A kis walesi bányászváros, Wrexham lakói évek óta egy giccses hollywoodi filmben érezhetik magukat: régóta alulteljesítő focicsapatuk nemcsak sikeres, de népszerűbb is, mint valaha; a stadion díszpáholyában egymást váltják a világsztárok, a klubról szóló dokumentumfilm-sorozat rengeteg nemzetközi rajongót is hozott, és a csapat két közkedvelt focistája fel is tűnt egy-egy cameoszerepben a Deadpool & Rozsomák című sikerfilmben. Amióta Ryan Reynolds és Rob McElhenney 2020-ban megvásárolták az akkor történelmi mélyponton lévő klubot, a Wrexham szerencséje megfordult, és világszerte milliók követik a sorsát.
A Wrexham is már csak egy a sok közül
Másodszorra fel is jutottak az ötödosztálynak megfelelő, de már a hagyományos angol ligarendszeren, az English Football League-en kívül lévő National League-ből, és tavalyi cikkünkben már arról számolhattunk be, hogy a Wrexham öldöklő küzdelemben ott van a League Two-nak nevezett negyedosztály élcsoportjában. Sőt, végül a második helyet megszerezve meg is csípte a feljutást a League One-ba, és ott kezdi nemsokára az új idényt.
Abban a cikkben kitértünk arra is, hogy a Wrexham a negyedosztályban egyértelműen a legerősebb kerettel rendelkezett, olyan játékosokkal, akik egy vagy akár két osztállyal feljebb sem lógnának ki a mezőnyből. Emiatt egyrészt mindenki őket akarta látni, másrészt a rivális szurkolók szemében messze ez volt a leggyűlöltebb csapat a ligában, hiszen „nemcsak az amerikai divatdrukkereket és a médiát vonzza, hanem klasszisjátékosokat szerződtet, akik annyit kérhetnek a hollywoodi tulajdonosoktól, amennyit nem szégyellnek, és egyszerűen brutálisan erősek”.
A négy angol liga közül az idén a League One tűnik a legkeményebbnek, és a Wrexhammel szemben igazi nagy klubok is vannak a mezőnyben, masszív háttérrel, komoly infrastruktúrával és múlttal. A League One idei szereplői közül nyolcan is megfordultak már a Premier League-ben, míg tavaly mindössze egyetlen ilyen klubbal kellett megküzdenie a Wrexhamnek, mégpedig a régóta gyengélkedő Bradforddal. De távolról sem csak a nagy múltú klubok jelentenek konkurenciát, rajtuk kívül is számos feltörekvő csapat száll ringbe az idén, és a 24 csapatos mezőny mintegy kétharmada esetében nem lenne meglepetés, ha odaérnének az első hat hely valamelyikére (akárcsak a Championship esetében, itt is az első két helyezett jut fel automatikusan, a 3-6. helyezettek között a rájátszás dönti el a harmadik feljutó kilétét).
Nagy múltú sztárklubok a harmadosztályban
Egy csapat azért némiképp kiemelkedik a mezőnyből: a másodosztályból szégyenszemre kiesett Birmingham idén nyáron több pénzt költött erősítésre, mint a legtöbb Championship-csapat, és a klubvezetés láthatóan mindent megtesz azért, hogy feledtesse a tavalyi katasztrofális döntését. Mint arra feltehetően sokan emlékeznek, a Birmingham tavaly ősszel a várakozáson felül jól kezdte az idényt, a klub mégis úgy gondolta, itt az ideje az edzőváltásnak, és szerződtették Wayne Rooneyt, ám az eredmények drámaian romlani kezdtek. Igaz, ebből még nem következett volna logikusan a kiesés, pláne, hogy a klub még időben eszmélt, és menesztette Rooneyt, ám szerencséjük se volt, hiszen utóda, Tony Mowbray egészségügyi okok miatt nem tudta befejezni a szezont, és végül a csapat kiesett.
Az ambiciózus amerikai tulajdonos, Tom Wagner most viszont mélyen a zsebébe nyúlt, egyformán igazolt a klub a kontinensről és brit csapatoktól is, és ugyan még távozók is várhatók, így is igen erősek.
