„Nálunk Dibusz képviseli Magyarországot” – mondja Hajdú B. István a Fradi–Young Boys meccs második percében, és az embernek rögtön eszébe jut Kuntics és Kopunovics, aztán Lisztes, Zavadszky és Vincze Ottó. Őket most egyszemélyben a pinkbe bújtatott Dibusz képviseli, mármint ő az egyetlen magyar játékos a Ferencvárosban.
Mert ezúttal Magyarországot képviseli Blazic, amikor olaszosan, esernyőcsellel hozza ki a labdát a hazai (magyar) térfélről. Magyarországot képviseli a jobb oldalon megállás nélkül rohangáló winger (Wingo) és a lendületes, technikás center (Mmaee). Persze, jó kérdés, hogy akkor is képviselnék-e Magyarországot, ha nem gólt, hanem mondjuk öngólt lőttek volna. És persze, az is kérdés, hogy úgy fogunk-e emlékezni bármelyikükre is, mint Kunticra és Kopunovicra?
Amikor a negyedik percben a svájciak vezetést szereznek (Sierro bead, Zesiger fejel), nem lehet másra gondolni, mint az első meccsre, ahol a Ferencváros a meccs kétharmadát emberelőnyben játszotta, de kihagyott egy büntetőt, a svájciak viszont lőttek három gólt a tizenhatoson kívülről. És persze, a hazai közönség meg a Fradi-aréna varázsa, de azért abból a berni meccsből jobban is kijöhettük volna. Azonban a melankólia és a mélabú láthatóan csak a szurkolókat keríti hatalmába, mert a fehér mezes magyarok szűk félóra alatt fordítanak – a 26. percben 2-1, azaz egál.
A meccs képe az első félidőben. A középpályát érdemes nézni, ott a legnagyobb a küzdelem („ez a meccs a középpályán fog eldőlni” – Nyíl), izgalmas, ahogy a különböző harcmodorok egymásnak feszülnek. Élmény nézni a póklábú Martinst, aki alighanem a luxemburgi futball valaha volt legjobb középpályása: káprázatos ütemérzék Slayer-tempóban, a pontos közbelépéseknél, a váratlan ritmusváltásoknál. A másik oldalon Laidouni, aki maga körül mindent a földdel tesz egyenlővé, kivéve a labdát, mert ő azzal is jól bánik. Dédelgető őserő. A védelmekre nem érdemes sok szót vesztegetni: ha valaki eljut a másik tizenhatosáig, abból biztos helyzet lesz. Garcia például 18-ról lőhet spiccel, kapufa, mák. „Dibusz a magyar rózsaszín párduc.” Az egyedüli magyar csapat a Vasas, amelyik hazai pályán le tudta győzni a Young Boyst: 1957-ben. VAR – Potential penalty check, Karaszjev a fülhallgatójával bíbelődik. Visszafojtott levegővételek, végül semmi. Nagy Fradi-félidő.
A Young Boys rakétatempóban kezd, a gól sem marad el, fájdalmasan egyszerű és szép találattal (Fassnacht) egyenlítenek a svájciak, az összesítésben ismét előnyt szerezve. Civic kezdett lemaradozni, Somalia eltűnt, Kovacevic dermesztő luftjánál pedig már pontosan látszott, hogy kifújtunk. A 64. percben ráadásul Laidouni összeszedi a második sárga lapját: jellemző, hogy egy labdakezelési hiba után kaszálja el látványosan ellenfelét, majd ő is kiterül a gyepen. Nyilván az jár a fejében, ami mindannyiunkéban: kár volt néhány perccel korábban földhöz vágni a labdát az első sárgáért… Tíz emberrel a Fradi képtelen birtokolni a labdát, csak a kilencvenedik perc környékén tudunk huzamosabb ideig gurigázni, ívelgetni a Young Boys és a Green Monsters kapuja előtt, de a labdát a szurkolók sem tudják befújni a hálóba. Aztán még iksz sem lesz: a csereként beállt Mambimbi a 93. percben a hosszúba tekeri a labdát, a Young Boys mindkét meccset 3-2-re megnyerve jut be a Bajnokok Ligája csoportkörébe – a Ferencváros az Európa-liga csoportmeccsein vigasztalódhat.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1362" width="2048" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
„Az első félidőben a csapat teljesítménye úgy 120-150%-os volt” – írták a Ferencvárosi C-közép oldal szerkesztői a találkozó félidejében, és ennél pontosabban nem lehet jellemezni a Fradi idei BL-selejtezős teljesítményét. A Slavia elleni továbbjutás konkrétan a csoda kategóriája volt, egy olyan csapat ellen, amelyik az elmúlt években topligás csapatokkal szórakozott. A csehek ellen a fradistáknak néha még levegőt venni sem volt idejük, mégis továbbjutottak. „Csúsztak-másztak” a focisták, csattanós választ adva a ki a magyar, ki a fradista kérdésre. S persze, a berni meccsen Uzuni tizenegyest hibázott, azonban az odavágón a Young Boys emberhátrányban is nyerni tudott, erősebb csapat benyomását keltette a Ferencvárosnál. A budapesti mérkőzés krónikájához hozzátartozik az is, hogy a Young Boys hamarabb is lezárhatta volna a meccset, ha a csapat nem lelkes, szétszórt kamaszok bandája lenne. A svájci srácok azonban a legnagyobb ziccereket is elrontották, Siebatcheu komédiába illően gyatra tizenegyesét pedig Dibusz kivédte.
A kiélezett, thrillerbe hajló meccsre jellemző pillanat volt, amikor a hajrában a semmiből is helyzetbe kerülhetett volna a Fradi, miután egy svájci játékos röviden adta azt haza kapusának.
A jobbik csapat jutott be a Bajnokok Ligája csoportkörébe – azt azonban joggal remélhetjük, hogy az Európa-ligában ez a ferencvárosi csapat nem pofozógép lesz, sőt. Én arra tippelek, hogy nem kizárt a tavaszi kupafolytatás sem.