Csak a számokat nézve, már most lefutott a holland-argentin negyeddöntő

Hollandia az A csoportból, Szenegált, Ecuadort és a házigazda Katart megelőzve jutott a nyolcaddöntőbe, ahol 3–1-re verte az Egyesült Államokat. Argentína a csoportkör első fordulójában 2–1-es vereséget szenvedett Szaúd-Arábiától, de utána Mexikót és Lengyelországot is legyőzte, így csoportelsőként jutott a legjobb tizenhat közé, ahol Ausztrália ellen 2–1-re győzött. Egyik csapatnak sem volt tehát nehéz útja a negyeddöntőbe, ennek ellenére a teljesítményükben jelentős különbség mutatkozott.

A kontextus miatt nemcsak egymással, hanem az összes negyeddöntőbe jutott csapattal összehasonlítottuk Hollandia és Argentína teljesítményét a különböző mutatókban.

Elöl is, hátul is volt baj a hollandoknál

A futball legalapvetőbb mérőszáma a gól, ezért kezdjük is rögtön ezzel. Argentína hét, Hollandia nyolc gólt rúgott eddig a világbajnokságon, de míg Argentína összesített xG-mutatója 8,83 – Brazília és Franciaország után a harmadik legmagasabb –, addig Hollandiáé csak 4,64 volt. Ha Argentína esetében kivesszük a számításból a két büntetőt, amelyeknek egyenként 0,76-os az xG-je a Wyscoutnál, még akkor is majdnem három gólnyi különbség mutatkozik a két csapat támadásban nyújtott teljesítménye között. Hollandia 3,36 góllal többet szerzett eddig, mint ami a helyzetei minőségéből következett volna, ami egyfelől jó, mert ez azt jelenti, hogy a játékosai átlag felett használták ki a lehetőségeket, másfelől viszont rossz, mert ennél alacsonyabb xG-t csak Marokkó és Horvátország tudott kidolgozni a negyeddöntőbe jutott csapatok közül.

Hollandiának a védekezésével is akadtak gondok. A negyeddöntő résztvevői közül Louis Van Gaal csapata ellen alakították ki a legjobb minőségű helyzeteket az ellenfelek. Habár Hollandia csak két gólt kapott a tornán, az xGA-ja 4,6 volt. Argentína, ezzel szemben, pont a másik véglet. A dél-amerikai együttes kapuját eddig háromszor vették be, de a csapat xGA-ja csak 1,22 volt, ami Brazília után a második legkisebb. Argentína tehát nem hagyta ellenfeleinek, hogy jó gólszerzési helyzeteket dolgozzanak ki.

A hollandok abban sem jók, amiben nekik kellene vezetniük a sort

A labdabirtoklás-alapú futballt Hollandiában találták fel, ehhez képest a negyeddöntőbe jutott csapatok közül Marokkó után Hollandiának volt a legkisebb a labdabirtoklási aránya (51,6 százalék) az eddig lejátszott meccseken. A legmagasabb Argentínáé volt (65 százalék). A labdabirtoklási arány azonban ma már nem nevezhető hasznos információnak (a teljes világbajnoki mezőnyben Spanyolország birtokolta a legnagyobb arányban a labdát, mégis kiesett Marokkó ellen a nyolcaddöntőben), sokkal érdekesebb az, hogy mihez kezd egy csapat a labdával, miután megszerezte. Argentína a negyeddöntő mezőnyében mindenki másnál többet, 2629-et passzolt eddig a világbajnokságon, míg Hollandia csak 2074-et. Ebben a tekintetben is óriási a különbség a két csapat között, de még önmagában a passzok száma sem árul el olyan sokat. A tizenhatoson belüli labdaérintések száma viszont már beszédesebb. Ez ugyanis a pálya legveszélyesebb területe, innen a legnagyobb az esély a gólszerzésre. Argentína eddig 87-szer ért labdába az ellenfél tizenhatosán belül, Hollandia viszont csak 43-szor.

Már az is lesújtó, hogy az elemzésben résztvevő nyolc csapat közül csak Marokkót tudja megelőzni Hollandia, de még rosszabb a helyzet, ha a világbajnokság teljes mezőnyét vesszük alapul.

Mivel a 32 csapatból nem mindenki ugyanannyi meccset játszott, ezért ebben az esetben 90 percre vetített mutatókkal számoltunk, ami objektív összehasonlítást biztosít. Hollandiának 9,68 labdaérintése volt az ellenfél tizenhatosán belül 90 percenként, ami a teljes mezőnyben a hetedik (!) legalacsonyabb szám. Ennél kevesebbszer csak Costa Rica, Katar, Marokkó, Ghána, Wales és Ausztrália ért labdába az ellenfél tizenhatosán belül. Ha az összes passz számát elosztjuk a tizenhatoson belüli labdaérintések számával, akkor azt kapjuk, hogy a negyeddöntőbe jutott csapatok közül átlagosan Hollandiának van szüksége a legtöbb passzra ahhoz, hogy labdába érjen a tizenhatoson belül (48). Az argentinoknak ehhez átlagosan elég 30 passz.

Van Gaal gondolkodása meglátszik a holland válogatott játékán

A ’90-es években ideológiai háború dúlt Hollandia talán két legnagyobb hatású edzője, Louis Van Gaal és Johan Cruyff között. Mindketten a labdabirtoklás-alapú futballban hittek, de míg Cruyff hagyta kiteljesedni a sztárjait, addig Van Gaal gyakorlatilag kiölte játékosaiból az egyénieskedést.

Van Gaalnak jó rálátása van a futballra. De nem olyan, mint nekem. Győztes csapatokat akar irányítani, és militarista módon használja a taktikáját. Én viszont nem. Én egyéniségeket akarok, akik gondolkodnak, és a szituációnak megfelelően hozzák meg a legjobb döntést a pályán. Ő edzőként ezeket a helyzeteket is irányítani akarja

– idézi Cruyffot Michael Cox, a magyar nyelven is megjelent Stílusok csatája – A modern európai futball kialakulása című könyvében. Ez a gondolkodásmód pedig a mostani holland válogatotton is meglátszik. A negyeddöntő résztvevői közül a holland játékosok vállalták fel a legkevesebb egy az egy elleni cselt (78), miközben az argentinok toronymagasan vezetnek ebben a mutatóban (160). Érdekes lesz látni, hogy a hollandok kollektív csapategysége, vagy az argentinok egyéni villanásai lesznek nagyobb hatással a péntek esti negyeddöntő végkimenetelére.

Ezt mutatják tehát a számok. A hollandok szinte minden mutatóban elmaradnak az argentinoktól és a negyeddöntőbe bejutott válogatottak nagy többségétől. Sőt, olyan mutatókban is gyengén teljesítenek, amelyekben nekik kellene vezetniük a sort (labdabirtoklás, tizenhatoson belüli labdaérintések száma), a történelmüket és a futballkultúrájukat ismerve. A számok azonban arra jók, hogy segítsenek objektíven megítélni és kontextusba helyezni egy csapat teljesítményét.

Ezek alapján kijelenthető, hogy Argentína eddig jobban játszott a világbajnokságon, mint Hollandia, de ettől még nem lesz automatikusan a negyeddöntő favoritja.

A szerző Kovács Gábor, a Magyar Labdarúgó Szövetség adatelemzője.