Amikor a nyáron elment a csapat legjobb védője, Kalidou Koulibaly, legjobb középpályása, Fabian Ruiz, illetve ikonikus támadója, a local hero Lorenzo Insigne, sokan azt gondolták, a Napoli nagy ciklusának vége szakad. Ezt a gondolatot erősítette, hogy nyíltsisakos nyilatkozatháború alakult ki Luciano Spalletti edző meg Aurelio De Laurentiis tulajdonos között, és hogy még nagyobbnak tűnjön a baj, Spalletti egy nyilvános edzésen az öltözőbe parancsolta utolsó megmaradt sztárját, a minősíthetetlenül viselkedő Victor Osimhent.
Aztán szép lassan érkeztek a bejelentések: a Chelsea-hez távozó Koulibalyt a török bajnokságból érkező koreai Kim Mindzsével, a Torontóba szerződő Insignét pedig a grúz Hvicsa Kvaracheliával pótolja a Napoli. Itt sokan ledobták a láncot, és kijelentették: véget ért az időszak, amikor a Napoli – hol kézitusában, hol hátravont zárótűzzel – a scudettóért harcol. Na, ők tévedtek óriásit.
Luciano és Cristiano szeretettel üdvözöl
A Napoli – a mezőny egyetlen veretlen csapataként – vezeti a Serie A-t tizenegy forduló után, a nápolyiak szerezték a legtöbb gólt, és ha valaki azt gondolná, hogy a sorsolás kegyeltje a déli csapat, elég ránézni a rangadók tabellájára. Ezen az első hét helyezett egymás elleni meccseit összesítik az ilyen statisztikákra igencsak gerjedő olasz újságírók, és a változatosság kedvéért ezt a táblázatot is a Napoli vezeti három rangadón (Milan, Roma, Lazio) aratott három győzelmével.
Ehhez jön még a történelmi összevetésben is kiemelkedő Bajnokok Ligája-szereplés. A Napoli az egyik legnehezebb csoportba került, de öt forduló után öt győzelemmel állva olyat tett, amit korábban csak két olasz csapat tudott.
Nem túlzás kijelenteni, hogy
