1.0Sport24https://sport24.24.huAranyossy Áronhttps://sport24.24.hu/author/aranyossya/Milyen volt a 2024-es futball Eb? Átlagos – mondhatjuk. Semmiképp sem annyira nézőriogató, mint a defenzív futball csúcspontjának (mélypontjának?) számító 1990-es vb – ha valakinek nosztalgiája lenne, nézzen meg pár teljes meccset, mondjuk a sztárokkal telezsúfolt NSZK–Hollandiát, és hamar elmúlik –, de nem is olyan jó, mint a közmegegyezéssel kiválónak kikiáltott tornák (vb 1998, Eb 2000, vb 2006, vb 2014). A csúcsfocihoz – klubfocihoz – képest persze fájón átlagos, de talán a spanyol válogatott megérdemelt győzelme irányt mutat: egy jó kerettel nem muszáj a teljesen minimalista, mindenféle kockázatvállalástól visszariadó futballra szavazni (lásd: Anglia, Franciaország, Portugália, Belgium). Biztosan hiányérzetünk lehet azzal kapcsolatban, hogy az idei kontinenstornának <ul> <li>nem volt nagy gólvágója.<strong> Cody Gakpo</strong> (Hollandia), <strong>Harry Kane</strong> (Anglia), <strong>Jamal Musiala</strong> (Németország), <strong>Georges Mikautadze</strong> (Georgia), <strong>Dani Olmo</strong> (Spanyolország) és <strong>Ivan Schranz</strong> (Szlovákia) 3-3 találattal megosztva kapta meg a gólkirályi címet. Legalább 16-os mezőnyű Eb-n vagy vb-n ez a legalacsonyabb szám, amivel gólkirály lehetett valaki, holtversenyben a 2012-es Eb-kiírással (akkor szintén hatan végeztek az élen, közülük <strong>Fernando Torres</strong> kapta a címet).</li> <li>Nem volt sok kiemelkedő meccse. A spanyol–német negyeddöntő egyértelműen a torna legjobbja volt; a spanyol–angol döntő második és a spanyol–francia elődöntő első félideje szintén nagyon élvezetes játékot hozott; illetve az osztrák és a török együttes meccseinek jó része (osztrák–török, osztrák–holland, török–grúz) bizonyult nagyon szórakoztatónak. De, ha olyan találkozót keresünk, amelyet még sokáig emlegetnek, hát, nem innen fognak a meccsek bevonulni a futballfolklórba.</li> <li>Nem volt igazán nagy futballmeséje. A grúzok ugyan aranybetűkkel írtak egy fejezetet a saját futball-történelemkönyvükbe, de ez nem volt akkora menetelés, mint amivel mondjuk a dánok (1992, Eb-győzelem és 2021, elődöntő), a görögök (2004, Eb-győzelem), a törökök (2008, elődöntő) vagy a walesiek (2016, elődöntő) büszkélkedhetnek. Az viszont, hogy az UEFA által biztosított kiskapun kvalifikáló grúzok így szerepeltek, igazolja az európai szövetség döntését, mellyel a hagyományos selejtezősorozat-szisztémában kevés eséllyel bíró csapatoknak is ad egy lehetőséget a Nemzetek Ligáján keresztül.</li> </ul> <img class="alignnone size-full wp-image-13449" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/nico-yamal.jpg" alt="" width="1024" height="698" /> Volt viszont hangulata – sokan meg is jegyezték, hogy a Covid-korlátozások közepette megtartott 2021-es Eb és a katari vb után végre visszatért a megszokott szurkolói fieszta, mely focikarnevált hozott a rendező németországi városokba –, kiemelkedő csapata (Spanyolország), berobbanó fiatal csillagai (<strong>Lamine Yamal</strong>, <strong>Nico Williams</strong>), egészen remek góljai (<strong>Jude Bellingham</strong> ollózása favorit lesz a Puskás-díjra, de ott van Lamine Yamal óriáskiflije, <strong>Arda Güler</strong> irdatlan bombája vagy számos ötcsillagos minőségű átlövés) és kiegyenlített mezőnye (minden csapat szerzett pontot, ez 16-os vagy 24-es mezőnyű Eb-n most fordult elő először). Nézzünk vissza pár olyan mutatóra, amivel már a torna közben is foglalkoztunk! <div class="payable-content-section"></div> <h2>Hová tűntek a szabadrúgás-specialisták?</h2> Egészen hihetetlennek tűnik, de 51 mérkőzésen egyetlen játékosnak sem sikerült szabadrúgásgólt szereznie. A 2016-os tornán 4 szabadrúgásgól volt, a 2021-esen már csak 1 (<strong>Mikkel Damsgaard</strong> tekert az angolok kapujába), most pedig egy sem. Ilyen legutóbb 1972-ben fordult elő; tehát, amióta legalább nyolccsapatos a kontinensviadal (1980), egyszer sem céloztak ilyen rosszul a specialisták. A világbajnokságokat meg 1962-ig visszanézve egyszer sem fordult elő ez a szégyen a szabadrúgás-felelősökkel. Az Eb-vel egyszerre zajló, de kisebb mezőnyű Copa Américán is csak egyetlen szabadrúgásgól volt, a 2015-ös és 2019-es CONMEBOL-csúcsviadalon viszont például egy sem. A <a href="https://www.premierleague.com/news/4029342">Premier League elemzése</a> felhívta a figyelmet arra, hogy klubszinten is egyre kevesebb a szabadrúgásból kapura lőtt labda, és esik a gólok száma is (a legutóbbi PL-idényben 283 kísérletből csak 11 akadt be, ez csupán 3,88 százalékos sikerráta). <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/18751961/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/18751961/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/18751961" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> Írtunk arról, hogy a rögzített szituációk (szabad- és szögletrúgások, tizenegyesek, nagy bedobások) után esett találatok száma erősen lecsökkent a csúcspontot jelentő oroszországi világbajnokság után, és ez a torna is beleillett a sorba: végül a 117 gólból 28 esett ilyenekből, ez még a 24 százalékot sem éri el. Ez mélypont a legutóbbi négy-négy Eb-t és vb-t figyelembe véve; először esett a gólok kevesebb mint egynegyede rögzített játékhelyzetek után. Talán annak a következménye ez, hogy a válogatottak nem tudnak elég időt fordítani a különféle kombinációk begyakorlására – mindenesetre érdekes ez a visszaesés egy olyan korszakban, amelyben egyre kifinomultabb az adatelemzés, egyre nagyobbak a stábok, és egyre több specialista edző dolgozik a csapatok mellett. No persze az is lehet, hogy az elemzések az elhárítás munkáját is éppúgy segítik. Továbbra is úgy tűnik: a 2018-as vb egy váratlan kiugrás volt, az akkori adat teljesen kilóg az egyébként enyhén csökkenő trendből. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/18754051/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/18754051/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/18754051" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> Bezzeg a távoli gólok reneszánszukat élik, és ez szurkolói szemmel nézve egyáltalán nem baj! Már az első fordulóban feltűnő volt, hogy a csapatok rendkívül bátran lőnek messziről – ebben szerepet játszhatott az Eb-labda Fussballliebe, legalábbis <a href="https://www.comsol.com/blogs/modeling-the-official-euro-2024-match-ball">az azt modellező fizikusok erre tippeltek</a> –, és később sem álltak le a távoli kísérletezéssel. Összesen 21 gól esett a büntetőterületen kívülről, a legtöbbször a törökök és a spanyolok (3–3) köszöntek be így, de a csapatok fele elért legalább egy találatot távoli lövésből. Az Eb-n esett gólok közel 18 százaléka született távoli kísérletből, ez felülmúlja a legutóbbi két kontinenstorna adatát. A legutóbbi tornához képest 74-gyel több próbálkozás volt messziről, ami azért feltűnő, mert egyébként (az adatelemzés elterjedésével, a magasabb xG-értékű helyzetek keresésével, a rossz xG-jű lövések nem elvállalásával) folyamatosan csökken a távoli lövések aránya és jelentősége. Lehet, hogy tényleg a labda volt? Ahogy a társgólkirály <strong>Harry Kane</strong> mondta: <blockquote>Meglövöd, és akkor tényleg meg van lőve, ugyanúgy megy végig.</blockquote> <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/18754629/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/18754629/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/18754629" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> <h2>Tombol a csatárínség</h2> Kiemelkedő csatáregyénisége sem volt az Európa-bajnokságnak, és ez ismét rávilágít a klasszikus kilences (vagy a lesipuskás, vagy bármiféle befejező csatár) hanyatlásra. A FotMob (az Opta adatai alapján) készített teljesítményindexének első 50 helyezettje közül csak <strong>Kylian Mbappé</strong> (23.), <strong>Kai Haverz</strong> (34.) és <strong>Georges Mikautadze</strong> (38.) játszott csatárt, és közülük Mbappé inkább szélsőcsatár, Havertz támadó középpályás vagy hamis kilences. A legalább két mérkőzésen értékelt futballisták (305 ilyen van) sereghajtói között bezzeg hemzsegnek a csatárok: <strong>Dusan Vlahovic</strong> (303.), <strong>Ché Adams</strong> (302.), <strong>Ádám Martin</strong> (301.), <strong>Róbert Bozeník</strong> (300.), <strong>Rey Manaj</strong> (299.), a sok tornán oly fontos szerepet játszott <strong>Olivier Giroud</strong> is csak 296. Hát, nem ez volt a centerek tornája, annyi szent; még az álomcsapatba sem tudunk tenni! Mondjuk egy ilyenbe: <strong>Mamardasvili </strong>(Georgia, osztályzatátlag 7,48) – <strong>Kimmich</strong> (Németország, 7,82), <strong>Koundé</strong> (Franciaország, 7,45), <strong>Pepe</strong> (Portugália, 7,71), <strong>Cucurella</strong> (Spanyolország, 7,57) – Kroos (Németország, 7,86), <strong>Vitinha</strong> (Portugália, 7,76), <strong>Fabián Ruiz</strong> (Spanyolország, 8,04) – Yamal (Spanyolország, 7,75), Dani Olmo (Spanyolország, 7,92), Gakpo (Hollandia, 7,66). Érdekes módon az Eb legjobbjának választott <strong>Rodri</strong> ebbe a tizenegybe nem fért be. Ezzel összehasonlítva a hivatalos álomcsapat a következő: <strong>Maignan</strong> (Franciaország) – <strong>Walker</strong> (Anglia), <strong>Saliba</strong> (Franciaország), <strong>Akanji</strong> (Svájc), Cucurella (Spanyolország) – Rodri (Spanyolország, egyben MVP), Fabián Ruiz (Spanyolország) – Yamal (Spanyolország, egyben a torna legjobb fiatal játékosa), Dani Olmo (Spanyolország), Williams (Spanyolország) – Musiala (Németország). <span class="highlight-block">Az UEFA ítészei sem tudtak rendes csatárt a tizenegybe választani!</span> Hiába, a jelen (és a közeljövő?) a többposztos támadóké. No meg <strong>Erling Haalandé</strong>, aki nem volt ott az Európa-bajnokságon… <h2>Piros pont a VAR-nak</h2> Azt nem lehet mondani, hogy a játékvezetői döntéseket segítő VAR szurkolói kedvenccé vált volna. Mindenképp igaz, hogy a VAR mesterségesen avatkozik be a játék „természetes folyásába” (és megtöri annak megszokott hullámzását), de az Eb-n a döntések elég hamar érkeztek, a félautomata rendszer is sokat segített, ráadásul ismét jó pár olyan eset akadt, amelyeknél „igazságot tett” a videóasszisztens-egység. Amikor a játékvezetők kimentek a monitorhoz, rendre egyet is értettek a VAR-csapat által felvetett javaslattal. <span class="highlight-block-small">A VAR 25 alkalommal szólt bele oly módon a mérkőzésbe, hogy az érdemben megváltoztatta a pályán meghozott hozott döntést</span> – az ESPN oldalán lehet ezeket és <a href="https://www.espn.com/soccer/story/_/id/40340965/euro-2024-var-review-every-decision-germany-analysed">a döntések magyarázatát</a> böngészni. Javult a transzparencia is (kommunikálnak a közönség felé bizonyos döntéseket), és összességében a most már félautomata lesjelzővel megtámogatott rendszer elég gördülékenyen működik. Divat a VAR leszólása, és kétségtelen, hogy nem tökéletes és zökkenőmentes még a munkafolyamat, de, ha jó az összhang, akkor egyre jobbak a döntések is. Persze megfelelő többséggel „ki lehet szavazni” a VAR-t, és mehetünk vissza az elnézett, méteres lesek, semmire megadott tizenegyesek, észre nem vett, egyértelműen piros lapot érő szabálytalanságok korszakába. Kérdés, melyik a jobb, az biztos, hogy az utóbbi a „természetesebb”. <h2>Tényleg rosszabb volt?</h2> Csapatról csapatra haladó <a href="https://sport24.24.hu/foci/2024/07/15/bizonyitvanyosztas-eb-utan-mit-mond-el-a-tornarol-hogy-csak-a-gyoztes-jatszott-igazan-jol/">bizonyítványosztónkban</a> összességében „felejthetőnek” minősítettük a 2024-es Eb-t. De ez nem azt jelenti, hogy rossz lett volna: a csoportmérkőzések első két fordulója többségében élvezetes, jó mérkőzéseket hozott; a játékosok minősége, sokoldalúsága, képzettsége nagyon magas. A válogatott futball csiszoltsága kétségtelenül sokkal gyengébb, mint a klubcsapatoktól látottaké, és bosszantó volt az erős, de túlbiztosításra játszó csapatok nagy száma (a végeredményt tekintve: egyiknek sem jött be). De ennél láttunk már sokkal rosszabb Európa-bajnokságot, rosszabb kieséses szakaszt (1996: 9 gól 7 mérkőzésen, a hétből három meccs 0–0), gyengébb kontinensbajnokot egyaránt. Volt már durvább Eb, volt rosszabb döntő. Mint tudjuk, régen még a régen is jobb volt, de aki esetleg nagyon nosztalgiázna, annak itt külön ajánljuk az 1992-es finálé (Dánia–Németország 2–0, „dinamitok”, futballmese!) utolsó perceit és ezt a remekbeszabott hazaadás-gyűjteményt! <iframe title="Denmark backpass their way to Euro '92 glory" src="https://www.youtube.com/embed/SX2HcvMkOiA" width="639" height="522" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> Az teljesen jogos és megvitatásra érdemes felvetés, hogy jó irányba tart-e a válogatott futball; s az is, hogy a közeljövő még nagyobb túlterhelése (bővített, megváltoztatott rendszerű BL, felduzzasztott klubvilágbajnokság, 48 csapatos vb) milyen kockázatokat rejt magában. Színvonalában biztos nem ez (vagy bármely másik válogatott torna) a labdarúgás csúcsterméke, de – visszakanyarodva <a href="https://sport24.24.hu/foci/2024/06/14/valogatott-futball-lelek-foci-eb-2024/">Eb-beharangozónkhoz</a> – szellemisége, hangulata miatt továbbra is nagyon fontos. Négy év múlva, az Egyesült Királyságban és Írországban – Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales és Írország egyaránt rendez meccseket, azt még nem tudni, közülük hányan lesznek rendezőként tagjai a mezőnynek – következik a folytatás, valószínűleg ugyanilyen szisztémában, 24 válogatottal. <span class="highlight-block-small">Ha már a trófea nem is, de a futball tényleg hazatér.</span>richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/gettyimages-2161424173-e1721144658155-150x150.jpg150150