Ha valahol él egy labdarúgó, aki ügyes, versenyképes, és még mindemellett kettős állampolgár is, akkor miért ne kopogtathatna nála az az ország, amelynek zászlaja ott van a másik útlevelén is?
Az utóbbi időben több szövetségnél is elkezdtek így gondolkodni. Raphael Guerreiro és Anthony Lopes például mindketten portugál szülők sarjai, akik Franciaországban születtek és kezdték el karrierjüket, ám egy ponton a portugál labdarúgó-szövetség megkeresésére úgy döntöttek, hogy Portugáliát választják Franciaország helyett. Németh Antal, a magyar utánpótlás-képzés vezetője nemrég azt nyilatkozta:
Az a célunk, hogy felkutassuk a külföldön játszó, magyar felmenőkkel rendelkező tehetségeket és itthon szeretnénk kialakítani egy scout-hálózatot, hogy rendszeresen figyelni tudjuk a játékosokat.
A ma világbajnoki elődöntőt játszó Marokkó esetében az az érdekes, hogy már 2014 óta van ilyen hálózatuk. A korábban Caenban szakmai vezetőként, vagy a marseille-i ifjúsági akadémia vezetőjeként megfordult Nasszer Larguet ekkor került a marokkói szövetség élére. A célja egyértelmű volt: összerakni egy olyan scout-csapatot, amely a marokkói diaszpóra legnagyobb európai csomópontjaiban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban feltérképezi és becserkészi azokat a kettős állampolgár labdarúgókat, akik játszhatnának Marokkó színeiben. A megfigyelői hálózatba olyan szakemberek kerültek be, mint Ahmed Chouari (korábban a Toulouse játékosmegfigyelője volt) és Noureddine Moukrim (az Anderlecht korábbi alkalmazottja) is.
Az ötlet persze működőképes is, hiszen az adott ország „csak” egyetlen vetélytárssal versenyez: az adott nevelőország válogatottjával. Az udvarló viszont sokszor csak akkor jár sikerrel, amikor a játékos eléri az üvegplafont és rájön, hogy a nagy versenyben nem lesz esélye bekerülni adott ország válogatottjába. (Így járt annak idején Aymeric Laporte, aki a bődületes francia merítés miatt többszöri visszapattanás után inkább 26 évesen Spanyolországot választotta.) Ennek az ára, hogy a játékos már csak felnőtt korára kezd el gondolkodni a második esély lehetőségén.
