1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Minden idők legsimább vb-döntőjének ígérkezett az 1954-es. A földönkívülieknek nevezett magyarok győzelmére alig 1,75-szörös pénzt fizettek volna a fogadóirodák. A nyugatnémet diadal szorzója 9 volt. A világbajnokság kezdete előtt a Kicker sportmagazin azt írta a Thuni tó partján, a Strandhotel Belvedere-ben elszállásolt nyugatnémet együttesről: „Minden józan ésszel összhangban lenne, ha a csapat nyolc napon belül elhagyná Spiezet.” Hiába, még nem volt Bundesliga és egyetlen profi játékos sem az NSZK-ban. Több nyugatnémet labdarúgó fizetés nélküli szabadságot vett ki a vb-re. A keret tagjainak válogatottsági átlaga alig 6,7-et tett ki. Ezzel szemben a világverő magyarokról szuperlatívuszokban írt a világ, kivéve talán a brit Daily Telegraph-ot, amely megjegyezte: <blockquote>Magyarország labdazsonglőrei határozott védekezéssel ellenőrizhetők.</blockquote> [gallery ids="13313,13308,13310,13309,13312,13314,13311"] Hogy a vb első magyar–nyugatnémet mérkőzésén (8:3) ez nem sikerült? Abban egy mesterterv is szerepet játszott. <strong>Sepp Herberger</strong> szakvezető már áprilisban közölte a nyugatnémet szövetség vezetőivel, hogy a magyarok elleni csoportmérkőzésen a vegyes csapatot játszatja. A német szurkolók ezt nem tudták, a súlyos vereség után a szövetségi kapitány levelek özönét kapta, hogy mondjon le vagy akassza fel magát. Ám <strong>Heinz Kwiatkowski</strong>, <strong>Hans Bauer</strong>, <strong>Paul Mebus</strong>, <strong>Richard Hermann</strong> és <strong>Alfred Pfaff</strong> bevetésével öt játékosát pihentette az egyenes kieséses szakaszra. Ráadásul <strong>Werner Liebrich</strong> „agyonrúgta” <strong>Puskás Ferencet</strong>, aki aztán a döntőig egyetlen percet sem játszott. Liebrich apja kommunista volt, több koncentrációs tábor poklát is megjárta, a fia nyilván nem bálványozta a náci párttag Sepp Herbergert. <span class="highlight-block-small">De az edzőnek azon a vb-n minden bejött. Még az is, amire nem számított.</span> A magyar csapat néhány tagjának lelkét ugyanis felbolygatta, hogy <strong>Sebes Gusztáv</strong> szakvezető a döntőre beállította Puskást. A csapatértekezleten <strong>Czibor Zoltán</strong> és <strong>Kocsis Sándor</strong> elsápadt, mert a 7-1-es magyar–angol után <strong>Bozsik József</strong> és Puskás a többszörösét kapta annak a pénznek, amit a többiek vehettek fel. Ezt pedig nem bocsátották meg, és a sérült „kivételezett” ellen fordultak. <div class="payable-content-section"></div> <strong>Buzánszky Jenő</strong> másként reagált. „Öcsi csak nyolcvan százalékos állapotban van? Az is épp elég!” – hangoztatta. Puskás is jó kedvében volt, noha esetenként bírálták, hogy túlságosan egylábas. <blockquote>Egyszerre csak egy lábbal rúghatsz – replikázott. – Különben seggre esel.</blockquote> A csúcstalálkozó előtti éjszaka nehezen telt, katonazenekar recsegett a magyarok solothurni szállodája előtt. De hol volt az a hotel? Egyszer direkt megnéztem, a címe: Hauptstrasse 1. Hol játszott volna a banda, ha nem a főutcán? S vajon melyik extraklasszis válogatott szövetsége választott volna bárhol a világon Fő utcai szállodát? Tovább rontott a helyzeten, hogy Sebes mintha megzavarodott volna a téttől: miután csak be nem nevezett huszonharmadik játékosnak vitte ki Svájcba <strong>Sándor Károlyt</strong>, a népszerű Csikart, a döntőre kihagyta a másik jobbszélsőt, <strong>Budai II Lászlót</strong> is, és Czibor Zoltánt vezényelte a jobb oldalra. Az összeállítás ez volt: <strong>Grosics Gyula</strong> (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), <strong>Lóránt Gyula</strong> (Honvéd), <strong>Zakariás József</strong>, <strong>Lantos Mihály</strong> (mindkettő Vörös Lobogó, azaz MTK) – Bozsik (Honvéd), <strong>Hidegkuti Nándor</strong> (Vörös Lobogó) – Czibor, Kocsis, Puskás (mind Honvéd), <strong>Tóth Mihály</strong> (Dózsa). <iframe title="YouTube video player" src="https://www.youtube.com/embed/fFNC0wwMbKo?si=1JD2_Svdbg4NesOL" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> Sebes javára szól, hogy egy nappal a meccs után így nyilatkozott: „Utólag az a meggyőződésem, hogy ha jobban állítottam volna össze a csapatot, biztosan megnyerjük a mérkőzést.” A nyugatnémetek ezzel a tizeneggyel sorakoztak fel: <strong>Toni Turek</strong> (Fortuna Düsseldorf) – <strong>Werner Kohlmeyer</strong>, Liebrich (mindkettő Kaiserslautern), <strong>Josef Posipal</strong> (Hamburg) – <strong>Karl Mai</strong> (Fürth), Eckel (Kaiserslautern) – <strong>Helmut Rahn</strong> (Essen), <strong>Max Morlock</strong> (Nürnberg),<strong> Fritz Walter</strong>, <strong>Ottmar Walter</strong> (mindkettő Kaiserslautern), <strong>Hans Schäfer</strong> (Köln). <span class="highlight-block-small">A német válogatott csupán kétszer játszott ebben az összetételben: a vb elődöntőjében és döntőjében. Előtte és utána soha.</span> A záró mérkőzést megelőzően favorit honfitársaink nehezen jutottak el a pályáig, mert a meccs délutánján a berni Wankdorf stadionnál szolgálatot teljesítő rendőrök nem bírtak a híres magyarokra kíváncsi tömeggel, így a csapatbusznak az arénától viszonylag távol kellett megállnia, a futballisták kénytelenek voltak átverekedni magukat a lelkes sokaságon. Miközben a magyarok a késés miatt idegeskedtek, az ellenfél az esélytelenek nyugalmával készült. Horst Eckel utóbb kijelentette: „Nyilvánvalónak tetszett, hogy csak egy csapat nyerheti meg a világbajnokságot, az pedig Magyarország válogatottja.” Eckel 22 évesen, a csapat legfiatalabb labdarúgójaként lett világbajnok, és 2021 decemberében, 89 esztendős korában utolsóként halt meg az aranyérmesek közül. A legkorábban a súlyosan alkoholista Kohlmeyer távozott, aki 1974 márciusában, nem sokkal az 50. születésnapja előtt hunyt el. (Néhány hónapon múlt, hogy nem érhette meg az NSZK válogatottjának második világbajnoki címét.) A hazai lapokban nem került a fejléc alá a döntő. Július 4. reggelén a Népszava első oldalán ilyen címek virítottak: „A tanácsok dolgozói a nép tanácsadói”; „Új okleveles sztahanovisták”. Igaz, lelkesítően hathatott, hogy két nappal a döntő előtt az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyárának dolgozói a következő táviratot intézték Pióker Ignáchoz, a Szocialista Munka Hőséhez, aki a futball-világbajnokság alkalmából a solothurni Hotel Kronéban tartózkodott: „Mi, a Vákuumtechnikai Gépgyár dolgozói, labdarúgó-válogatottunk hősies erőfeszítésein felbuzdulva, elhatároztuk, hogy szombaton – egy nappal a döntő előtt – világbajnoki műszakot tartunk. Tolmácsolja a csapatnak jókívánságainkat, szerető gonddal kísérjük a magyar együttes nagyszerű erőfeszítéseit.” A vb-műszakon már az első három órában nagyszerű eredmények születtek. Az esztergályosok közül Táli János és Ferkel Miklós a fejőgépszivattyú-alkatrészek készítésénél 170 százalékos teljesítményt ért el, <strong>Lukács István</strong> és <strong>Gyarmati Béla</strong> pedig a szivattyútelepek megmunkálásánál selejtmentesen 202 százalékra teljesítette feladatát. Bár Bernben lett volna ekkora siker… Ezt konkrétan átélhettem 2010-ben, Magyarok nagy pályán című könyvem első kiadásának kibocsátása után, mert a Sprint Kiadó dedikálást rendezett egy plázában, díszvendégként Grosiccsal és Buzánszkyval. Jött egy olvasó, Grosics leült az asztalhoz, feltette a szemüvegét, hogy aláírjon, mire az álló Buzánszky leszólt neki: <blockquote>Bár Bernben tetted volna fel!</blockquote> A kapus három gólt kapott a döntőn, a magyar csapat hiába vezetett nyolc perc múltán 2-0-ra, a nyugatnémetek – mint tudjuk – 3-2-re fordítottak. Két góljukat – köztük a győztest – Rahn szerezte. A csatár 16 meccses dél-amerikai túrán vett részt klubcsapatával, Rot-Weiss Essennel, amikor Herberger hazahívta a keretbe. Ráérzett, kinek kell szólnia… [caption id="attachment_13305" align="alignnone" width="4386"]<img class="size-full wp-image-13305" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/043_dpa-pa_6340362.jpg" alt="" width="4386" height="2515" /> Német labdarúgó-válogatott, 1954 FIFA világbajnokság, döntőjében.[/caption] <strong>Herbert Zimmermann</strong> nyugatnémet rádióriporter meg ilyesmiket kiáltozott a közvetítés közben: „Turek, te futballisten!”; „Németország 3-2-re vezet. Azt hiszik, megőrültem, azt hiszik, bolond vagyok?” <strong>Joachim Fest</strong> neves német történész egyenesen azt írta: <blockquote>A berni győzelem volt az a pillanat, amikor a Németországi Szövetségi Köztársaság valóban megszületett.</blockquote> Azért ez mindennél mélyebben bizonyítja a labdarúgás páratlan társadalmi hatását. Tíz évvel korábban még addig elképzelhetetlen gaztetteket követett el a náci Németország az emberiség ellen, és másfél óra futball lehetőséget teremtett arra, hogy – ha a rettenetes bűnök nem is merültek feledésbe – az NSZK visszanyerje identitását. A svájci világbajnokság volt az első, amelyet a televízió közvetített, és amelyet hivatalos filmen is megörökítettek. A szó szerint történelmi eseményről Sönke Wortmann német rendező ugyancsak filmet készített 2003-ban, míg ez év június 8-án bemutatták a „berni csodát” felelevenítő musicalt. A győztesek 1954-ben csaknem két nap alatt tették meg a Bern és München közti 430 km-es vonatutat, mert a szerelvénynek az NSZK-ban szinte mindenütt meg kellett állnia. A játékosok akkor kezdték megérteni, hogy nem csupán a Jules Rimet Kupát nyerték el, hanem a második világháború gyalázatából kikecmeregni igyekvő nemzet örök háláját is. Július 6-án Münchenben egymillió ember ünnepelte a nyitott Mercedeseken körbehajtató világbajnokokat, akiket Theodor Heuss államfő fogadott. A játékosok a szövetségtől 1000 márka bónuszt és szereplésenként 200 márkát kaptak jutalmul, emellett Volkswagenekkel, robogókkal, üdülési utalványokkal, ülőgarnitúrákkal, hűtőszekrényekkel is gazdagodtak. Összetalálkozott a berni csoda és a gazdasági csoda. Itthon meg az „imperialista” L’Équipe-et idézték: <blockquote>A világbajnokság legfőbb tanulsága, hogy mégis Magyarország az első.</blockquote> Ám az Aranycsapat Svájcban csupán Ezüstcsapat volt, ehhez sajnos nem férhet kétség. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://sport24.24.hu/foci/2024/06/28/1954-foci-vb-magyaroszag-brazilia-negyeddonto-berni-csata-verekedes-balhe-magyarorszag-uruguay-elodonto/" image="1" lead="1"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/043_dpa_6340361-masolat-150x150.jpg150150