Az első öt kiadást 1956 és 1960 között szériában nyerő Fehér Balett hatvan őszén a madridi 2-2 után – Reg Leafe angol játékvezető botrányt kavaró közreműködésével – 2-1-es vereséget szenvedett a Barcelonától a legnagyobb európai klubtorna nyolcaddöntőjében, és kiesett. A Barca aztán eljutott a döntőig, amelyet a berni Wankdorf stadionban a Benficával vívott. A katalánok első Luis Suarezének beíveléséből Kocsis Sándor fejelte az első gólt, de a lisszaboni együttes 3-1-re fordított, miután 1-1-nél a barcelonai középhátvéd Enric Gensana magasba felfejelt labdája – Antoni Ramallets kapus passzív érdeklődése mellett – a bal kapufára hullott vissza, és onnan a gólvonalon túlra szédült. A folytatásban Kubala László lövése a jobb kapufáról a balra pattant, és kifelé perdült, majd Czibor Zoltán húszméteres bombája a felső lécről bevágódott.
Kocsis és Czibor az 1954-es vb-döntő után másodszor élt át 3-2-es vereséget a Wankdorfban…
A Real Madrid ezalatt kénytelen volt a bajnokságra összpontosítani, és meg is nyerte azt – a hatvanas években nyolcszor hódította el az elsőséget a La Ligában –, majd 1962. március 18-án, a Mallorca elleni 2-0-val biztossá vált, hogy megvédi címét. A döntőben a Sevillával szembeni 2-1-gyel – Puskás Ferenc két góljával – elnyerte a spanyol kupát is, Puskás továbbá elvitte a La Liga gólkirályának járó Pichichi-, José Araquistáin kapus pedig a legjobb kapust kitüntető Zamora-díjat.
