1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/<span class="highlight-block-small">Tudják, mi köti össze <strong>Sallai Rolandot</strong> és <strong>Gül Babát</strong>?</span> A válasz természetesen a Galatasaray: a magyar válogatott 27 esztendős támadója nemrég írt alá Törökország legsikeresebb futballklubjához, amely 24 bajnoki címmel, 18 kupagyőzelemmel, illetve UEFA Kupa- és európai Szuperkupa-sikerrel is büszkélkedhet. No meg azzal, hogy szellemi atyjának a Budán eltemetett Gül Babát tartják: a 15–16. században élt oszmán török költő és dervis nevéhez köti ugyanis a hagyomány a Galatasaray középiskola (eredetileg szultáni iskola) létesítését, és itt alapította meg barátaival <strong>Ali Sami Yen</strong> 1905-ben a Galatasaray S. K. sportklubot. Ennyit Gül Babáról, a továbbiakban Sallai Rolandra és a Galatasaray-ra koncentrálunk. Sallai átigazolása megosztotta a magyar futballrajongók közösségét: a többség alapvetően pozitívan értékelte a klubváltást (nagyobb, nevesebb csapathoz megy, még ha a Bundesligánál gyengébb színvonalú bajnokságba is), de voltak olyanok, akik „Szaúd-Arábia lightként” tekintettek a török Szuperligára, mondván, az egy játékostemető. [caption id="attachment_13752" align="alignnone" width="1024"]<img class="size-full wp-image-13752" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/09/sallai.jpg" alt="" width="1024" height="683" /> Sallai Roland a Törökországba érkezésekor.[/caption] Még ha ez túlzás is, az azért kijelenthető, hogy nagyobb a mozgás topligákból a török Szuperligába, mint az ellenkező irányba, főleg a 25 évesnél idősebb játékosok körében. A török és a görög élvonal sok szempontból nagyon hasonlít egymásra: a helyi topklubok szűk köre képes sztárlégiósokat szerződtetni, de általában a karrierjük zenitjét elért spílerekről vagy onnan lefelé tartó veterán futballistákról van szó. Mindkét bajnokság egyébként is „idős”: Törökországban az összes játékperc 31 százalékát 30 éves vagy idősebb futballisták kapták, Görögországban ugyanez az adat 33 százalék. Nem kimondottan „sztárkeltető” bajnokság a török: a hazai játékosok között sok a fiatal; de a klubok az azonnali siker elérése reményében általában jó nevű, már jelentős rutinnal bíró légiósokkal erősítenek. A Galatasaray esetében egyértelműen ebbe a sorba illik bele <ul> <li>a kölcsön után végleg megszerzett <strong>Hakim Zijes</strong> (31),</li> <li>a városi rivális Fenerbahcétól érkezett <strong>Michy Batshuayi</strong> (30)</li> <li>és Sallai (27),</li> <li>de <strong>Gabriel Sara</strong> (25),</li> <li><strong>Ismail Jakobs</strong> (25),</li> <li>pláne a Napolitól kölcsönvett, átigazolási huzavonája végén két szék közül a pad alá eső, és Isztambulba kerülő <strong>Victor Osimhen</strong> (25) is</li> </ul> jelentős tapasztalatot gyűjtött magas szinten. A Galatasaray-nak – ahogy legnagyobb riválisainak, a Fenerbahcénak, a Besiktasnak és a Trabzonspornak – ugyanis egyetlen célja van: <span class="highlight-block">Nyerni! Most!</span> <div class="payable-content-section"></div> Ez egyszerre lehet vonzerő és teher a török nagycsapatokhoz érkező játékosok számára. Trófeákért küzdhetnek minden évben, kiemelkedő fizetést kapnak – Sallai Roland esetében az átigazolási díj (6 millió euró négy részletben) és alapfizetés egyaránt publikus, a Galatasaray idényenként nettó 2,5 millió eurót ad a magyar játékosnak, és <a href="https://www.capology.com/player/roland-sallai-35572/">ez messze felülmúlja a freiburgi fizetését</a>. Az új fiúk félelmetes szurkolótábor előtt futballozhatnak, viszont az ezerfejű nem türelmes a sztárigazolásokkal szemben. Azonnal teljesíteni – és nyerni – kell egy Galatasaray szintű nagycsapatban, a kudarc nem opció, a drukkerek meg a stadionban, illetve a közösségi médiában igen hangosan tudatják a tetszésüket vagy a nemtetszésüket. https://twitter.com/GalatasaraySK/status/1834653506164101143 Óriási a kontraszt Sallai előző állomáshelyéhez, a Freiburghoz képest. A baden-württembergi csapat sokáig a nyugalom szigetének számított a német futballban: legendás edzője, <strong>Christian Streich</strong> 2011 és 2024 között irányította a csapatot, mely a legtöbb idényben békésen belesimult a Bundesliga középmezőnyébe. A dobogó eléréséhez sosem volt elég erős a klub (az ötödik-hatodik helyezések és az egyetlen kupadöntő is hatalmas bravúrnak számított), viszont a kiesést általában simán elkerülte. Fejlődéshez tökéletes ez a közeg, pláne, hogy Európa egyik legjobb bajnokságában méretik meg magukat a játékosok hétről hétre; ám azzal is mindenki tisztában van: trófeákat valószínűleg nem Freiburgban fog nyerni. Ebből a szempontból pedig Sallai döntése érthető: <span class="highlight-block-small">27 éves, és hívja egy olyan klub, amely magasabb presztízsű és sokkal népszerűbb, mint eddigi csapata, még ha nem is játszik olyan jó bajnokságban – ráadásul sokkal magasabb fizetést ígér neki.</span> A magyar támadó pályafutásának eddigi egyetlen trófeája a ciprusi APOEL-lel megnyert bajnoki cím, a Galatasaray-jal a török porondon mindig a favoritok között lesz, és az európai kupaszereplés is valószínűsíthető évről évre. Az isztambuli topklub ebben az idényben lemaradt a Bajnokok Ligája főtáblájáról – anyagilag is fájdalmas kudarc ez –, ám az Európa Ligában versenyképes lehet. A Sallai szerződtetésére szintén hajtó Leeds United aligha tudta volna „túlígérni” a török ajánlatot a Championship középmezőnyéből. Az angol másodosztály gyilkos darálójából nem garantált a feljutás, márpedig Sallai aligha akart volna karrierje zenitjén egy második ligás klubnál maradni. A korábbi topligás kérők nem kopogtattak, és ugyan a magyar játékos hagyhatta volna kifutni szerződését a következő nyáron, ez viszont azzal a kockázattal járt volna, hogy a Freiburg jegelni kezdi, mondván, úgyis eligazol. [caption id="attachment_13754" align="alignnone" width="1024"]<img class="size-full wp-image-13754" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/09/sallai-freiburg.jpg" alt="" width="1024" height="684" /> Hat év után hagyta el a Freiburg csapatát Sallai Roland.[/caption] Azt is tegyük hozzá: Sallainak voltak kiemelkedő mérkőzései, de nem mindig nyújtott egyenletes teljesítményt, és játékosindexei sem emelték ki annyira, hogy topligás élcsapatok vigyék el. A FotMob/Opta rangsorában minden freiburgi idényében 7 alatt maradt az átlaga (szezonról szezonra: 6,4, 6,4, 6,8, 6,8, 6,9, 6,9), a Kicker rendre a Nationale Klasse kategóriába sorolta, amely felett még van két polc (Internationale Klasse, Weltklasse). Sallaival egy rutinos, veszélyes, sokat lövő, jól cselező, sokat dolgozó, a levegőben poszttársaihoz viszonyítva erős támadóhoz jut a csapata, akinek viszont nem kiemelkedő az eredményessége. Ez nyilván az ellenfelektől is függ – könnyen elképzelhető, hogy a török élvonalban megdönti egyéni csúcsát a gólokat és a gólpasszokat tekintve, hisz egy, a konkurenciához viszonyítva kiemelkedően erős csapatba igazolt. A válogatott szövetségi kapitánya, <strong>Marco Rossi</strong> <a href="https://rangado.24.hu/magyar_foci/2024/09/16/sallai-roland-galatasaray-marco-rossi-magyar-valogatott/">pozitívan nyilatkozott</a> Sallai klubváltásáról: <blockquote>A színvonal folyamatosan emelkedik, és nagyszerű játékosok érkeznek. Roland kifejezetten jó döntést hozott. 27 éves és a karrierje legproduktívabb időszakában érkezik a Galatasaray-hoz</blockquote> – vélekedett. Az olasz szakember közben persze nagyon drukkolhat annak, hogy Sallai állandó (de legalábbis rendszeres) játéklehetőséghez jusson a sztárokkal telezsúfolt támadószekcióban. A Cimbom kerete erősen orrnehéz: <ul> <li>centerben ott van Victor Osimhen, <strong>Mauro Icardi</strong> és Michy Batshuayi,</li> <li>tízesben <strong>Dries Mertens</strong> a kezdő,</li> <li>a széleken meg ott van Hakim Zijes, Sallai Roland, az egyaránt török válogatott <strong>Yunus Akgün</strong> és <strong>Baris Yilmaz</strong>, illetve az osztrák válogatott <strong>Yusuf Demir.</strong></li> </ul> Ez azért gyenge konkurenciának semmiképp sem mondható, de Sallai mellett szól, hogy sokoldalú támadó, aki mindkét szélen, tízesben, csatárként, szükség esetén szárnyvédőként is bevethető.<strong> Okan Buruk</strong>, a Galatasaray vezetőedzője általában 4–2–3–1-es formációt játszat csapatával (néha dupla centerre vált), Sallainak ebben a felállásban a középcsatár mögött a támadószekció bármely pontján helye lehet. Felvetődhet a kérdés: miként tudnak a török klubok ennyit költeni és ekkora fizetéseket adni sztárjátékosaiknak, amikor közben jelentős adósságokat görgetnek? A három legnagyobb klub bérkerete (Galatasaray: 50 millió euró, Fenerbahce: 42 millió, Besiktas: 31 millió) 2023-ban nagyobb volt, mint a tradicionális portugál topcsapatoké. Az összes török nagycsapat súlyos adósságokba verte magát – a Galatasaray, Fenerbahce, Besiktas, Trabzonspor négyes együttes adósságállományát 2021-ben 410 millió euróra becsülték –, és ez már politikai beavatkozást is kiváltott. A kluboknak a tervek szerint 2030-ig vissza kell(ene) fizetniük az adósságaikat, melyek átstrukturálásában állami bankok segítenek. De a jelszó az „utánunk az özönvíz”; akkor is, ha az állam és az UEFA pénzügyi regulációs rendszere egyaránt felelősebb gazdálkodásra noszogatná a csapatokat. <blockquote>Farokméregető verseny ez a klubok között, különösen, ha a Galatasaray-ról és a Fenerbahcéról van szó</blockquote> – mondta tavaly <strong>Bora Isyar</strong> kutató, a török futball gazdasági szakértője a <a href="https://www.nytimes.com/athletic/4852149/2023/09/14/turkey-galatasaray-fenerbahce-transfers/">The Athleticnek</a>. Az élvonalbeli csapatok átigazolási mérlege a 2020-as években mindig negatív volt, ez a tíz legerősebb európai liga közül a Süper Ligen kívül csak az angol Premier League-re igaz. A topcsapatok tisztában vannak azzal: társadalmi fontosságuk és népszerűségük miatt a „too big to fail” kategóriába kerültek, és bármennyire is tékozlóan gazdálkodnak, számíthatnak az állam segítségére. „A labdarúgás – és különösen a három isztambuli nagycsapat – annyira népszerű Törökországban, hogy senki sem meri megkockáztatni bármelyikük csődjét. Ha bármilyen más cégről lenne szó, akkor már évekkel ezelőtt csődbe mentek volna. De a társadalmi fontosságuk miatt a török topklubok gyakorlatilag érinthetetlenek, és ezt mindenki tudja. Biztosak abban, hogyha baj van, akkor majd a kormány kimenti őket” – vélekedett Isyar. [caption id="attachment_13755" align="alignnone" width="1024"]<img class="size-full wp-image-13755" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/09/galatasaray.jpg" alt="" width="1024" height="683" /> A Galatasaray szurkolótábora világszerte ismert.[/caption] <blockquote>A klubelnökökre azért emlékeznek, mert trófeákat nyertek, nem azért, mert gazdaságilag jól üzemeltették a csapatot – és épp ezért a legtöbb klubot felelőtlenül igazgatják</blockquote> – mutatott rá <strong>John McManus</strong>, a török labdarúgás történetéről szóló <em>Welcome to Hell?</em> című könyv írója. A Galatasaray-nál a 2021 nyarán megválasztott <strong>Burak Elmas</strong> elnök reformokat és hosszú távú klubvíziót ígért, de kevesebb mint egy év alatt megbukott, mert a csapat a gyalázatosnak számító 13. helyen (ez a klubtörténet legrosszabb helyezése) végzett a török élvonalban. Az elnöki posztot egyszer már betöltő <strong>Dursun Özbek</strong> visszatért, a Galatasaray ismét teljes lendülettel belevetette magát a költekezési versenybe. Az eredmény két bajnoki cím – a második rendkívüli, 102 pontos teljesítménnyel – és a török futballtrón visszaszerzése. A Fenerbahce dúsgazdag tulajdonosát, <strong>Ali Koçot</strong> aligha bosszantja jobban ennél bármi, különösen, hogy a Kanárik már tíz éve várnak az újabb bajnoki címre. Az előző idényben 99 pont sem volt elég, most <strong>José Mourinhóval</strong> és újabb sztárigazolásokkal ismét megpróbálják… A török gazdaság jelenlegi helyzetében a topkluboknak különösen jól jönnének a BL-bevételek, ám Törökország 2022/23-ban elvesztette a garantált helyét a főtáblán, és azóta a kvalifikációs kísérletekből csak egy járt sikerrel (az előző idényben a Galatasaray-é), a mostani idényben sem lesz főtáblás török csapat. A bőkezűen költekező Galatasaray-nak és Fenerbahcénak (no meg a többi klubnak) villantani kellene valamit a kontinentális porondon, hogy a Süper Lig visszakapja fix BL-helyét. A bajnoknak járó garantált főtáblás hely persze csak újabb „fegyverkezési versenyt” indítana el a nagyok között – az elszabadult vonaton a jelek szerint tényleg nincsen fék. Végül tegyük fel a kérdést: <span class="highlight-block">vajon isztambuli szerződése után lehet-e visszaút Sallai Rolandnak a topligákba?</span> A Transfermarkt a 2020-as években 35 olyan átigazolást (végleges váltást vagy kölcsönügyletet) regisztrált, melyben a Galatasaray topligás futballistát igazolt – Sallai egy ezek közül. A topligákba távozó játékosok rubrikájában azonban csak 16 szerepelt: ezek vagy magas presztízsű, idősebb, topbajnokságokban már sokat bizonyított futballisták, vagy legfeljebb 25 éves, fejlődőképes labdarúgók. [caption id="attachment_13753" align="alignnone" width="1024"]<img class="size-full wp-image-13753" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/09/sallai1.jpg" alt="" width="1024" height="683" /> A válogatott szempontjából is fontos, hogy Sallai Roland sokat játsszon.[/caption] A Galatasaray a fiatal török játékosoknak vagy fiatalon megszerzett légiósoknak lehet ugródeszka, de a rutinos külföldi futballistáknak már kevésbé; és az sem várható, hogy a magas fizetésű, húszas éveik végén vagy harmincas éveikben járó játékosok után kapkodjanak a topklubok, főleg, ha élő szerződésük van. A nemzetközi futballkutató intézet (CIES) adatai alapján az utóbbi öt év trendje egyébként is az, hogy a klubok a korábbihoz viszonyítva kevesebb pénzt költenek 26–29 éves játékosokra, a fejlődési potenciállal bíró fiatalokra (21 éven aluli vagy 22–25 éves kategóriák) viszont egyre többet. A Bundesligában kivívott renoméjával Sallainak biztosan lesz visszaút Németországba, ha ez szükségessé válik – emlékezzünk rá, <strong>Huszti Szabolcsot</strong> harmincon túl, Kínából is elhozta az Eintracht Frankfurt –, de amennyiben rendszeres játéklehetőséget kap, akkor csúcséveit valószínűleg a Galatasaray-nál fogja tölteni. Ha fontos játékosként trófeákat nyer Isztambulban, aligha bánja meg ezt a váltást akár ő, akár Marco Rossi. <span class="highlight-block-small">De hát maga Sallai is megmondta: győzni jött Isztambulba.</span> Az első próbatétele a legnagyobb török rangadón lehet: szombaton Fenerbahce–Galatasaray, pokoli hangulatban. Ennél mélyebb vízbe aligha dobhatják az embert. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://rangado.24.hu/nemzetkozi_foci/2024/09/14/sallai-roland-as-roma-nicola-zalewski-galatasaray/" image="1" lead="1"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/09/sallai-roland-150x150.jpg150150