Foci sport24

Testhezálló szerep, sok hatékonyság, egy csipet szerencse: így lett a Fradi különös betolakodó a nagyok közé

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A Ferencváros labdarúgócsapata a Trabzonspor elleni idegenbeli, 1-0-s vereséggel zárta szereplését a 2022-2023-as Európa Liga csoportkörében – ám csoportgyőztesként folytathatja tavasszal, és a „play-in” egyik győztesére vár kiemeltként a legjobb 16 között. Az elmúlt 40 évben a Fradi csupán a negyedik magyar csapat, amely megérte a tavaszt egy európai kupasorozatban – ez már önmagában is mutatja, mekkora tettet hajtott végre Sztanyiszlav Csercseszov együttese. De mit mutatnak a számok a csoportkör végén?

Valószínűleg mindenki arra számított, amit kapott a Trabzonspor–Ferencváros mérkőzéstől: a továbbjutásra (hiába) hajtó, így motiváltabbnak is tűnő török együttes 1-0-ra győzött a már biztos csoportelső Ferencváros ellen a Senol Günes Stadionban. A Fradi így 3–1–2-es mérleggel, 10 ponttal, 8-9-es gólkülönbséggel zárta az első helyen a H csoportot.

Ennél csak egy kvartettben lehetett kevesebb ponttal elérni a csoportelsőséget: az F-ben, melyben a Feyenoord, a Midtjylland, a Lazio és a Sturm Graz egyaránt 8 ponttal zárt, végül az osztrákok húzták a rövidebbet, ők még a Konferencia Ligában sem folytathatják (a Lazio pedig átesett a harmadik számú kupába). A legtöbb csoport kettészakadt, így nem meglepő, hogy a 16 továbbjutóból 10 többet ért el 10 pontnál.

Alig maradt keleti

Hogy mennyire nem papírforma a Ferencváros továbbjutása és csoportelsősége, azt jól mutatja a Bajnokok Ligájában talpon maradt 16 és az Európa Ligában (a BL-ből átesőkkel együtt számolva) versenyben levő 24 csapat földrajzi eloszlása. Inkább sokatmondó, mintsem megdöbbentő a szinte totális nyugat-európai dominancia.

A 40 csapatból 27 topligás (tehát angol, spanyol, német, olasz vagy francia),

8 a topligákat közvetlenül követő három nyugat-európai bajnokságból (portugál, holland, belga) érkezett. Ez 35 klub, mindössze 8 bajnokságból. A maradék ötből egy északnyugat-európai (dán), két közép-európai (osztrák, magyar), egy kelet-európai (ukrán) és egy délkelet-európai (török). Az egykori keleti blokk csapatai közül csak a Ferencváros és a Sahtar Doneck maradt versenyben, már ha nem számoljuk azt a két német együttest (RB Leipzig, Union Berlin), amely egykori NDK-s területeken van.

Ráadásul még a kicsiknek megmaradt, valóban tiritarka mezőnyt felvonultató Konferencia Ligában is van 9 csapat a 8 legerősebb európai bajnokságból. Viszont ott a klubok harmada (Slovan Bratislava, Lech Poznan, Partizan Beograd, Dnipro, CFR Cluj, Ludogorec, Sheriff, Qarabag) az egykori keleti blokk képviselője.

Az az érzése a szemlélőnek, hogy az olló csak nyílik, csak nyílik, ki tudja, meddig? A BL mellett az EL is a nagyok játszótere, az erő- és tudáskoncentráció nyertesének számító (Dél)Nyugat-Európa legjobb bajnokságai korlátlanul uralják a terepet. A Red Bull Salzburg és a Midtjylland szintén inkább ehhez a csoporthoz tartozik (közben mindkét csapat megmutatja a kiváló játékos-megfigyelői hálózat és a magas szintű játékosnevelés eredményeit), a Fenerbahce és a Sahtar jelenléte pedig nem meglepetés, mindkét együttes megszokott arc a kontinentális porondon.

A Transfermarkt keretértékbecslése szerint a BL-ben és EL-ben talpon maradt csapatok közül csak három olyan van, amelynek keretértéke nem éri el az 50 millió eurót: a dán Midtjylland (48,6 millió euró; 1,8 millió eurós átlagos játékosérték), a belga Union Saint-Gilloise (44,15 millió; 1,84 millió) és végül a Ferencváros (40,05 millió; 1,54 millió).

Ebben a mezőnyben az FTC – bármennyire is domináns hazánkban és bármennyire erős is közép-európai mércével a kerete – valóságos rendszerhiba, különös betolakodó a nagyok közé.

Bejutása az EL-nyolcaddöntőbe épp ezért óriási teljesítmény.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik