Három évig élt, nagy reményekkel vezették be, teljes kiüresedés után vezették ki: az ifjú labdarúgók élvonalbeli tapasztalathoz juttatásának céljával létrehozott „fiatalszabályt” (2015–2018) hamar átalakította az MLSZ. Az az MLSZ, mely legújabb stratégiai dokumentumában leszögezi: az utánpótlás-nevelés hatékonysága és a fiatal játékosok profi futballba beépítése elmarad a céloktól és várakozásoktól.
Jóllehet az utánpótlás-válogatottak nemzetközi eredményessége növekedett, az akadémiai rendszer a lehetőségeihez mérten kevés nemzetközi szinten is jegyzett fiatal tehetséget nevelt ki, pedig a nemzeti válogatott ütőképességének és tartós sikereinek ez a záloga
– írja a szövetség a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiai tervében. Önkritikus és igaz megjegyzés. A legmagasabban jegyzett szinten jelenleg maroknyi magyar futballista szerepel; a német Bundesligában szereplők többsége egy percet sem játszott a hazai felnőtt labdarúgásban, és a Puskás Akadémiában nevelkedett Sallai Rolandot leszámítva nem is az akadémiai képzés „produktuma”.
Bármilyen keretrendszert talál ki az MLSZ (jelenleg úgynevezett pénzügyi ösztönző működik), arra a problémára semmi nem ad választ, hogy a kiválasztástól a befuttatásig tartó folyamatból nem érkezik az NB I-be (sem) elegendő, megfelelő minőségű fiatal játékos. Mindez egy olyan évtized után, amelyben a labdarúgás ugyan rendkívül rossz helyzetből indult, de teljes állami-kormányzati hátszelet és sosem látott támogatást, illetve infrastrukturális fejlesztést kapott.
