Ronaldo rekordja és a győztes rajt után is még sok a kérdőjel Portugáliával kapcsolatban

A katari világbajnokság első hetében már kétszer is előfordult, hogy az esélyesebb csapat (Argentína, Németország) jobban kezdett, de nem tudta lezárni a mérkőzést, hiszen ellenfelei (Szaúd-Arábia, Japán) a második félidőben gólokat tudtak szerezni, amivel megfordították, és végül meg is nyerték a mérkőzéseket. Kicsit hasonlóan alakult a csütörtöki játéknapon a Portugália – Ghána mérkőzés is, ahol a portugálok vezető góljára gyorsan válaszolni tudott az afrikai válogatott, de végül a Cristiano Ronaldo vezette portugálok 3-2-re diadalmaskodni tudtak.

A portugálok szempontjából jól kezdődött a mérkőzés, különösen támadásban tűntek magabiztosnak. A ghánai együttes egy elég szűk 5-3-2-es rendszerben állt fel, ami lehetővé tette a portugál szélső védőknek, Cancelónak a jobbon és Guerreirónak a balon, hogy felfutásaikkal nyugodtan támogathassák a támadásvezetést. A középpályán a Neves–Otavio–Bernardo Silva hármas labdajáratásának és forgatásainak köszönhetően a portugálok gyorsan tudtak oldalt váltani, így próbálva megbontani mélyen ülő ellenfelük védelemét. Ha a ghánai játékosok megszerezték a labdát, arra törekedtek, hogy a védelem mögé belőtt hosszú labdákkal indítsák Inaki Williamst, akit Mohammed Kudus próbált meg segíteni a támadások vezetésében.

Amikor a portugálok elvesztették a labdát, igyekeztek minél hamarabb visszaszerezni azt. A csapatszintű letámadásból a csapatkapitány, Cristiano Ronaldo is kivette a részét, akit a korábbi klubcsapatánál, a Manchester Unitednél sokan kritizáltak ennek elmaradásáért.

Ha megvizsgáljuk a portugál csapat nyomástérképét, akkor az láthatjuk, hogy szinte a pálya egész területén próbáltak nyomást gyakorolni ellenfelükre. Ronaldo közvetlenül egyetlen letámadásban sem vett részt, viszont 22 olyan akció is volt, amikor közvetetten ugyan, de hozzájárult a nyomásgyakorláshoz.

Egyébként ez a szám elmarad támadótársai teljesítményétől, hiszen Fernandes esetében 35, Felix-nél 35, míg Bernardo Silva esetében 37 ilyen eset volt, mégis azt mondhatjuk, hogy mozgásával hozzájárult csapata védekezéshez is.

Egyébként a portugálok az első félidőben a veszélyes támadásaikat pont az ilyen magas labdaszerzések után vezették, igaz gólt egyik után sem sikerült szerezniük.

Az előző ábra remekül alátámasztja az első félidőben tapasztalt portugál erőfölényt. A második félidőben közel sem játszott annyira magabiztosan Fernando Santos csapata, mégis, a gólok ebben a játékrészben születtek. Először Ronaldo egy véleményes tizenegyesből szerzett vezetést csapatának (elsőként öt világbajnokságon is eredményes volt), de erre még volt válasza Ghánának, Andre Ayew percekkel később egyenlíteni tudott. Öt perccel később Joao Félix révén újra előnybe került Portugália – ez a gól egyébként szintén egy magas labdaszerzés után született. Szinte azonnal jött az újabb portugál gól, a csereként beálló Rafael Leao módosította 3-1-re az állást. A végén még a ghánaiak szereztek egy gólt, és Diogo Costa kapus is a szívbajt hozta társaira közvetlenül a lefújás előtt, de alapvetően megérdemelt győzelmet arattak a portugálok.

Kérdés, hogy az inkább védekező felfogású Fernando Santos, aki 2016-os Európa-bajnokságon is a stabil védekezésnek köszönhetően vezette győzelemre csapatát (négy egyenes kiesés szakaszban lejátszott mérkőzésből háromszor egyetlen gólt sem kaptak, csak Robert Lewandowski tudott nekik egyszer betalálni),

hogyan használja a sok, tehetséges, támadó felfogású játékost, és milyen taktikát talál ki a világbajnokság hátralevő részére a számukra.

Különösen érdekes lesz látni, hogy a remek formában játszó, első labdaérintéséből gólt is szerző Leao milyen szerepet fog kapni a következő hetekben.

A szerző Kocsis Bence, a Magyar Labdarúgó Szövetség adatelemzője.