„Nyolcvanezer néző a Népstadionban és ötvenezer a többi NB I-es találkozón” – írta a Népsport 1957. október 14-én. Mi ebben a különös? – kérdezheti a telt házas kettős rangadók seregén felnőtt olvasó. Nos, az, hogy a dupla program október 13-án délelőtt 10-től és 11.45-től zajlott, hasonlatos volt az aznapi kampányhoz, amelynek keretében Budapest tizennyolc filmszínházában matinét rendeztek az akkoriban létrehozott fóti gyermekváros javára.
Mármint délelőtt, amikor a létesítmény büféiben nem győzték főzni-sütni a virslit, a tükörtojást, a rántottát. A Hétfői Hírek ugyanis csalódottan állapította meg: „A kettős labdarúgó-mérkőzés után, sajnos, mindössze 16 000 néző tekintette meg a Magyarország–NSZK atlétikai viadalt.” E verseny miatt keltek szokatlanul korán a labdarúgók és a futball bolondjai, ráadásul a magyar atlétaválogatottban hiába szerepeltek olyan óriások, mint Csermák József, Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Zsivótzky Gyula, a hivatalos hazai álláspont szerint már akkor is súlyosan hanyatló nyugatiak 32 ponttal, fölényesen nyertek.
A zsúfolt műsorban először az MTK–Újpest került színre. Sebes Gusztáv, aki akkoriban a lilák szakosztályvezetője volt, a meccs után azt mondta: „Elégedett vagyok a szükségcsapat teljesítményével, lelkesen és helyenként jól játszott.” A Megyeri útiak közül Tóth Mihály kórházban volt, Rajna Károly is betegeskedett, Göröcs János sérüléssel bajlódott. Az Újpest nemhogy nélkülük is helytállt, de hallatlan balszerencsével kapott ki 2-1-re, hiszen Sóvári Kálmán váratlanul a saját kapujába rúgta a felső lécről lepattanó labdát, majd Fehérvári József játékvezető csak szabadrúgást ítélt Aspirány Gusztáv fellökéséért, jóllehet Sipos Ferenc, a kék-fehérek extraklasszis védője a tizenhatos vonalán belül szabálytalankodott.
Következett az FTC–Vasas. Még több hiányzóval. A zöld-fehérek a sérült Kertész Tamást és Orosz Pált nélkülözték, a Vasason pedig végigsöpört az influenzajárvány. Baróti Lajos edző így nyilatkozott: „Nagy hátránnyal indulunk, hiszen nemcsak Kárpáti, Bundzsák és Csordás helyén játszik tartalék, hanem hűlése miatt Bárfy, Vári, Szilágyi I és Lenkei sincs a legjobb erőben.” (Szilágyi Gyula konkrétan 37,4 fokos hőemelkedéssel futballozott.)
Kifejezetten jókor érkeztek meg a vitaminokban gazdag „első gyarmatáru-szállítmányok”, ahogyan arról a korabeli sajtó beszámolt. Az újságok közlése szerint citromból az év végéig 3700, narancsból 1200, mandarinból 400 tonna volt várható.
Egy másik híradás hűen jellemezte az angyalföldiek helyzetét:
A Ferencváros–Vasas tartalék bajnoki labdarúgó-mérkőzést péntek délutánra tűzték ki az Üllői úti pályán. A két csapat már le is vetkőzött, amikor kiderült, hogy több játékos megbetegedése miatt a piros-kékek nem tudnak kiállni. A mintegy 1500 főnyi nézőközönség visszakapta a belépődíjat.
