Foci sport24

Inkább mennyiségben, mint minőségben javult a Fradi játéka a kapu előtt, de a trendet értékelni kell

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A Belgiumban elért gólnélküli mérkőzés után hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott a Ferencváros a Genkkel a Konferencia Liga F-csoportjában. Bár a magyar bajnok szerezte meg a vezetést, az ellenfél egyenlíteni tudott, így a továbbjutás kérdése az utolsó két játéknap valamelyikére marad. De mi volt a különbség az idegenbeli és a hazai mérkőzés között?

Bár Kecskeméten elveszítette veretlenségét Dejan Stankoviccsal, csütörtök este a Fradinak ennél jóval komolyabb feladata volt, hiszen az európai porondon egy esetleges győzelemmel a csapat komoly előnyt szerezhetett volna a csoportja második helyéért való versenyfutásban.

A Ferencváros kezdőjében viszonylag kevés meglepetés akadt: Dibusz előtt a védelem tengelyén ismét a MmaeeCissé duóra esett a választás, ám baloldalt Ramírez helyett ezúttal Civic szerepelt a csapatban, jobboldalt pedig Botka helyett Makreckis került hátrébb a pályán. Sigér mellett Abu Fani ezúttal is mélyebb szerepkörből mozgatta a csapatot, elöl pedig Traoré került be negyedik támadónak Zachariassen, Marquinhos és a sérült Varga Barnabás helyett játszó Pesic mellé.

A mérkőzés képe a hasonló eredmény ellenére eléggé különbözött attól, amit Belgiumban láthattunk a Ferencvárostól. Az első mérkőzést elemző cikkünkben úgy összegeztük: a két csapat letámadása tökéletesen kikapcsolta a támadójátékot, hazai pályán pedig a ferencvárosiak részéről bátrabb labdás játékra lesz majd szükség. Csütörtök este mindezt a Fraditól már sokkal többször láttuk vissza. Ehhez az ellenfél védekezésére is szükség volt, ám a ferencvárosi szakmai stábot is dicséret illeti, hiszen a magyar bajnok maga is eredményesen kezelte ezeket a szituációkat.

A Genk labda elleni játékában ugyanis gyakran megfigyelhettük, hogy idegenben játszva valamivel kevésbé támadták le a Fradi labdakihozatalait. Bár a ferencvárosi kapuskirúgásokra a Genk fellépett emberfogással letámadni, a hazai csapat meglepően sok labdát tudott összeszedni ezekből a szituációkból. Dibuszék ugyanis ezúttal jól láthatóan fel voltak készítve arra, mit tegyenek akkor, ha a labdát a nagy nyomás alatt nem lehet a földön megjátszva, biztonságosan kihozni. A megoldás az volt, hogy a hat hátulsó játékos visszalépett megindítani a labdakihozatalt, ám a ferencvárosi kapus mégis felívelte a labdát.

A fellépő belga középpályásokat kicsalogatva így Pesicnek vagy Traorénak nagyobb területe maradt ahhoz, hogy a belgák megnyújtott védekező alakzatán belül megtartsák Dibusz kirúgásait.

A félpálya környékén összeszedett labdákat pedig azonnali indítás helyett gyakran tudta körbe járatni a Fradi, így hosszabb periódusokra sikerült az ellenfelet középső blokkba kényszeríteni. Hogy ez mennyire eltér az első mérkőzés képétől, azt a számok is megmutatják: a csütörtök esti mérkőzésen a Fradi 333 sikeres passzból 153-at teljesített az ellenfél térfelén, míg Belgiumban ez az arány 309-ből 112 volt. A visszavágón tehát a Ferencváros több passzt teljesített az ellenfél térfelén, mint a sajátján, ami kétségkívül előrelépést jelent.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik