Foci sport24

Szintlépés, pozíció-visszanyerés, kockázat: ez várhat a felekre egy Fradi–Gazprom frigyben

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Felbolygatta a hazai futballközbeszédet az esetleges Ferencváros–Gazprom megállapodás híre: az orosz energiaipari óriás szponzori szerepvállalása közép-kelet-európai szinten is erős játékossá tehetné a magyar rekordbajnokot, nagyobb láthatóságot biztosítana az európai szponzori pozícióit nagy részben elveszített óriásvállalatnak, ugyanakkor heves vitákat is kiválthat.

Gazprom–Fradi szerződés? Elsőként a Nemzeti Sport adott hírt arról – a szponzor megnevezése nélkül –, hogy a magyar bajnokcsapat szerződést készül kötni egy „több iparágban érdekelt” világvállalattal, olyannal, mely „ebben az idényben BL-csapatot, illetve korábban topligás klubot is támogatott”. Ebből már lehetett következtetni a lehetséges szponzor kilétére, és ezt követően a Blikk meg is nevezte a Gazpromot. Bár hivatalos bejelentésre még nem került sor, a Ferencváros – az átigazolási értesülésekhez hasonlóan – nem kommentálta a hírt, és Oroszországból sem érkezett megerősítő információ (a nagy orosz hírügynökségek beszámoltak magyar sajtóértesülések alapján a hírről, de nem tettek hozzá semmit), a „frigy” létrejöttét tulajdonképpen elkönyvelte a magyar futballközlemény.

Amennyiben létrejön az üzlet, annak etikai-politikai vonatkozásait nehezen lehet megkerülni.

Ha létrejön az együttműködés, annak biztosan sok kritikusa lesz, ugyanakkor az is biztos, hogy a közvélemény egy részét – a szurkolókat meghatározó többségét pláne – hidegen fogja hagyni a szponzor kiléte. Új szponzor pénzét ritkán szokták eltolni a klubok, és az esetleges etikai vonatkozásokkal sem feltétlenül foglalkoznak a drukkerek – gondoljunk csak arra, milyen ünneplés fogadta a Newcastle Unitedhez bevonuló szaúdi befektetőket, de más példákat is lehetne említeni. A labdarúgás csúcsszervezetei sem mondhatók kivételeknek: a pénz jól jön, a sportswashing, azaz egy ország imázsának javítása a sport segítségével mindennapos. A kutya ugat, a karaván halad. Igaz lesz ez akkor is, ha biztos akad olyan, akinél kiveri a biztosítékot, ha a magyar futball legsikeresebb klubját egy olyan energiaipari óriás szponzorálja, amely mindennapi tevékenységén kívül a BBC News oknyomozó riportja szerint milíciákat tart fenn az orosz–ukrán fronton. És biztosan lesz olyan is, akit ez egyáltalán nem érdekel.

Ne áltassuk magunkat, a futballvilágban százával forognak olyan cégek, tulajdonosok, csoportok, amelyek megkérdőjelezhető tevékenységet (is) folytatnak. A labdarúgás – és a sport általánosságban – előszeretettel állítja magát erkölcsi piedesztálra, de a tapasztalat azt mutatja, a pénzt azért mindenki jobban szereti az erkölcsi piedesztálnál. Hogy egy extrém példát mondjunk, a kolumbiai Atlético Nacional minden bizonnyal Pablo Escobar drogbáró pénzén lett a nyolcvanas években Dél-Amerika egyik legerősebb klubja. A mezeken ugyan a SAM légitársaság logója díszelgett, de nyílt titok volt, hogy Escobar drogpénze áramlik a klubba (riválisa, Miguel Rodríguez Orijuela a vetélytárs América Calit pénzelte ugyanakkor). Ha azonban megkérdeznénk egy Atlético Nacional- vagy egy América Cali-drukkert, könnyen azt a választ kaphatjuk: mit törődik ő azzal, honnan érkezett a pénz, ez volt az aranykor.

Vissza a Gazpromhoz: az RTL kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt írta, minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, annál jobb.

Mohos Márton / 24.hu Orbán Viktor és Szijjártó Péter a Ferencváros-CSZKA Moszkva Európa-liga labdarúgó-mérkőzésen Budapesten, a Groupama Arénában 2019-ben.

Az energiaipari cég ráadásul nem szerepel szankciós listán, és az európai kupák főtábláján rendszeresen szereplő, a szerb bajnokságot domináló Crvena zvezdának is főszponzora. Az európai szövetség kapott némi kritikát azért, mert engedélyezte a szerb bajnoknak a Gazprom-logó használatát, de az UEFA közölte, a szponzori megállapodások kérdése a klubok belügye; nem szól abba bele. A szervezet tiltólistáján csak a dohánytermékek és az erős, alkoholtartalmú italok (15 százaléknál nagyobb alkoholfok) szerepelnek; ezen kívül a szponzori felirat(ok)nak az adott országban érvényes törvényeknek is meg kell felelniük. Erre példa a tavalyi Legia–Aston Villa mérkőzés, melyen az angol csapat mezén nem szerepelt a főszponzora (BK8), mivel az egy fogadóiroda, és annak megjelenítése a lengyel törvényekbe ütközött volna. A precedens alapján nem várható, hogy az UEFA nemtetszését fejezze ki egy szponzori szerződés miatt.

A Gazprom a 2000-es évek vége óta fontos szereplője az európai sportéletnek. A Schalke 04 még 2006-ban kötött 2007-től érvényes, öt és féléves szerződést az orosz óriáscéggel, a megállapodás értéke minden addig látottat felülmúlt a német labdarúgásban (a hírek szerint a Gazprom 60–66 millió eurós támogatást nyújtott a patinás Ruhr-vidéki csapatnak). A dealt egy Schalke–Zenit mérkőzéssel ünnepelték meg – a szentpétervári klub 2005 óta a „Gazprom-istálló” hazai ékköve. A gelsenkircheniek egészen az orosz–ukrán háború kitöréséig folytatták az együttműködést a Gazprommal, 2022 elején a kooperáció tizenötödik évfordulóját ünnepelték, hogy aztán nem sokkal később maguktól leszedjék a mezfeliratot, majd szerződést bontsanak a főszponzorukkal.

Kék-fehér, ezek az FC Schalke 04 és a Gazprom színei – összekötnek minket

– írta 2022 újévi közleményében a klub, mely nem egészen három hónappal később szerződésbontást kezdeményezett az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik