1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Alig több, mint egy hónap telt el a csalódást keltő Európa-bajnokság óta (az apátia itthon a harmadik helyezés miatt töltötte el a drukkereket; bizony 1964-ben a bronzérem keltett súlyos traumát, hatvan évvel később sokaknak a legjobb 24 közötti kiesés a katarzis). Ám a szurkolók hamar megbocsátottak, és július 19-én, alig egy hónappal az Eb négyes döntője után – a 33 fokos hőhullám ellenére – olyan nagy számban gyűltek egybe a kettős rangadóra, hogy a világító-berendezés 1959. szeptemberi felavatása óta az a 85 ezres nézőszám a Népstadion örök bajnoki rekordja. Az után még 12 alkalommal voltak legalább 80 ezren, a Vasas–Újpest (4-2), FTC–Honvéd (2-1) dupla derbin pedig megközelítették a csúcsot 1973 szeptemberében, amikor 79 ezren tolongtak az arénában (a fizető nézők száma 75 572-ra rúgott). Az 1964-es műsorban 13 Eb-bronzérmes lépett fel; azért „csak” ennyi, mert <strong>Albert Flórián</strong> (FTC) és <strong>Farkas János</strong> (Vasas) sérülés miatt hiányzott. A Ferencvárosban ott volt <strong>Novák Dezső</strong>, <strong>Mátrai Sándor</strong>, <strong>Varga Zoltán</strong>, <strong>Fenyvesi Máté</strong>, a Vasasban <strong>Szentmihályi Antal</strong>, <strong>Ihász Kálmán</strong>, <strong>Mészöly Kálmán</strong>, <strong>Sárosi László</strong>, a Honvédban <strong>Sipos Ferenc</strong>, <strong>Komora Imre</strong>, <strong>Tichy Lajos</strong>, az Újpestben <strong>Solymosi Ernő</strong> és <strong>Bene Ferenc</strong>. (<strong>Göröcs János</strong> megsérült az Európa-bajnokság négyes döntője előtt, ezért nem utazhatott Spanyolországba.) A program az Újpest–FTC-vel kezdődött. A lilák kifilézték a zöldeket, a beszámolók egyike szerint „akár 8-4 is lehetett volna a javukra”. Csak 4-2 lett, és Szusza Ferenc edző megjegyezte: <blockquote>Az eredménnyel elégedett vagyok, de a rengeteg kihagyott helyzetről még beszélgetni fogunk.</blockquote> <strong>Végh Aladár</strong>, a Ferencváros klubelnöke már a szünetben azt mondta: „Ha egy ötöst kapunk, egy szót se szólhattunk volna.” A Hétfői Hírek szerint „a Dózsa-csatársor szinte tönkre játszotta a Fradi lyukas védelmét, a zöld-fehérek fiatal belsőhármasa viszont nem bírt a Dózsa-védőkkel”. Ehhez passzolt a Népsport összegzése: „Az újpesti csatársor karmesterének Kuharszki bizonyult. Göröcs szinte minden támadásban részt vett, Benét alig tudták tartani.” <div class="payable-content-section"></div> A Népszabadság szintén úgy vélte: „Ilyen technikai k. o.-t régen szenvedtek el a zöld-fehérek. Látványos bemutatónak is beillett, amit Bene, Kuharszki, Zámbó produkált a magatehetetlen ferencvárosi védőkkel. Az eredmény több mint egy tucat százszázalékos gólhelyzet volt.” Ám 2-2-nél kis híján kitört a botrány, <strong>Antonio Sbardella</strong> olasz játékvezető ugyanis előbb megadta, majd – <strong>Emsberger Gyula</strong> partjelző beintésére – érvénytelenítette Göröcs gólját. Káposzta Benő már-már nekiment a zászlós sporttársnak, de játékostársa, <strong>Várhidi Pál</strong> az utolsó pillanatban visszarántotta őt. Majd négy perc múlva Göröcs kitört, <strong>Páncsics Miklós</strong> elbuktatta, Sbardella 11-est ítélt, Várhidi belőtte a büntetőt… Mégis csak 3-2 lett, minden újpesti megnyugodott. <span class="highlight-block-small">Azt hitte a tömeg, ennél jobb mérkőzés egyhamar nem látható, aztán a Honvéd–Vasas az „előmeccset” is felülmúlta. Izgalmakban mindenképpen.</span> A Vasas háromszor szerzett vezetést, és harmadik gólja – a karmester és gólgyáros <strong>Machos Ferenc</strong> lövése – után a dühös Tichy a középkezdésből messze kirúgta a labdát a pályáról, miközben látványosan legyintett saját védőire. [caption id="attachment_13471" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-13471" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/fortepan_190159-masolat.jpg" alt="" width="2000" height="1310" /> Népstadion, 1964.[/caption] Majd a 87. percben a sértődött kispesti klasszis egyenlített, két perccel később pedig fordított (4-3). A Képes Sport azt írta róla: „Az az igazság, hogy Tichy Lajosnak 86 percig nem ment a játék ezen a kánikulai vasárnap estén. Az ilyesmi rémes érzés lehet. Az ember tud is játszani, akar is játszani, látja, hogy csapatának talán sosem volt még nagyobb szüksége az ő játékára, ám egyszerűen nem megy… <blockquote>Aztán Tichy a 87. perctől két gólt lőtt. Tulajdonképpen három percig futballozott csak, s ez a paprikás, villogó másfél óra mégis az ő meccse volt.</blockquote> Az Esti Hírlap – Két ragyogó rangadó címmel – az első oldalán kezdte tudósítását. Majd így számolt be a találkozóról: „A Vasas Berendy Pált Tichy őrzésével bízta meg, s nagyon érdekes, hogy – noha az angyalföldiek védőjátéka főleg Tichy semlegesítésére irányult – úgyszólván néhány perces megingás elég volt ahhoz, hogy a törekvés ne járjon sikerrel. A labdarúgás szeszélyességére jellemző: a győzelemre álló Vasas végül még pontot sem tudott szerezni, pedig azt feltétlenül megérdemelte volna.” „Biztos voltam abban, hogy ezt a mérkőzést már elvesztettük” – mondta <strong>Kispéter Mihály</strong>, a Honvéd edzője. A Népszabadság a piros-kékeket bírálta: „A Vasas 3-2-es vezetésnél úgy érezte, eldőlt a mérkőzés. Szentmihályi, aki addig válogatott formában őrizte kapuját, elkövette azt a hibát, hogy a megszerzett labdákat nem igyekezett azonnal társaihoz továbbítani, hanem játszadozott. Az időhúzás átragadt a Vasas-védőkre is, akik ahelyett, hogy előre rúgták volna a labdát, hátul egymásnak adogattak. Ez megbosszulta magát. A Honvéd-labdarúgókban ugyanis még volt erőtartalék.” A Népsport hathasábos címe így szólt: „Sziporkázó futballparádé a Népstadionban”. Az újság a cikkben azt írta: „A telt ház, a tizenhárom gól, a remek akciók, a pompás védések, nagyszerű létesítményünk egész hangulata, különösképpen az esti mérkőzés eredményének alakulása sokáig felejthetetlen lesz azok számára, akik ezen a forró nyári napon kivándoroltak a Népstadionba. Perzselően tűzött a nap, a beton is hőséget árasztott magából, a verejtékező emberkaréjt még a csapatok izzó küzdelme is hevítette, mégis mindenki jó szívvel dacolt a kánikulával, s a többség bizonyára semmi pénzért sem cserélte volna fel a Népstadion nézőterét a »magyar tenger« partjával. Mert lehet ugyan, hogy az eredmények alakulása sokakra lehangolóan hatott, de a játék, legalábbis időnként, magával ragadó volt. Joggal lelkendezhettek az Újpesti Dózsa és a Bp. Honvéd hívei, ám a Ferencvárosnak, s még inkább a Vasasnak is voltak olyan időszakai, amelyeket szurkolóik örömmel nyugtáztak és tapssal jutalmaztak.” [caption id="attachment_13472" align="aligncenter" width="440"]<img class="wp-image-13472 size-central-twocol" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/fortepan_261534-masolat-440x660.jpg" alt="" width="440" height="660" /> Tichy Lajos, a Budapesti Honvéd SE csapatának labdarúgója.[/caption] Ezzel együtt a góllistát 21 góllal vezető Tichy a Képes Sport Ők 33-an című rovatában, amely a fordulók három csapatra való legjobbjait sorakoztatta fel, nem kapott helyet! Az első tizenegybe Bene, <strong>Kuharszki Béla</strong>, <strong>Zámbó Sándor</strong> és <strong>Vági István</strong>, a másodikba Ihász, <strong>Kékesi Mihály</strong>, <strong>Nagy György</strong>, Komora, Solymosi és Fenyvesi, a harmadikba<strong> Géczi István</strong>, Novák, Varga, Várhidi, <strong>Lenkei Sándor</strong>, <strong>Mihalecz Boldizsár</strong> és<strong> Nell Lajos</strong> került be (17-en a 33-ból.). A szereplők megérdemlik, hogy felidézzük a korszakos kettős rangadó teljes jegyzőkönyvét. Íme: <div class="article_box_border"> <div class="article_solidheader"> <h2>A két mérkőzés jegyzőkönyve</h2> </div> <strong>ÚJPEST–FTC 4-2 (3-2)</strong> Népstadion, 85 000 néző. Jv.: Sbardella (olasz). Újpest: Cselényi – Káposzta, Várhidi, Solymosi, Sóvári – Göröcs, Borsányi – Lenkei, Bene, Kuharszki, Zámbó. Edző: Szusza Ferenc. FTC: Géczi – Novák, Páncsics, Perecsi, Havasi – Orosz, Rákosi – Mátrai, Varga, Rátkai, Fenyvesi. Edző: Mészáros József. Gól: Bene (5. és 28. perc), Varga (15.), Fenyvesi (22.), Várhidi (33., 11-esből), Kuharszki (74.).   <strong>HONVÉD–VASAS 4:3 (1:2)</strong> Népstadion, 85 000 néző. Jv.: Gere. Honvéd: Takács – Marosi, Sipos, Vági, Mihalecz – Nógrádi, Komora – Nagy György, Nagy Antal, Tichy, Katona. Edző: Kispéter Mihály. Vasas: Szentmihályi – Ihász, Mészöly, Berendy, Sárosi – Nell, Kékesi – Pál II, Machos, Puskás, Mathesz. Edző: Noszkay Gyula. Gól: Puskás (15.), Komora (19.), Nell (21., 11-esből), Nagy György (53.), Machos (69.), Tichy (87. és 89.). </div> Azt megelőzően 1960. május 22-én, az Albert két góljával megnyert Magyarország–Anglia mérkőzésen (2-0) tolongtak oly sokan – pontosabban ötezerrel többen, 90 ezren – a Népstadion lelátóin. Mind a vonzerőért, mind a játékért négy évvel később is jogos volt a szép volt, fiúk!richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/sportkonyvek_319-1601935036__pages137-137-150x150.jpg150150