Három forduló után a Leverkusen százszázalékos mérleggel vezeti a német bajnokság tabelláját. Az idén 60 éves Bundesliga történetében ez volt mindössze a harmadik alkalom, hogy a Leverkusen három győzelemmel kezdte a szezont. Xabi Alonsóékat domináns támadójáték jellemezte eddig, emiatt már több szakportál is a Bayern München legnagyobb kihívóját látja bennük.
Hogy megfelelően tudjuk értékelni a Leverkusen szezonkezdetét, érdemes visszaugrani az időben egy évet. 2022. szeptember 30-án, a német bajnokság nyolcadik fordulójának nyitómeccsén a Bayern München hazai pályán 4–0-ra verte a Leverkusent, amely így a tizenhetedik helyre csúszott vissza a tabellán. A svájci Gerardo Seoane-t – aki az előző szezonban harmadik helyig vezette az együttest – pár napra rá el is küldték, a helyét pedig az a Xabi Alonso vette át, aki 2019 és 2022 között a Real Sociedad B csapatát irányította. Alonsónak nem volt érdemleges vezetőedzői tapasztalata, de azt mindenki tudta, hogy nagy potenciál van benne; játékosként klub- és válogatott szinten is megnyert mindent, amit egy játékos megnyerhet, közben pedig a modern futball legsikeresebb és legnagyobb hatású edzőinek keze alatt játszott. A Liverpoolnál Rafa Beníteztől, a Real Madridnál José Mourinhótól és Carlo Ancelottitól, a Bayern Münchennél Pep Guardiolától, a spanyol válogatottnál Luis Aragonéstől és Vicente del Bosquétól tanulta a szakmát. Alonso egy 4–0-s hazai győzelemmel mutatkozott be a Schalke ellen, ám a folytatás már nem sikerült ilyen jól. A Leverkusen a következő hat tétmeccse közül egyet sem nyert meg, ráadásul csak öt gólt szerzett, miközben tizennégyet kapott. Ebben az időszakban a csapat kiesett a Bajnokok Ligájából, a bajnokságban pedig az osztályozós helyen állt.
A katari világbajnokság kezdetéig még hátralevő három bajnokiját megnyerte a Leverkusen, de a csapat szempontjából jól jött a több mint kéthónapos szünet. A keretből csak négyen utaztak a világbajnokságra, így Alonso szinte teljes létszámmal dolgozhatott a felkészülési időszakban. A Leverkusen öt barátságos meccset játszott, és bár nem volt nagynevű ellenfele, ezek közül négyet megnyert, ami jó löketet adott a folytatáshoz.
Ehhez rendbe rakta a védekezést, és kontracsapatot csinált a Leverkusenből. Mivel a legkreatívabb embere, Florian Wirtz súlyos sérülés miatt hosszú ideig nem állt a rendelkezésére, olyan csatára pedig nem volt, akire ki lehetett volna hegyezni a támadójátékot, Alonso a gyors átmenetekre építette fel a csapatot. A labdaszerzéseket követően rendszeresen a jobb oldalon vezetett támadásokat a Leverkusen, ahol a Jeremie Frimpong (jobboldali szárnyvédő)–Moussa Diaby (jobbszélső) páros minden sorozatot figyelembe véve összesen 23 góllal és tizennyolc gólpasszal zárta az évet. Végül ez a fajta foci is eredményre vezetett, a Leverkusen az Európa Ligában az elődöntőig menetelt, a bajnokságban pedig sikerült elcsípnie az EL-indulást érő hatodik helyet. Az viszont még így is nyilvánvaló volt, hogy ennél több van az Alonso-féle Leverkusenben.
Nyáron több fontos változás is történt a Leverkusen keretében. Az előző év legjobbja, Diaby átigazolt az Aston Villához, a helyére Jonas Hofman érkezett a Borussia Mönchengladbach-tól. A középpályára sikerült megszerezni Granit Xhakát az Arsenaltól, ráadásul Wirtz is teljesen felépült, ami majdnem egyenértékű volt egy új igazolással ezen a poszton.
Ahogy már szó volt róla, tavaly nagyon hiányzott egy klasszikus célember a Leverkusenből, de a kb. 190 centi magas Boniface személyében most megkapta ezt a profilú csatárát a csapat.
Az első három fordulóban Boniface 21-szer lőtt kapura – csak a Mönchengladbach elleni bajnokin tizenegyszer –, ami egyelőre a legtöbb a Bundesligában, a második helyen Harry Kane áll tizenhárom lövéssel. A 22 éves nigériai csatár négy gólt szerzett eddig, és ahogy a lövéseinek pozíciójából is látszik, legtöbbször a kapuval szemben került lövőhelyzetbe – ahogy az a klasszikus befejezők esetében lenni szokott. Boniface viszont hamar bebizonyította, hogy több egy befejező embernél. A négy gólja mellett már kiosztott két gólpasszt is, összességében pedig tizenegy olyan akciója volt, amiből lövőhelyzet alakult ki. De ha megnézzük a progresszív labdavezetések vagy a cselek számát, akkor Boniface azokon a listákon is az élmezőnyben található. Alonso tehát nemcsak egy góllövő csatárt kapott, hanem egy olyan sokoldalú játékost, akit a játék számos elemében lehet használni.
A 2020/2021-es Bundesliga-idényt hét góllal és tíz gólpasszal zárta az akkor tizennyolc éves Wirtz. Hogy ezt elhelyezzük,
Wirtz a németek csodatehetsége volt (még most is az), aki tinédzser létére az egyik legnagyobb német klubban töltött be meghatározó szerepet. Ez azért fontos, mert 2022 májusában súlyos sérülést szenvedett, ami miatt tíz hónapot kellett kihagynia, majd a visszatérését követően is csak fokozatosan lehetett terhelni. Wirtz sérülése egybeesett a Leverkusen mélyrepülésével, ami csak még inkább felértékeli a szerepét a csapaton belül. Még úgyis, hogy sérülésből tért vissza a szezon második felére, a 90 percre vetített lövést eredményező akciók számában (5,28) a negyedik legjobb volt Szoboszlai Dominik (5,52), Jonas Hofmann (5,47) és Kingsley Coman (5,43) után. Az ő jelenléte és jó játéka is kellett ahhoz, hogy a Leverkusen végül hatodik legyen a bajnokságban, de idén még meghatározóbb lett a szerepe. Azáltal, hogy a Leverkusen sokkal dominánsabban játszik a meccseken, Wirtzhez is több labda jut el a támadóharmadban, akinek így az erősségei még inkább kidomborodnak. Igaz, hogy még csak három forduló ment le, de a 90 percre vetített lövést eredményező akciók számában idén már egyértelműen Wirtz a legjobb, akinek meccsenként majdnem hárommal több annyi ilyen akciója van (8,15), mint tavaly.
A harmadik fontos láncszem az idei Leverkusenben, Granit Xhaka. A 30 éves svájci játékos kellően labdabiztos ahhoz, hogy összeszedje, megtartsa és elosztogassa a labdákat a pálya középső területén. A pálya középső harmadában neki van a legtöbb labdaérintése a szezonban (219), és a progresszív passzok tekintetében is ő az első (34).
Az alábbi pizzachart azt mutatja meg, hogy hogyan teljesített a Leverkusen az idei szezonban a Bundesliga többi csapatához képest. Egyrészt jól látszik, hogy a legtöbb mutatóban a Leverkusen a legjobbak között van (jellemzően csak a Bayern München előzi meg), másrészt, hogy mennyire domináns szerepet tölt be a meccseken.
Minél nagyobb területet foglal ez a zöld rész az adott mutatón belül, annál jobban teljesített a csapat a bajnokság többi együtteséhez képest (ez alól az npxGA, vagyis a büntetők nélküli várható kapott gólok száma a kivétel, ahol az alacsonyabb érték a jobb). A legtöbb mutatóban a Leverkusen a Bundesliga egyik legjobb csapata. Az értékek az aggregált számokat mutatják.
Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Leverkusen játéka nagyot változott a tavalyi évhez képest, főleg, ami a labdabirtoklási fázist illeti. Tavaly egy kontracsapat volt, idén viszont többet birtokolja a labdát, aminek egyenes következménye, hogy nagyobb nyomást tud kifejteni az ellenfélre, és veszélyesebb a kapura. Az egyetlen játékelem, amiben a Leverkusen elmarad a Bundesliga többi csapatához képest, az a beadás. Ennek főleg az az oka, hogy a Leverkusen a pálya tengelyében próbál bontani, ha pedig mégis a szélen van a labda, akkor az úgynevezett cutbackek lehetőségét keresi. A cutback az alapvonal közeléből laposan visszatett labda, amit a védőknek sokkal nehezebb lereagálni és levédekezni, mint az oldalról jövő beíveléseket. A Leverkusen már több gólt is szerzett idén ilyen cutbackekből.
A Leverkusen játékának átalakulásában nagy szerepe van az új igazolásoknak és a teljes értékű Wirtznek. Ugyanakkor Alonso taktikai rugalmasságát is dicséri, hogy mindig olyan környezetet próbál teremteni, amelyben a játékosai jól érzik magukat. Ha pedig változtatni akar, akkor tudatosan olyan játékosokat igazol, akiknek a profilja illik az elképzeléseihez.
A szerző Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője.