Mbappénak nagyobb szüksége volt a Realra, mint a Realnak rá

Éveket kellett rá várni, de Kylian Mbappé végre a Real Madrid futballistája lett. A 25 éves játékos góllal debütált az Atalanta ellen 2–0-ra megnyert európai Szuperkupa-meccsen, a La Ligában azonban eddig nem tudott betalálni. Még a folyamat elején vagyunk, de már nagyjából látszik, hogy mit tervez Carlo Ancelotti a friss igazolással.

A nyár legnagyobb dobása egyértelműen a Real Madridé volt, amely június 3-án, két nappal a klub 15. BEK/BL-győzelme után hivatalosan is bejelentette Kylian Mbappé szerződtetését. A Real hosszú évek óta ostromolta a francia támadót, akit eddig mindig sikerült maradásra bírni Párizsban. Legutóbb két éve hosszabbított, de már akkor is sejtelmes nyilatkozatot tett a jövőjével kapcsolatban.

Nem a Real Madridnak mondtam nemet, hanem a Paris Saint-Germainnek mondtam igent

– szögezte le Mbappé, akinek idén nyáron járt le a szerződése, így ingyen érkezett Madridba. Florentino Pérez klubelnök elszántságát ismerve nem okozott volna neki gondot akár világrekordot jelentő összeget kifizetni Mbappéért, de így még nagyobb presztízsgyőzelmet aratott.

Mert ez az, Pérez személyes győzelme, szakmailag ugyanis nem sok minden indokolta Mbappé leigazolását.

Erre a transzferre Mbappénak nagyobb szüksége volt, mint a Realnak. A 25 éves játékos talán a világ legjobbja jelenleg, ezt kár is lenne vitatni. A Real azonban már eddig is halomszámra húzta be a Bajnokok Ligája-sikereket. Mbappé önéletrajzában ezzel szemben nincs semmi néhány francia bajnoki címen és kupagyőzelmen kívül. A Paris Saint-Germain kiapadhatatlan anyagi forrása ellenére sem a Bajnokok Ligája-győzelem, sem az Aranylabda megnyerése nem jött neki össze. Ettől még persze Mbappé jobbá teheti a Realt, de egyelőre a szerepkörének megtalálása is kihívás elé állítja Carlo Ancelottit.

Még mielőtt azt a következtetést vonnánk le, hogy Mbappé felesleges ebbe a Realba, azt azért le kell szögezni, hogy a madridiaknak nagy szükségük volt egy ilyen gólerős támadóra. Mbappé a francia bajnokság legutóbbi szezonjában 27 gólt lőtt – ennél kevesebbet csak kétszer szerzett a Párizsban töltött hét éve alatt. A Realnál egészen 2016-ig kell visszamenni az időben, hogy olyan játékost találjunk, aki ennél több gólra volt képes a La Ligában (Cristiano Ronaldo, 35). Tavaly Jude Bellingham volt a legeredményesebb játékos tizenkilenc góllal, ami remek teljesítmény – pláne egy 20 éves középpályástól –, de mindezt 11,1-es xG-ből érte el, ami 7,9 gólos felülteljesítést jelent. Az átlagosnál jobb képességű játékosokra jellemző, hogy az xG-jükhöz képest több gólt lőnek, de ez a fajta túlteljesítés hosszútávon fenntarthatatlan. Bellingham gólátlaga tehát várhatóan vissza fog esni, így viszont rögtön felértékelődik Mbappé leigazolása.

A fenti ábrán Mbappé 90 percre vetített rúgott gólátlaga és xG-je látható a Ligue 1 elmúlt hét szezonjában. A legelső párizsi évét leszámítva minden alkalommal felülrúgta az xG-jét, viszont – Bellinghammel ellentétben – egészséges, fenntartható mértékben. Ha a La Ligában is marad ez a hatékonyság, akkor várhatóan ott is meglesz neki a 25-30 gólos szezon.

Mbappé leigazolása kapcsán a legnagyobb szakmai kérdés az volt, hogy hol lesz a helye a pályán. A Paris Saint-Germainben is többször előfordult, hogy csatárt játszott,

de Mbappé általában akkor érzi jól magát, ha a bal oldalról indulhat. Ugyanez igaz viszont Viníciusra is.

Ancelottinak tehát egy olyan megoldást kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi, hogy mindhárom szupersztárja (Mbappé, Bellingham, Vinícius) egyszerre legyen a pályán, miközben Rodrygót is betuszkolja valahogy a csapatba. Az Atalanta elleni európai Szuperkupa-meccsen, majd a Mallorca elleni bajnokin Ancelotti a 4–2–3–1-es formációval próbálta biztosítani mindezt, ahol papíron Mbappé volt a kilences (a Valladolid és a Las Palmas ellen Bellingham nem játszott). A valóságban viszont Mbappé és Vinícius folyamatosan cserélgették a pozíciójukat, sőt néha olyan szürreális jelenetek is előfordultak, hogy Mbappé, Vinícius, Bellingham és Rodrygo egy oldalon tűntek fel.

A Mallorca elleni bajnoki 47. percében Mbappé, Rodrygo, Vinícius és Bellingham néhány méterre áll egymástól a bal oldalon. Nyolc Mallorca-játékos kizárólag erre a területre fókuszál, a másik oldalt Dani Carvajal az egyetlen megjátszható ember. Érdekesség, hogy a labda már bőven a támadóharmadban van, de a Real-játékosok a tizenhatos közelében sincsenek, helyette mélységi futásokkal próbálják meg támadni a kapu előterét.

Bő tíz perccel később hasonló jeleneteket látunk: Mbappé, Rodrygo, Vinícius és Bellingham megint egy oldalon. Hat Mallorca-védő figyel rájuk, a legelöl lévő ember Federico Valverde. A tizenhatoson belül most sincs senki.

Ez már a Valladolid elleni bajnoki, de ugyanaz a szituáció. Bellingham ugyan nem játszott, de Mbappé, Rodrygo és Vinícius megint egyszerre vannak a bal oldalon, és kicsiben, lendületből próbálják támadni a tizenhatost.

A bal oldal túltöltése nem új elem a Real játékában. Anno Karim Benzema is sokat mozgott ki a szélre, és a tizenhatoson belül akkor sem volt senki. Ott volt viszont Toni Kroos a csapatban, aki szükség esetén át tudta forgatni a játékot a jobb oldalra.

A német hiányában nagy kérdés, hogy ki fogja magára vállalni ezeket a passzokat; és ha magára vállalja, tudja-e olyan hatékonysággal kivitelezni őket, mint Kroos.

A másik dolog, hogy ha Rodrygo rendszeresen átmegy a bal oldalra, akkor a jobb szélen Carvajal marad az egyetlen megjátszható ember, tőle meg a beadás a legtöbb, amire számítani lehet. A Real támadóinak pedig nem az a profilja, hogy a tizenhatoson belül várják a beívelt labdákat.

A következő ábra Mbappé labdaérintéseinek helyét mutatja az eddig lejátszott három bajnokin. Jól látszik, hogy a Mallorca ellen gyakorlatilag teljesen a bal oldalra korlátozódott a játéka – szinte olyan, mintha valamelyik francia válogatottban játszott meccsét látnánk. A Valladolid és a Las Palmas ellen már jóval nagyobb szabadságot kapott, és gyakran a pálya közepén vagy a jobb szélen találták őt meg a társak. És nagy valószínűség szerint ez lesz Mbappé játéka: a társak segítségével valamelyik szél túltöltése, ahol aztán vagy megoldják kicsiben, vagy átforgatják a játékot az ellenkező oldalra. Az azért elég biztosnak tűnik, hogy Mbappé elsősorban mélységből fogja támadni a kaput, és nem az úgynevezett tap-in góljai lesznek túlsúlyban.

Nagy ördöngösség tehát nem várható az elmúlt évekhez képest, de Mbappénak nyilvánvalóan bele kell szoknia az új környezetbe.

Van még egy fontos dolog, amit Mbappé kapcsán érdemes megemlíteni. A fenti ábrán látjuk, hogy a Mallorca ellen kétszer, a Valladolid ellen négyszer, a Las Palmas ellen háromszor ért labdába a saját térfelén. Mbappénak nyilvánvalóan nem a védekezés a legfontosabb feladata, de biztosan lesznek majd olyan meccsek, amikor ebből is ki kell vennie a részét. A Paris Saint-Germainben viszont többször előfordult, hogy megállt a felezővonalnál és nem zárt vissza. Voltak olyan Bajnokok Ligája-párharcok, amelyek konkrétan azon mentek el, hogy Mbappé, Neymar és Lionel Messi nem védekeztek. Tíz évvel ezelőtt még lehetett úgy BL-t nyerni, hogy Ángel Di María végezte Cristiano Ronaldo védőmunkáját is, de a mai fociban már egy ember kiesése sem fér bele. A Real ráadásul előszeretettel adja át a kezdeményezést és áll be védekezni jobb ellenfelekkel szemben, ahogy azt például a Bayern München vagy a Manchester City elleni BL-párharcokban láttuk.

A 2023/2024-es idényben a bajnokságot és a BL-t alapul véve így teljesítettek a játékosok a védekező párharcokban:

Mbappé mind a védekező párharcok számát, mind azok sikerességét illetően jelentősen elmaradt új csapattársaihoz képest. A támadójátékon túl tehát azt is érdemes lesz figyelni, hogy az új szupersztár hogyan áll be a sorba – már, ha beáll egyáltalán.

Mbappé csapatba illesztése talán beletelik némi időbe, de ettől függetlenül mindkét fél jól járt a transzferrel.

A klub örülhet, hiszen végre-valahára sikerült megszereznie a szurkolók nagy kedvencét (ráadásul ingyen), így most már a világ négy legértékesebb játékosa közül három a madridiaké. A játékos pedig szintén boldog lehet, hiszen ha Mbappé beválik, akkor akár még hosszú évekre elnyújthatja a Real dinasztiáját a BL-ben, amivel annyi sikertelen próbálkozás után végre ő is felérne a klubfoci csúcsára.

A szerző Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője. 

Kapcsolódó
Nagyobb BL, több meccs, svájci rendszer – de mi szükség volt erre?
Csütörtökön kisorsolják a megreformált Bajnokok Ligája főtáblájának mérkőzéseit. Csoportkör helyett a futballban tradíció nélküli svájci rendszer, több csapat, több meccs.
Címkék: elemzéskovács gáborkylian mbappéla ligalabdarúgásreal madridspanyol focisportsport24