Új arcok a keretben, merész Rossi-terv: lendületet kap-e az Eb után a válogatott?

Az Európa-bajnokság csoportkörös búcsúja már a múlt, a Nemzetek Ligája új idénye a jelen: az A3 csoportban Magyarország Németországgal (szeptember 7. idegenben, november 19. otthon), Bosznia-Hercegovinával (szeptember 10. otthon, október 14. idegenben) és Hollandiával (október 11. otthon, november 16. idegenben) mérkőzik meg. A továbbjutás és kiesés rendszere megváltozott: a csoport első két helyezettje a Nemzetek Ligája negyeddöntőjébe jut, a harmadik a kiesés elkerüléséért folytatott rájátszásba, míg a negyedik kiesik a B divízióba.

A Nemzetek Ligája-szereplés eddig minden alkalommal jól kamatozott a magyar válogatottnak.

A 2018/2019-es, első kiírásban a nemzeti csapat Finnország mögött a második helyen végzett csoportjában, és az Eb-playoffba (azon keresztül pedig a kontinenstornára) is innen jutott be. A 2020/2021-es kiírást a B divízió egyik csoportgyőzteseként zárta Marco Rossi együttese, és feljutott az elitbe. Ott a 2022/2023-as sorozatban kitűnően szerepelt, Angliát kétszer, Németországot egyszer győzte le, és csak az utolsó fordulóban, Olaszországtól elszenvedett hazai vereséggel dőlt el, hogy nem sikerül továbbjutnia a négyes döntőbe. A jó NL-szereplés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar válogatott egyre előkelőbb helyen szerepelt a selejtezősorozatok kiemelési listáin – ennek fontosságát Marco Rossi is kiemelte a kerethirdetést követő sajtótájékoztatón, és az UEFA is hangsúlyozta egy cikkében.

Az már más kérdés, hogy a vb-selejtezők kiemelési rendszerét hivatalosan még nem tette közzé az európai szövetség. A különféle futballszcenáriókat modellező Dope’s Football Models szerint Magyarország az egyik legnagyobb nyertese lehetne annak, ha a kiemelést kizárólag a Nemzetek Ligája (és nem a FIFA-világranglista) alapján végeznék. A Football Meets Data szeptember másodikai X-bejegyzése szerint mind az NL-rangsort, mind a világranglistát figyelembe fogják venni a kiemelésnél (az NL A divíziójának 1.-2. helyén végző csapatok, plusz a világranglistán legjobban álló négy válogatott kerülne a bejegyzés szerint az első kalapba), ám hivatalos információ továbbra sincs.

Az, hogy egészen pontosan miként működik a Nemzetek Ligája és az európai zóna világbajnoki pótselejtezői közötti átjárás, úgyszintén csak gyanítani lehet. A FIFA hivatalos honlapja szerint a vb-playoffba a világbajnoki selejtezők 12 csoportmásodikja, és „a Nemzetek Ligája négy legmagasabban rangsorolt csoportgyőztese” jut be. A kérdés az, hogy ezt szó szerint kell-e érteni, vagy a korábbiaknak megfelelően az NL-rangsorból kihúzzák azokat, akik már eleve résztvevői a playoffnak, és feltöltik az üres helyeket. A selejtezők szabályait bemutató FIFA-segédlet csak egy viszonylag laza keretrendszert szab meg, és nem tér ki erre (a részletes szabályokat a kontinentális szövetségekre hagyja), az UEFA meg még nem publikálta a nagy nyilvánosság számára az európai vb-selejtezők részletes szabálykönyvét. A Nemzetek Ligája szabálykönyve meg nem tesz említést érdemben a vb-selejtezőkről, szóval vannak itt még nyitott kérdések…

Nyitott kérdések a csapatban is vannak, és ez legalább olyan érdekes, sőt!

Marco Rossi az Eb-értékelést követően belenyúlt a keretbe, melynek összeállítása egyértelműsíteni látszik: aki nem játszik klubcsapatában, az tényleg nem lesz kerettag (korábban is ez volt az elv, ám kivételek akadtak).

Az Eb-re játékhiánnyal érkezett, a Svájc elleni mérkőzésen még kezdő, ám utána kispadra szorult játékosok közül Lang Ádám (Omonia Nicosia) és Szalai Attila (Hoffenheim) is kimaradt a keretből. Lang csak perceket kap tétmérkőzéseken csapatában, Szalaival a jelek alapján egyáltalán nem számolnak, ez azért is rossz hír a kapitánynak, mert mindkét védő a bizalmi emberei közé tartozik. Ha nem jön össze klubváltás, akkor mindkét játékosnak nehéz dolga lesz, ha vissza akarja szerezni a helyét. Szintén kimaradt – hasonló okok miatt – a Panathinaikosznál körön kívül levő Kleinheisler László, míg Fiola Attila (immár Újpest), Callum Styles (West Bromwich Albion) és Szappanos Péter (al-Fateh) késői átigazolása miatt nem kerettag. Rossi nem arról híres, hogy felforgatná a csapatát, most viszont az Eb-keret közel negyedét lecserélte – Szappanoson kívül a többiek ráadásul vagy kulcsjátékosok, vagy a rotációban gyakran bevetett emberek.

A kikerültek helyére meghívottak többsége újonc, és most ismerkedhet meg testközelből az A-válogatottal – a kivétel Dárdai Palkó (aki 2022-ben már bemutatkozott a nemzeti csapatban) és a kerettel már többször együtt készülő Tóth Balázs. Az NB I-ből behívott új játékosok (aligha véletlen ez…) olyan klubokban játszanak, melyek három belső védős formációt alkalmaznak, akárcsak a válogatott. Nézzük végig a „friss erőket”, és lehetséges szerepüket!

Tóth Balázs (Blackburn Rovers, kapus): Az NB I egyik legjobb hálóőre az átigazolási idény legvégén váltott, a Fehérvár mezét a Blackburnére cserélte. Ha állandó játéklehetőséget tud kivívni magának Angliában, hosszú távon a kezdőcsapatbeli helyet is célba veheti, mivel a rangsorban előtte levő Gulácsi Péter 34, Dibusz Dénes 33 éves.

Yaakobishvili Antal (Girona, védő): A 2004-es születésű, a grúz nemzeti csapat által is kiszemelt középhátvéd a jövő embere lehet, bár ha be tudná magát játszani a BL-induló Gironába, akkor akár a jelené is… A képzett, jól passzoló hátvéd a magyar U-válogatottakban a védősor közepén szerepel, klubcsapatában inkább a jobb oldali belső védő pozíciójában. A felkészülési időszakban többször is játszott a Girona első csapatában, de tétmeccsen még nem vetették be az új szezonban – csapata hátvédsorából eddig kirobbanthatatlan a David López, Daley Blind kettős. Nem lenne nagy meglepetés, ha debütálna az NL-mérkőzéseken – bár nem feltétlenül az elsőkön.

Vas Gábor (Paks, védő). A 21 éves paksi játékos a keret egyik meglepetésembere. Eredetileg védekező középpályás, de a Paksban végül a belső védőhármasban (annak is általában a jobb oldalán) találta meg a helyét. Folyamatosan játékban van, jól is teljesít, a WyScout teljesítményindexe szerint top tízben van a középső védők között az NB I-ben; a kilencven percre vetített labdalefülelő/megelőző akciók (interception) számában a közvetlen élmezőnyben a helye a hazai élvonalban (7,33/90 perc), a labdajáratásban is fontos szerepet kap. Nem tartozik a szálfa termetű védők közé, ennek megfelelően a levegőben verhető is. A bemutatkozására azonban még várni kell, mert a szerdai edzésen izomsérülést szenvedett és elhagyta a válogatott telki edzőtáborát.

Gergényi Bence (Újpest, védő). Szalai Attila helye megingathatatlannak látszott a bal oldali belső védő pozíciójában, de a rosszul sikerült előző idény után az Eb-n sem ment neki a játék, és Szalai most már a keretből is kikerült. Gergényi sokáig balhátvéd volt, ám Bartosz Grzelak új szerepkört adott neki, a Fehérvárnál és az Újpestben is bal oldali belső védőként vetette be. Az szinte biztos, hogy Dárdai Márton kezd ezen a poszton, ám Gergényi neki, illetve a bal oldali szárnyvédő Kerkez Milosnak és Nagy Zsoltnak is helyettese lehet. Hatalmas bedobásai plusz taktikai fegyvert jelenthetnek, ha pályán van.

Nikitscher Tamás (Kecskeméti TE, középpályás). „Magas, jól fejel, jól helyezkedik és kevés a ki nem kényszerített hibája” – méltatta Rossi a KTE belső középpályását. A 24 esztendős Nikitscher beválogatását jó formája mellett az indokolja, hogy a szövetségi kapitány magasítani, erősíteni akarja a középpályát. Nagy Ádám, Schäfer András, Kata Mihály, Callum Styles és Kleinheisler László egyaránt alacsonyabb 180 centiméternél; a magyar válogatottban Pintér Ádám és Elek Ákos óta nem nagyon volt olyan belső középpályás, aki a 193 centis Nikitscherhez hasonló paraméterű. Több szerepkörben bevethető, klubjában a középpályástrió belső vagy jobb oldali helyét foglalja el. Amikor az ETO elleni mérkőzésen duplázott, Rossi pont figyelte – a legjobbkor bizonyult a mezőny legjobbjának. Hatékonyan cselez, erős a levegőben, a WyScout-index szerint az NB I harmadik legjobbja a belső középpályások között a 2024/25-ös idényben, támadó párharcai közel kétharmadát megnyeri.

Dárdai Palkó (Hertha BSC, támadó). Az egyszeres válogatott szélső támadó ebben az idényben egyelőre nem alapembere a Herthának, de a Bundesliga 2-ben és a kupában is bevetették már. Jó rúgótechnikájú játékos, ballal különösen veszélyes; kerettagságát a közeljövőben nagyban befolyásolhatja az, hogy sikerül-e több lehetőséghez jutnia a berlini csapatban.

Az újonnan behívottak közül talán Dárdai Palkónak és Nikitschernek van a legnagyobb esélye éles bevetésre. Rossi a molcsapat.hu-nak elmondta, szeretné átvenni a válogatottnál az Atalanta által alkalmazott letámadást.

Rengeteg párharcot akarok vívni, és minden sort feljebb akarok tolni: a támadók magasan fognak letámadni, és a védősorunk is jó tíz méterrel előrébb lép majd. Muszáj kockáztatnunk – mert az nem kérdés, hogy ez kockázatos lépés –, biztosan lesznek nehéz perceink, de ha a lehető legtöbbet ki akarjuk hozni a csapatunkból, azt ezzel a taktikával tudjuk megtenni. Erre mutat az utunk, fejlődnünk kell mindenben, és a jelszó: több presszing, magasabban megszerzett labdák

– mondta a szövetségi kapitány.

A nemzeti csapat már csak megnövekedett ázsiója miatt is többet kell, hogy támadjon (illetve ellenfelei óvatosabbak), a fenti idézet szerint Marco Rossi a jóval agresszívabb játékban látja az előrelépés esélyét. Azt is mondhatjuk, hogy a válogatott bizonyos értelemben már a 2026-os vb selejtezőire készül: ebben négyes vagy ötös csoportok lesznek, a magyar válogatott minden bizonnyal az első vagy második kalapban lesz, így esélyes szerepből vág majd neki a sorozatnak.

Az NL-mérkőzéseken Rossi és stábja már ezt a szerepet próbálgathatja, különösen a Bosznia-Hercegovina elleni mérkőzéseken. Ha tényleg jóval feljebb tolt védekezést látunk, akkor a Németország és Hollandia elleni meccsek kiváló tesztelési lehetőséget kínálnak a taktika kockázatainak felmérésére is…

Meglátjuk, a keretben végrehajtott változtatások mellett a pályán mennyire látunk más válogatottat.

A kezdőcsapatban (tippünk: Gulácsi – Balogh B., Orbán, Dárdai M. – Nego, Nagy Á., Schäfer, Kerkez – Sallai R., Szoboszlai – Varga B.) aligha várható földindulás, de a Nemzetek Ligája kitűnő lehetőség lehet új játékelemek begyakorlására, taktikai finomításra és az új játékosok kipróbálására, az ellenfelek is ezt teszik. Az NL és a vb-selejtezők (illetve a kiemelés) közti kapcsolat miatt azért a magyar válogatott szempontjából minden lesz ez, csak nem barátságos sorozat…

Kapcsolódó

Egész Európában nincsen párja annak, amit a Fradi művel

Sehol ennyi légiós és sehol ennyi pénz nem szükséges ahhoz az eredményhez, amit a Ferencváros elér. Itthon mégis sikerként ünnepli a közeg – vajon miért?