Mohamed Szalah szerződéshosszabbítása hónapok óta húzódik és hónapok óta az egyik elsődleges beszédtéma a Liverpool háza táján. Az egyiptomi szélső aktuális szerződése 2023-ban jár le – ezen a nyáron vagy új megállapodást kell aláíratnia vele a klubnak, vagy az utolsó adandó alkalommal olyan magas összegért értékesíteni őt, amennyire csak lehet.
Szalah a világ egyik legellenállhatatlanabb futballistája, a topcsapatok túlnyomó többsége a két kezét összetenné, ha az ő mezükben ostromolná az ellenfelek kapuját, a Liverpoolnál azonban ez nem ennyire egyszerű. A támadó rendkívül komoly fizetésemelést kér, olyat, amivel messze-messze ő lenne a keret legjobban kereső tagja.
Amióta a Fenway Sports Group átvette a Vörösöket, pénzügyi téren nagyon jól meghatározott, szigorú kereteknek kell megfelelni, és még Szalah sem akkora aduász, hogy gondolkodás nélkül igent mondjanak neki bármire.
Minden kezdet nehéz
Ezért is lepett meg sokakat, amikor a liverpooliak 2020 nyarán – az elérhető információk alapján – heti 200 ezer fontos bérrel kötötték le magukhoz a Bayern Münchentől távozó Thiago Alcantarát. A spanyol középpályás ugyan szabadon igazolhatóként érkezett, így – átutalandó átigazolási összeg híján – nyilván vastagon fogott a ceruza a fizetése meghatározásakor, Virgil van Dijk 2021 augusztusában szignózott új szerződéséig ő volt a legjobban kereső liverpooli labdarúgó.
A képességeit senki sem kérdőjelezhette meg (a 21. század egyik legzseniálisabb irányítójáról beszélünk), ám karrierje során soha nem tudott még 30 bajnoki mérkőzésnél többet játszani, sőt ez a szám általában megállt 27-28 összecsapás körül. Nem harmincon túl vetkőzi le valaki a sérülékenységét.
Az első szezonja a kétségeknek megfelelően alakult Angliában. Sérülések hátráltatták, emiatt lassan ment a beilleszkedése. Az az őrületes zsenialitás, ami jellemzi őt, egy-egy meccsen, egy-egy pillanatban megvillant, de alapvetően idegen testként szenvedett az amúgy is sokat kínlódó társaságban, melyet inkább hátráltatott mindaz, amivel Thiago próbálkozott.
Nem olyan hatos, aki kizárólag a fontos, de nem túl látványos, a labdajáratás működtetését elősegítő átadásokban jeleskedik. Minden típusú, formájú és ívű passz a zsigereiben lakozik, az egyik legnagyobb erősségét a forgatásai, súlypontáthelyezései adják. Csakhogy ezek elsődlegesen egy, a Liverpoolnál kevésbé direkt gárdában lennének hasznosak.
Másodszor pedig: miközben a lesérülő középső védők miatt egyébként is toldozott-foldozott, összeszokatlan csapatokat tudott csak pályára tenni Jürgen Klopp, a más profilú társakhoz szokott Andrew Robertson, Trent Alexander-Arnold szélsővédőpárost abszolút meglepte az a foci, amellyel Thiago tudott szolgálni. Jordan Henderson vagy Georginio Wijnaldum is az a középpályás, aki közvetlenül mellettük munkálkodott az ezt megelőző években; ők inkább a két szélsőhátvédet egészítették ki, míg Thiago a maga tudásának megfelelően próbált diktálni.
