Menni vagy nem menni? – Harry Kane és a Tottenham dilemmája

Gareth Bale 24, Luka Modric 25, Kyle Walker pedig 27 éves korában döntött úgy, hogy elhagyja a Tottenhamet egy sikeresebb klub – és azzal együtt a trófeák – kedvéért. Harry Kane a nyáron tölti be a 28. életévét, és a Spurs saját nevelésű játékosaként ugyan már évek óta a Premier League és az európai topfutball legkiemelkedőbb csatárainak egyike, a pályafutása során még egyetlen komoly trófeát sem tudott begyűjteni.

A Tottenham nemrég a Manchester City ellen szenvedett 1-0-s vereséget az angol Ligakupa fináléjában, amelyen Kane – a 2019-es Bajnokok Ligája-döntőhöz hasonlóan – sérülésből felépülve lépett pályára, és a jelenléte talán ebből is fakadóan alig volt érzékelhető. Ráadásul jelenleg nagyon úgy fest, hogy az észak-londoni csapat a most futó idényhez hasonlóan a következő szezonban sem indulhat a Bajnokok Ligájában, ami a The Athletic információi szerint megadná az utolsó lökést Kane-nek, és benyújtaná az átigazolási kérelmét a klub vezetőségének.

Harry huszonnyolc éves lesz három hónapon belül, ezért úgy gondolom, hogy kulcsfontosságú pillanathoz érkeztünk.

Ő már kész játékos, most van a csúcson, és nem jelentene kockázatot a leigazolása, mert bárhova is megy, a gólokat garantálni tudja. A vevő klubnak ugyanakkor nagy összeget kellene fizetnie pályafutása három-négy legjobb évéért. És ennek most van itt az ideje. Egy évvel később már jóval nehezebb lenne igazolni egy ekkora kiadást” – ezt már Alan Shearer, a Premier League történetének legeredményesebb gólszerzője írta Kane jelenlegi helyzetéről.

Shearer szavait támasztja alá Michael Caley adatelemző 2017-es cikke, amely szerint a játékosok 25 és 28 éves koruk között nyújtják a legjobb teljesítményt a pályafutásuk során. Ez alapján Kane-nél a következő években már hanyatlás várható az eddigi teljesítményéhez képest, ugyanakkor bizonyos pozíciók esetében – például a középhátvédek és a csatárok között – a tapasztalat segíthet kompenzálni a fizikum romlását, így hosszabb ideig fenntartható a csúcshoz közeli teljesítmény. Shearer jól látja: minél tovább marad Kane a Tottenham játékosa, annál nagyobb rizikót jelent a leigazolása a topkluboknak, és a mostani lehet az utolsó lehetősége egy igazán komoly váltásra.

A koronavírus járvány miatt viszont jelentősen megcsappant a potenciális vevők száma, ráadásul a csatárt kereső topcsapatoknál sem feltétlenül Kane lenne az első számú célpont. A Barcelona és a Real Madrid komoly adósságokkal küzd, ráadásul

Kane valószínűsíthetően szívesebben maradna a Premier League-ben,

ahol esélye van megdönteni a hivatkozott Shearer gólrekordját. Így viszont a lehetőségek gyakorlatilag a két manchesteri csapatra a Unitedre és a Cityre szűkültek, amelyeknek részint valószínűleg lenne is pénzük kifizetni a Tottenham által kért óriási összeget, részint vélhetően szeretnének is csatárt igazolni a következő transzferidőszakban.

A nyár csúcscélpontja a csatárposztra – sajtóértesülések szerint – mindkét csapat számára a Borussia Dortmund színeiben ebben a szezonban 25 bajnoki és 10 Bajnokok Ligája-gólt szerző Erling Haaland lesz, aki 20 éves kora miatt abszolúte hosszú távú befektetés lehet, és akár egy évtizedre is megoldhatja az adott együttes csatárgondjait. Ugyanakkor nem biztos, hogy a Dortmund már idén megválna tőle, de ha mégis, akkor a hoppon maradó együttesnek a középtávon alacsony kockázatot jelentő Kane is remek megoldást kínálhat.

Az ugyanis nem lehet kérdés, hogy Harry Kane a Manchester Unitednek és a Manchester Citynek is komoly erősítés lenne. A Premier League 2020/21-es évadában ugyanis senki sem szerzett nála több gólt vagy adott több gólpasszt (21 + 13), ráadásul a gólokat és gólpasszokat összesítve, kilencven perces átlagot tekintve is liga legjobbja (1,09 G+A/90). Ez pedig még akkor is érvényes, ha ebből levonjuk a 4 büntetőből jegyzett találatát (0,96 G+A-PK/90).

Ha pedig az alapozó statisztikát nézzük, Kane akkor is a ligaelitbe tartozik. Szintén a kilencven perces átlagot figyelembe véve büntetők nélkül a várható gólok (xG) és várható gólpasszok (xA) összességét tekintve csak Kevin De Bruyne előzi meg őt az egész mezőnyből (0,71 non-penalty xG+xA/90). A kialakított helyzetek minőségének átlagát tekintve ugyan csak 16. a mezőnyben, de a középcsatárok között így is listavezető (0,22 xA/90), míg a helyzeteinek minőségét tekintve (0,49 non penalty xG/90) is csupán Tammy Abraham, Diogo Jota, Michael Antonio, Edinson Cavani és Dominic Calvert-Lewin jobb nála.

Cavani kapcsán érdemes is rátérni a Manchester Unitedre. Az uruguayi csatár ugyan még egy évet marad a Vörös Ördögöknél, ami akár lehetőséget is adhat a klubnak, hogy kivárásra játsszon Haaland ügyében. A norvég játékos szerződésében ugyanis a jövő nyáron lép életbe a 75 milliós kivásárlási záradék, így jóval olcsóbban el lehet hozni, mint egy most kialakuló licitháború során. Viszont a már 34 éves Cavanin kívül a jelenlegi idényben senki sem nyújtott igazán meggyőző teljesítményt középcsatárként a Manchester Unitedben, ráadásul az alternatív opciók (Martial, Greenwood, Rashford) a szélen is bevethetők. Így ha Manchester vörös felén komolyan gondolják, hogy már jövőre hadjáratot indítanak a bajnoki címért, akkor Kane megszerzésével hatékony fegyverre tehetnének szert.

Fontos, hogy Harry Kane leigazolása esetén a United közel sem egy játékstílusban Cavanihoz hasonló centert szerezne meg. Az uruguayi támadó legfőbb erőssége a tizenhatoson belüli mozgás, és a kiváló minőségű helyzetek keresése. Az xG modell alapján Cavani helyzeteiből a 2020/21-es évadban átlagosan 21 százalékos eséllyel születhetett gól, míg ez a mutató Kane esetében csupán 13 százalék, mivel az angol támadó leginkább a lövések volumenében emelkedik ki. Amíg Cavani kilencven percenként átlagosan csak 2,35-szor próbálja bevenni a kaput, addig Kane 3,97 lövést ereszt meg a meccseken. Ráadásul a Tottenham klasszisa azon kevés játékosok közé tartozik, aki szezonról szezonra több gólt tud szerezni, mint amennyi egy átlagos topligás játékostól az xG mutatója alapján várható lenne.

Ráadásul Kane szerepköre José Mourinho érkezése óta – de különösen ebben a szezonban – alaposan megváltozott a Tottenhamben.

A nemrég menesztett, portugál szakember gyakorlatilag teljes egészében az angol csatárra építette csapata támadójátékát,

így minden eddiginél többet kellett „visszajárnia” a pálya közepére vagy akár a saját térfelére, hogy kiszolgálhassa a rendre a helyére, a szélre beinduló Szon Hung Mint. Kane az előző évadhoz képest többször találkozik a labdával, de ezeknek a labdaérintéseknek a javarésze a védekező, a középső és a támadó harmadban, nem pedig a tizenhatoson belül történik.

Ennek a megváltozott szerepkörnek köszönhető, hogy Kane több és magasabb minőségű helyzetet alakít ki (xA), jelentősen többször juttatja el a labdát a csapattársakhoz a támadóharmadon és a tizenhatoson belülre, valamint szignifikánsan megnőtt a progresszív passzainak a száma is. Harry Kane-ből erre az évadra gyakorlatilag csatárba oltott irányító lett, ami részint a saját adottságainak a széles tárházát mutatja, részint viszont akár problémát is okozhat egy esetleges transzfer esetén a Manchester United edzőjének.

A Vörös Ördögök együttesében ugyanis ott futballozik bizonyos Bruno Fernandes, aki – amellett, hogy 18 gól mellett már 13 gólpasszt is jegyzett – igazi labdamágnes, dominálja csapata játékát. A portugál válogatott klasszisnál az egész Premier League mezőnyében mindössze nyolc játékos találkozott többször a labdával, de ők mindannyian védők, vagy a védelem előtt játszó középpályások. Támadó középpályást Fernandes után legközelebb a 20. helyen találunk Mason Mount személyében. Ráadásul, amint lehet, Fernandes közvetlenül a kaput támadja, és keresi a kockázatos megoldásokat, amit a 90 percenkénti átlag 3,11 lövési kísérlete, valamint a ligában az első helyet érő összesen 93 kulcspassza mutat.

A támadó harmadban a játékosainak egyébként is elég nagy szabadságot adó Ole Gunnar Solskjaernak meglehetően komoly feladatot jelenthetne Kane és Fernandes együttes „használata”, de ha sikerrel járna, és növelni tudná Kane kapu előtti labdaérintéseinek, ezzel együtt pedig a lövéseinek a számát, akkor a United komoly esélyekkel vághatna neki a következő sorozatnak. Ráadásul egy megfelelően működő csapatban hosszú távon Kane-nek is

jót tenne, ha kisebb területet kellene bejátszania.

A City számára viszont éppen a megváltozott szerepköre és az abban nyújtott kiemelkedő teljesítménye miatt lehet igazán vonzó Harry Kane a nyáron. Pep Guardiola ugyanis ebben az évadban a 3-2-2-3-as vagy 4-2-2-2-es csapatszerkezetben legtöbbször csatár nélkül, vagy egyenesen két „hamis kilencessel” állt fel.

Ennek vált áldozatául az elmúlt bő egy évben sérülésekkel is bajlódó Sergio Agüero, aki a mostani idényben már csak epizódszereplő a bajnoki címet megszerző és története során először a Bajnokok Ligája-döntőig jutó együttesben. Sőt már az is eldőlt, hogy a következő szezont biztosan nem a Manchester Cityben kezdi meg.

Az argentin támadó távozásával a City egyetlen valódi csatára Gabriel Jesus maradna, aki mezőnymunkájával és a letámadásban nyújtott energikus teljesítményével nagyon hasznos tagja Guardiola csapatának, de helyzetkihasználást tekintve igencsak elmarad Agüerótól és Kane-től is.

Bár a hírek szerint a Manchester City célpontja is Erling Haaland, Kane szerződtetésével olyan játékosra tehetne szert a klub, aki képes jelen lenni a pályán extra középpályásként, miközben kellő mennyiségű lövést ereszt meg az ellenfél kapujára, és ezekből a lövésekből kiváló arányban szerez gólokat.

A legnagyobb bökkenő a City esetében, hogy Pep Guardiola érkezése óta mindössze kétszer fordult elő: a klub olyan mezőnyjátékost igazolt, aki már betöltötte a 27. évét.

Harry Kane a következő szezon kezdetére már 28 éves lesz, és biztosan klubrekordot jelentő összeget kellene kifizetni a megszerzéséért. Merthogy 2018-ban hat évre szóló kontraktust írt alá a Tottenhammel, így a döntés a klub elnökének, Daniel Levynek a kezében van. Márpedig ő híresen kemény tárgyalópartner, és jelenleg esze ágában sincs megválni legnagyobb értékétől.

Pedig ahogy Kane-nek most kellene megragadnia az esélyt, hogy egy komoly trófeákra esélyesebb csapathoz igazoljon, úgy a Tottenham az eladásából befolyt pénzből kezdhetné meg az újjáépítést egy frissen kinevezett edzővel. Az ugyanis még továbbra sem dőlt el, hogy ki irányítja majd az észak-londoni csapatot a következő idényben (átmenetileg a mostani szezon végéig a klub akadémiáján dolgozó Ryan Mason vezeti az együttest).

A körülmények miatt hiába vágyódna el,

igencsak komoly az esélye annak, hogy Harry Kane a következő szezont is a Tottenhamben kezdi meg.

Ezzel szinte biztosan végérvényesen magáénak tudhatná a „klublegenda” státuszt, és jó esélye lenne megdönteni Alan Shearer gólrekordját a Premier League-ben. Igaz a legnagyobb trófeákról alighanem le kellene mondani.

A Tottenhamnek nyilván óriási siker lenne az angol válogatott csapatkapitányának megtartása, miközben továbbra is köré lehetne építeni a csapatot. Ám ahogyan ez az évad is megmutatta, hiába Kane kiemelkedő klasszisa, ez önmagában még a Bajnokok Ligája-indulás kiharcolásához is kevés lehet.