Csalódást keltő iksz után öt rúgott gól: mi történt a Fradinál egy hét alatt?

A ferencvárosi szurkolók bizakodóan várhatták csapatuk nemzetközi kupaszereplését, hiszen a kezdeti nehézségek után Sztanyiszlav Csercseszov csapata támadásban is egyre biztatóbb képet kezdett mutatni, amint azt a kupadöntő után mi is megírtuk.

Kapcsolódó

A kupadöntő is megmutatta, mennyit fejlődött a Fradi a Csercseszov-éra kezdeti nehézségei óta

Rendkívül sima összecsapást hozott a hét közben a 82. Magyar Kupa-döntő: a már biztosan magyar bajnok FTC 3-0-s győzelmet aratott a meglepetésre a fináléba jutott Paks felett. Taktikai elemzés.

Bár az első mérkőzésen a Ferencváros többet birtokolta a labdát, helyzeteket nehezen tudott kidolgozni. A korábban már kipróbált háromvédős rendszer helyett a ferencvárosiak ismét négy védővel, két belső középpályással és négy, viszonylag szabadon játszó támadóval léptek pályára. A két védekező középpályás, Vécsei és Laidouni felváltva léptek vissza a két belső védő, Sammy Mmaee és Kovacevic mellé, Civic és Botka szélsőhátvédként viszont a megszokottnál kevésbé játszottak támadó felfogásban, az agresszív beindulás helyett legtöbbször inkább lábra kérték a labdát. Botka sokszor egyenesen befelé mozogva, a félterületben kérte a labdát amolyan „hamis” szélsőhátvédként, így a Traoré–Zachariassen–Tokmac–Boli négyes az első mérkőzésen kevesebb támogatást kapott.

Bár a Fradi játékosai az odavágón sokat járatták a labdát, főként a pálya bal oldalán, ez leginkább a kazah csapat védelmi blokkján kívül sikerült.

A hazai védekezést az ellenfél védővonalai közé bejátszva, vagy a védekezést a védelmi vonal mögé betörve nemigen sikerült megbontani. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a ferencvárosiak a visszavágóhoz képest Kazahsztánban még nem voltak kellően türelmesek a labdabirtoklással: a hátulról, gyakran a védővonalról érkező hosszú, meredek passzokra a kompaktan védekező hazaiaknak volt idejük odaérni. Ráadásul Csercseszov csapata a támadóharmadhoz érve sem használta ki elégszer a pálya szélét és közepét összekötő, úgynevezett félterületet, amely Pep Guardiola vagy éppen Julian Nagelsmann csapatainál is kulcsszerepet tölt be. A négy támadó kevés alkalommal próbált az ellenfél szélső és belső védője közé beindulva megbontani az ellenfél védekezését. Beindulás helyett is sokszor pozícióban várták a labdát, máskor pedig egyszerre próbáltak beindulni, akkor, amikor a labda Civicnél, az oldalvonal mellett volt. Innen a labdát középre juttatni nem egyszerű, hiszen rengeteg láb között kellett volna folytatni a játékot.

A Tobol Kosztanaj csapata ráadásul az első mérkőzésen még igen kompaktan védekezett: a középcsatár Zsakszlikov mellé emberfogással mindig kilépett egy csapattárs a középpályáról. Ráadásul az egymás mellett játszók is viszonylag szűk távolságot tartottak egymástól, így a kilépő játékos mögé viszonylag kevés alkalommal sikerült felpasszolni a labdát. A meglepetésszerűen kilépő játékosok ugyanakkor hosszában megnyújtották a kazahok védekezését. Erre volt reakció ferencvárosi részről a már említett hosszú mélységi passz, amit a labdát kapó ferencvárosi támadókra kilépve a kazah védősornak volt ideje lereagálni.

Az odavágó nehézségei után szerda este a Fradi gyorsan eldöntötte a párharc lényeges kérdéseit: húsz perc után a zöld-fehérek már 3-0-ra vezettek. A friss igazolás Adama Traoré egy szögletet követően már négy perc után betalált.

Ezt követően a Tobol védekezése teljesen szétesett, a Ferencváros pedig az előző mérkőzésnél jóval olajozottabb támadójátékot mutatott.

A Tobol együttese az odavágón mutatott szervezett kompakt védekezéssel ellentétben a gyors bekapott gólt követően teljesen szervezetlenül mozgott a pályán. A jó ütemű kilépések teljesen hiányoztak, szélességben is óriási távolság volt a játékosok között, ráadásul a labda mögé sem siettek vissza, ha a hazaiak átpasszolták őket. Ebből olyan szürreális jelenetek születtek, mint a harmadik gól, amikor is a labdát lekészítő Traoré és a mélységből érkező Laidouni méteres körzetében nem volt kazah védő, noha az egész jelenet a kaputól húsz méterre történt.

A Ferencváros játéka szerda este már a pálya mindkét oldalán nagyjából egyenlő aktivitást mutatott. A Botka helyett jobbhátvédbe kerülő Henry Wingo kifejezetten agresszívan, sok felfutással játszott az oldalvonal mellett, nem ritkán veszélyes, lapos beadásokkal okozva riadalmat a Tobol hátsó alakzatában. A bal oldalon pedig Csercseszov csapata immár sokkal tudatosabban használta a félterületet, a négy támadó kifejezetten látványosan próbálta balra húzni az ellenfeleket, majd betörni a jobbhátvéd és a jobb belső védő közötti résbe, hogy onnan lövöldözhesse a labdákat második hullámba, az alapvonalig hátrahúzott, tehetetlen védősorral szemben.

Ami a Fradi védekezését illeti, a kazahok támadásépítési próbálkozásait viszonylag könnyedén sikerült visszafogni. Amint már többször leírtuk, Csercseszov csapatai letámadáskor alapvetően zónavédekezést használnak, megengedve azonban, hogy egy játékos a saját területén kívülre is kövesse ellenfelét. Ez szerda este is hasonlóan nézett ki: a letámadást a négy támadó indította, a védelem előtt pedig Laidouni és Esiti kifejezetten a támadások megszűréséért felelt.

Bár a mérkőzés és a párharc lényegében húsz perc után eldőlt, a mérkőzés későbbi szakasza, és a Tobol Kosztanaj gyors szépítő gólja megmutatta:

gyenge ellenfél ide vagy oda, a védekezésen azért még van mit csiszolni.

Természetesen az is elképzelhető, hogy a négy támadó a biztos előny tudatában szándékosan kevesebbet segített vissza, de az első kazah gólhoz hasonló jelenetek a Slovan ellen biztosan nem fognak beleférni. Csercseszov csapatának tehát figyelnie kell arra, hogyan zárjon vissza a kapu elé, ha a magas letámadást az ellenfél átjátszaná.

A Ferencváros csapata végül is magabiztosan, 5-1-es összesítéssel jutott tovább a Bajnokok Ligája első selejtezőköréből. Bár a visszavágó magabiztos játéka és szép támadásai tetszetősen mutattak, ne felejtsük el: az ellenfél rendkívül gyengén védekezett, és az első mérkőzésen bőven voltak hiányosságok a labdabirtoklást illetően.

Az első erőpróbát ugyan sikerrel vette a magyar bajnok, de a tavasz megéréséhez a jövőben ennél nagyobb bravúrokra lesz szükség.