Kezdjük Düsseldorfban! Ahogy a Sportschau írja, jó kérdés, hogy mesteri terv vagy jól sikerült PR-akció-e a Düsseldorfé. A Fortuna viszonylag ritkán kerül be a nemzetközi futballhírekbe – mondjuk, akkor, ha feljut a Bundesligába, kiesik onnan, rendbontás van, vagy épp a Die Toten Hosen punkegyüttes lesz a mezszponzor –, most viszont végig szaladt a világsajtón a hír: a düsseldorfiak ingyenessé teszik a meccslátogatást egy új koncepció keretében.
Ingyenmeccs az adatainkért
A „Fortuna für alle” („Fortuna mindenkinek”) koncepciót április 26-án mutatták be. Az 1895-ben alapított, tradicionális klub vezetősége bejelentette: szorosabbá akarják fűzni a sportklub és a város közötti kötelékeket, a jövőben külön figyelmet fordítanak a bevételek elosztásának igazságosságára és átláthatóságára, minden eddiginél jobban bevonják a szurkolókat a csapat életébe, és – a végén jött a csattanó – több lépésben ingyenessé tennék a meccslátogatást. A koncepció finanszírozásába beszállnak helyi vállalatok, és öt év alatt mintegy 45 millió eurót biztosítanak. Ettől függetlenül az ingyenes meccslátogatás finanszírozásához további partnerek kellenek – a nagy feltűnést keltő bejelentés nyilván szponzorcsalogató is volt egyben.
A Transfermarkt nyilvántartása szerint a Fortunáé a Bundesliga 2 ötödik legnagyobb átlagnézőszáma (29 583), bár a stadion kapacitásához (54 600) képest ez csak 54 százalékos kihasználtságot jelent. Nyilván ez is egy ok volt az új koncepció kidolgozására.
A Düsseldorf 2022/23-as meccseire 20–45 euróba kerülnek a teljes árú belépők, a kedvezményes tiketteket is figyelembe véve a Sportschau mintegy 25 euróra saccolta az átlagos jegyárat. Egy bajnoki évad hazai meccsein nagyjából 12 millió eurós bevételre számíthat a klub, tehát a már bejelentett, szponzoroktól öt évre érkező 45 millió ezt a kiesést nem fedezné teljes egészében. A Fortunánál nem árultak zsákbamacskát, hiszen már közleményükben is írták: újabb támogatókra lesz szükségük.
Az ingyenmeccsekkel a remények szerint megugró nézőszám nagyobb egyéb – catering, merchandise – bevételeket generálhat, a szurkolók pedig az adataikkal fizetnének a belépőkért cserébe. Ezt a klub egyenesen ki is mondta a múlt heti szurkolói egyeztetéseken: az ingyenes jegyek ellenértéke az adat; a klub új platformokat akar kialakítani a jegykiosztáshoz és más akciókhoz. A düsseldorfi vezetők az új koncepció bejelentése után leültek egy első körös egyeztetésre a szervezett szurkolói csoportok képviselőivel, és a kísérleti rendszer bevezetéséig rendszeres megbeszéléseket terveznek. Az egyeztetést követően a Fortuna kérdezz-felelekben próbálta megválaszolni a legfontosabb kérdéseket és aggodalmakat.
Nem tétel a jegybevétel
Amióta futball a futball, a jegybevétel mindig is a klub fenntartásának egyik alapköve volt. Pásztor Mihály 1926-ban a következőket írta Budapest zsebe című könyvében:
„…egy-egy érdekes futballmeccset 40 000 vagy még több ember néz végig, és a múlt évben 19 és fél milliárdot vettek be bevételekből”. Ez a koronában számított adat – már ha helytálló volt – a szerző szerint közel kétszeresen múlta felül a szintén igen népszerű lóversenyek jegybevételeit, és több mint kétszeresen a kávéházak által beszedett „billiárd és kártyapénzt”.
A jegybevétel kulcsfontosságú volt mindenhol a világon a klubok működtetésében. A minden más országhoz képest korán professzionalizálódó, terjeszkedő, a Premier League megteremtetésével iránymutató Angliában egészen a 2000/2001-es idényig meghaladták a meccsnapi bevételek – ennek nagy részét a jegybevétel képezi – a tévés jogdíjak értékesítéséért kapott pénzt. A nagy változások a nyolcvanas-kilencvenes években kezdődtek el, az ezredforduló környékén pedig felpörögtek, mára a közvetítési jogdíjak értékesítése vált a világ legtöbb magas szintű bajnokságában a legfőbb bevételi forrássá. Az angol futball 1984-ben hozzávetőleg (átszámítva) 2,6 millió eurót kapott a tévés szerződésekből. A 2007–2010-es megállapodás a helyi és nemzetközi jogdíjakról már 2,7 milliárdról (!) szólt.
Időközben
A jogdíjrobbanás, a futball mind erősebb kommercializálódása számtalan új lehetőséget kínált a kluboknak bevételeik növelésére, és a szövetségek is egyre emelik a különböző pénzdíjakat. A jegybevétel – ezt az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) már 2011-ben megjegyezte éves futballkörképében – a leglassabban növekvő bevételi forrásnak számít mind közül.
„Míg a klubok szponzori, kereskedelmi jogokból származó, illetve UEFA- és televíziós bevételei folyamatosan nőnek már egy évtizede (…), a jegybevételek 2008 és 2014 között csökkentek. Ezt követte egy felívelő szakasz, de évtizedes mintát vizsgálva a top 20 piac szinte mindegyikén visszaesett a jegybevétel” – állapította meg az európai szövetség a 2017-es pénzügyi évről szóló beszámolójában.
