Napokig számolgattunk, de ne hagyjuk, hogy ez eltakarja a lényeget: a magyar válogatott számára elsősorban a Svájc elleni csoportmérkőzésen mutatott, az első félidőben meghökkentően gyenge játék volt végzetes, és ennek következménye lett a svájciak megérdemelt, 3–1-es győzelme. Ettől kezdve eredménykényszerben játszott Marco Rossi együttese: a németek elleni első félidőben Eb-je legjobb játékát mutatta be, de így is kikapott 2–0-ra a favorit házigazdától, a skótok elleni 1–0 meg katartikus élmény volt, de kevésnek bizonyult.
Ahogy Rossi mondta Weiler im Allgäu-i záró sajtótájékozatóján:
Mindenkinek meg kell értenie, hogyha nem kezdesz jól egy ilyen tornán, akkor minden sokkal nehezebb lesz. Ezért kulcsfontosságú a nyitómeccs, el kell kerülnöd a vereséget, és erre nem voltunk képesek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1668" width="2500" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Hogy valóban mennyire fontos az első meccs: az Eb eddigi összes kiesője (Magyarország, Skócia, Horvátország, Albánia, Szerbia, Lengyelország, Ukrajna, Csehország) elveszítette első csoportmérkőzését. Az első körben kikapó csapatok közül Ausztria, Belgium és Georgia tudott csak továbbjutni.
Hogy egyáltalán számolgatni lehetett, az annak volt köszönhető, hogy eleinte extrém késői (94. perc utáni) események sora alakult jól; attól viszont tarthattunk, hogy minden egyes „kockadobás” nem perdül kedvezően – és persze ilyenkor a már továbbjutott csapatok sem szaggatják nagyon az istrángot. De tegyük hozzá:
Az osztályzatokban is tükröződik, hogy a játék képe nem feltétlenül volt a legjobb, ami a magyar válogatottat illeti. Elsőként a FotMob komplex teljesítménymutatóját vizualizáltuk: ez több mint 300, az Opta által biztosított adatból számítja ki a mérőszámot. A csapatrangsorban Magyarország a 23., azaz utolsó előtti, és kizárólag csoporttársát, Skóciát előzi meg.
Nem arról van szó, hogy az Opta/FotMob pikkelne a magyarokra; a WhoScored eltérő modellje által számított komplex teljesítménymutatóban ugyanis a Rossi-csapat szintén csak a 22. helyen áll (Csehországot és Skóciát előzi meg). A FotMob osztályzatai alapján Németország volt a csoportkör legjobb teljesítményt nyújtó csapata Spanyolország és Franciaország előtt; a WhoScored-nál Spanyolország, Németország, Franciaország a dobogó.
Váltsunk a játékosokra! Megint az Opta/FotMob modelljét használjuk: eszerint Szoboszlai Dominik, Botka Endre és Sallai Roland volt a magyar válogatott három legjobbja, rajtuk kívül csak Varga Barnabás tudta az Eb osztályzatátlagát felülmúlni. Ha csak a három csoportmérkőzésen pályára lépett játékosokat tekintjük, akkor Szoboszlai, Sallai, Varga a sorrend.
Ha megnézzük minden válogatott legjobb osztályzatú játékosát, ez a 23. helyre elég közöttük (egyedül az albán csapat MVP-jének alacsonyabb az átlaga). A rangsort egyébként a spanyol Fabián Ruiz (8,64) vezeti a német Toni Kroos (8,2) és az osztrák Romano Schmid (8,14) előtt.
Van viszont egy egyéni ranglista az Eb-n, amit magyar játékos vezet: a nagyon agilis, Rossi értékelése szerint a válogatott legjobbjának bizonyult Sallai Roland alakította ki a teljes mezőnyt tekintve a legtöbb nagy gólhelyzetet társainak (4), Szoboszlai Dominik (3) pedig közvetlenül utána jön, Lamine Yamal és Ante Budimir társaságában.
Szalai Attila a pontos, hosszú átadások listáján második – ez nem meglepő, hiszen játékának meghatározó elemét képezik a tértölelő passzok. A passzjáték pontosságában egyébként a magyar válogatott – Georgiához, Csehországhoz, Szlovéniához és Romániához hasonlóan – 80 százalék alatt végzett, a selejtezőkhöz képest több mint 6 százalékot esett a precizitás. Ez természetesen az ellenfelek játékereje miatt (is) alakulhatott így.
Olyan negatív rangsor is van, amelyben elöl vannak magyar játékosok, méghozzá a kihagyott nagy helyzeteké. A listát (könnyen kitalálható) a belga center, Romelu Lukaku vezeti, aki a VAR-ral és saját idegeivel is nagy harcot folytat eddig. Lukaku után hét olyan futballista jön, aki 3-3 nagy helyzetet hagyott ki. A névsor: Varga Barnabás, Memphis Depay, Kylian Mbappé, Aleksandar Mitrovic, Antoine Griezmann, Cristiano Ronaldo és Willi Orbán, azaz a két magyar igen veretes társaságba került… A kihagyott nagy lehetőségeket tekintve – Portugáliával és Franciaországgal holtversenyben – a harmadik helyen áll a magyar válogatott. Mondhatni, megvoltak azok a helyzetek Varga vagy Orbán remek fejjátékának kihasználásából, amikre számítani lehetett; ám a befejezéseknél a szerencse sem állt a magyar játékosok mellé.
Ezek után az sem meglepő, hogy a gólokat és a kialakított helyzetek minőségét (xG) összevető ranglistán a magyar válogatott erősen mínuszos – no nem annyira, mint a cseh, belga, horvát, francia kvartett, amelyek a helyzetek kidolgozásában kifejezetten jól végezte munkáját, ám azok kihasználásában egészen pocsékul. Ez azt is előre jelezheti, hogy ha a belgák vagy a franciák egyszer elkezdik belőni a helyzeteiket (mondjuk az egymás elleni nyolcaddöntőjükön), ott azért rendesen kiszakadhat a gólzsák. A rangsort eddig a házigazda németek vezetik. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az xG igazán közép- vagy hosszú távon igazán hasznos mutató, rövid távon (ilyen egy vb vagy Eb) természetes jelenség, hogy egy csapat jelentősen eltér tőle.
És ha már xG: mindent elmond a torna egyik legerősebb keretével fellépő Anglia eddigi produkciójáról, hogy csak Szerbia és Skócia dolgozott ki náluk alacsonyabb minőségű helyzeteket. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is: az angolok csapatvédekezése zárt eddig a legjobban (ők tartják a legalacsonyabb minőségű helyzeteken az ellenfelek támadóit), és ez sokat érhet nagy tornán.
Helyzetkidolgozásban a horvát válogatott teljesített a legjobban, ám lehetőségeit nem használta ki, és védelme nagyon lyukas volt – meg is kaptuk a korai búcsú fő okait, természetesen a csúcsgeneráció kiöregedése mellett. A grúzok védelme a legporózusabb eddig az Eb-n, ám remek kapusuk, a világklasszis teljesítményt nyújtó Giorgi Mamardasvili (aki vezeti az úgynevezett „megakadályozott gólok” rangsort, illetve a 90 percre vetített védések tekintetében is rangelső) fantasztikus támogatást ad számukra.
A csoportkör jól megmutatta a 24-es mezőnyű tornák pozitívumait és negatívumait is. Senki sem csak „létszámnak volt itt” – minden válogatott szerzett pontot, ez eddig sem a 16-os, sem a 24-es mezőnyű tornákon nem sikerült –, rengeteg nagy sztorit láttunk, meglepetéscsapatok sora írhatja tovább saját történetét a nyolcaddöntőben. Ugyanakkor az első két kör (viszonylag) felhőtlen lövöldözésének vége szakadt: a harmadik fordulóra elapadtak a gólok, kevesebb lett a lövés is.
Ez is természetes jelenség: az Eb lebonyolítása (négy csoportharmadik továbbjut) azt jelenti, hogy 4 ponttal szinte biztos a továbbjutás, 3 ponttal és nem erősen negatív gólkülönbséggel pedig egész jó az esély. Az első körben megéri a kockázatvállalás (szemben a 32-es mezőnyű vb-vel), a másodikban sok csapat eredménykényszerben játszik, a harmadikban viszont már sokan nem fognak rizikózni, a továbbjutott csapatok pedig gyakran a cseresort küldik fel vagy erősen rotálnak. Ebből persze kollektív számolgatás, ágnézegetés, és nehezen élvezhető meccsek sora lehet… Ha az új BL-lebonyolítás mintájára „abszolút sorrendbe” tennék a csoportkör legjobb 16 csapatát, akkor egy változás lenne csak a nyolcaddöntős mezőnyben: továbblépnének a 4 ponttal kiesett ukránok, és kiesnének a szlovénok.
A torna elején egyre-másra születtek a távoli gólok – összesen 15, ebből az első fordulóban 12 –, ez magasabb, mint a katari világbajnokság teljes adata, és valószínű, hogy az előző két Eb-t is felülmúlja a tizenhatoson kívüli találatok száma (17, 19). Az beigazolódott, amit sejteni lehetett, hogy az első forduló kivételes „találati aránya” anomália: addig 12/121 volt a távoli gólok/kísérletek arány, a csoportkör végére ez 15/364 lett. Így is a gólok 18,5 százaléka esett a tizenhatoson kívülről, ami messze felülmúlja a 2022-es vb adatát (7,56%). A gólátlag eddig 2,25 – kevesebb, mint három éve, ám több, mint a 2016-os Eb-n.
A torna két pihenőnapot követően szombaton, a Svájc–Olaszország és Németország–Dánia nyolcaddöntővel folytatódik. Immár a magyar válogatott nélkül – a mieink feladata az Eb kiértékelése és a tanulságok levonása lesz. A németországi kaland nekünk véget ért, tizenhat válogatott számára viszont csak most kezdődik igazán.