<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Futó Csaba</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/futocs/</author_url><title>„A pillanat, amikor az NSZK valóban megszületett” – 70 éve volt a berni német-magyar vb-döntő</title><html>Minden idők legsimább vb-döntőjének ígérkezett az 1954-es. A földönkívülieknek nevezett magyarok győzelmére alig 1,75-szörös pénzt fizettek volna a fogadóirodák. A nyugatnémet diadal szorzója 9 volt.

A világbajnokság kezdete előtt a Kicker sportmagazin azt írta a Thuni tó partján, a Strandhotel Belvedere-ben elszállásolt nyugatnémet együttesről: „Minden józan ésszel összhangban lenne, ha a csapat nyolc napon belül elhagyná Spiezet.”

Hiába, még nem volt Bundesliga és egyetlen profi játékos sem az NSZK-ban. Több nyugatnémet labdarúgó fizetés nélküli szabadságot vett ki a vb-re. A keret tagjainak válogatottsági átlaga alig 6,7-et tett ki.

Ezzel szemben a világverő magyarokról szuperlatívuszokban írt a világ, kivéve talán a brit Daily Telegraph-ot, amely megjegyezte:
&lt;blockquote&gt;Magyarország labdazsonglőrei határozott védekezéssel ellenőrizhetők.&lt;/blockquote&gt;
[gallery ids=&quot;13313,13308,13310,13309,13312,13314,13311&quot;]

Hogy a vb első magyar–nyugatnémet mérkőzésén (8:3) ez nem sikerült? Abban egy mesterterv is szerepet játszott. &lt;strong&gt;Sepp Herberger&lt;/strong&gt; szakvezető már áprilisban közölte a nyugatnémet szövetség vezetőivel, hogy a magyarok elleni csoportmérkőzésen a vegyes csapatot játszatja. A német szurkolók ezt nem tudták, a súlyos vereség után a szövetségi kapitány levelek özönét kapta, hogy mondjon le vagy akassza fel magát.

Ám &lt;strong&gt;Heinz Kwiatkowski&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Hans Bauer&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Paul Mebus&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Richard Hermann&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Alfred Pfaff&lt;/strong&gt; bevetésével öt játékosát pihentette az egyenes kieséses szakaszra. Ráadásul &lt;strong&gt;Werner Liebrich&lt;/strong&gt; „agyonrúgta” &lt;strong&gt;Puskás Ferencet&lt;/strong&gt;, aki aztán a döntőig egyetlen percet sem játszott. Liebrich apja kommunista volt, több koncentrációs tábor poklát is megjárta, a fia nyilván nem bálványozta a náci párttag Sepp Herbergert.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;De az edzőnek azon a vb-n minden bejött. Még az is, amire nem számított.&lt;/span&gt;

A magyar csapat néhány tagjának lelkét ugyanis felbolygatta, hogy &lt;strong&gt;Sebes Gusztáv&lt;/strong&gt; szakvezető a döntőre beállította Puskást. A csapatértekezleten &lt;strong&gt;Czibor Zoltán&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Kocsis Sándor&lt;/strong&gt; elsápadt, mert a 7-1-es magyar–angol után &lt;strong&gt;Bozsik József&lt;/strong&gt; és Puskás a többszörösét kapta annak a pénznek, amit a többiek vehettek fel. Ezt pedig nem bocsátották meg, és a sérült „kivételezett” ellen fordultak.
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
&lt;strong&gt;Buzánszky Jenő&lt;/strong&gt; másként reagált. „Öcsi csak nyolcvan százalékos állapotban van? Az is épp elég!” – hangoztatta. Puskás is jó kedvében volt, noha esetenként bírálták, hogy túlságosan egylábas.
&lt;blockquote&gt;Egyszerre csak egy lábbal rúghatsz – replikázott. – Különben seggre esel.&lt;/blockquote&gt;
A csúcstalálkozó előtti éjszaka nehezen telt, katonazenekar recsegett a magyarok solothurni szállodája előtt. De hol volt az a hotel? Egyszer direkt megnéztem, a címe: Hauptstrasse 1. Hol játszott volna a banda, ha nem a főutcán? S vajon melyik extraklasszis válogatott szövetsége választott volna bárhol a világon Fő utcai szállodát?

Tovább rontott a helyzeten, hogy Sebes mintha megzavarodott volna a téttől: miután csak be nem nevezett huszonharmadik játékosnak vitte ki Svájcba &lt;strong&gt;Sándor Károlyt&lt;/strong&gt;, a népszerű Csikart, a döntőre kihagyta a másik jobbszélsőt, &lt;strong&gt;Budai II Lászlót&lt;/strong&gt; is, és Czibor Zoltánt vezényelte a jobb oldalra. Az összeállítás ez volt: &lt;strong&gt;Grosics Gyula&lt;/strong&gt; (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), &lt;strong&gt;Lóránt Gyula&lt;/strong&gt; (Honvéd), &lt;strong&gt;Zakariás József&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Lantos Mihály&lt;/strong&gt; (mindkettő Vörös Lobogó, azaz MTK) – Bozsik (Honvéd), &lt;strong&gt;Hidegkuti Nándor&lt;/strong&gt; (Vörös Lobogó) – Czibor, Kocsis, Puskás (mind Honvéd), &lt;strong&gt;Tóth Mihály&lt;/strong&gt; (Dózsa).

&lt;iframe title=&quot;YouTube video player&quot; src=&quot;https://www.youtube.com/embed/fFNC0wwMbKo?si=1JD2_Svdbg4NesOL&quot; width=&quot;560&quot; height=&quot;315&quot; frameborder=&quot;0&quot; allowfullscreen=&quot;allowfullscreen&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;

Sebes javára szól, hogy egy nappal a meccs után így nyilatkozott: „Utólag az a meggyőződésem, hogy ha jobban állítottam volna össze a csapatot, biztosan megnyerjük a mérkőzést.”

A nyugatnémetek ezzel a tizeneggyel sorakoztak fel: &lt;strong&gt;Toni Turek&lt;/strong&gt; (Fortuna Düsseldorf) – &lt;strong&gt;Werner Kohlmeyer&lt;/strong&gt;, Liebrich (mindkettő Kaiserslautern), &lt;strong&gt;Josef Posipal&lt;/strong&gt; (Hamburg) – &lt;strong&gt;Karl Mai&lt;/strong&gt; (Fürth), Eckel (Kaiserslautern) – &lt;strong&gt;Helmut Rahn&lt;/strong&gt; (Essen), &lt;strong&gt;Max Morlock&lt;/strong&gt; (Nürnberg),&lt;strong&gt; Fritz Walter&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Ottmar Walter&lt;/strong&gt; (mindkettő Kaiserslautern), &lt;strong&gt;Hans Schäfer&lt;/strong&gt; (Köln).

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;A német válogatott csupán kétszer játszott ebben az összetételben: a vb elődöntőjében és döntőjében. Előtte és utána soha.&lt;/span&gt;

A záró mérkőzést megelőzően favorit honfitársaink nehezen jutottak el a pályáig, mert a meccs délutánján a berni Wankdorf stadionnál szolgálatot teljesítő rendőrök nem bírtak a híres magyarokra kíváncsi tömeggel, így a csapatbusznak az arénától viszonylag távol kellett megállnia, a futballisták kénytelenek voltak átverekedni magukat a lelkes sokaságon.

Miközben a magyarok a késés miatt idegeskedtek, az ellenfél az esélytelenek nyugalmával készült. Horst Eckel utóbb kijelentette: „Nyilvánvalónak tetszett, hogy csak egy csapat nyerheti meg a világbajnokságot, az pedig Magyarország válogatottja.”

Eckel 22 évesen, a csapat legfiatalabb labdarúgójaként lett világbajnok, és 2021 decemberében, 89 esztendős korában utolsóként halt meg az aranyérmesek közül. A legkorábban a súlyosan alkoholista Kohlmeyer távozott, aki 1974 márciusában, nem sokkal az 50. születésnapja előtt hunyt el. (Néhány hónapon múlt, hogy nem érhette meg az NSZK válogatottjának második világbajnoki címét.)

A hazai lapokban nem került a fejléc alá a döntő. Július 4. reggelén a Népszava első oldalán ilyen címek virítottak: „A tanácsok dolgozói a nép tanácsadói”; „Új okleveles sztahanovisták”.

Igaz, lelkesítően hathatott, hogy két nappal a döntő előtt az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyárának dolgozói a következő táviratot intézték Pióker Ignáchoz, a Szocialista Munka Hőséhez, aki a futball-világbajnokság alkalmából a solothurni Hotel Kronéban tartózkodott: „Mi, a Vákuumtechnikai Gépgyár dolgozói, labdarúgó-válogatottunk hősies erőfeszítésein felbuzdulva, elhatároztuk, hogy szombaton – egy nappal a döntő előtt – világbajnoki műszakot tartunk. Tolmácsolja a csapatnak jókívánságainkat, szerető gonddal kísérjük a magyar együttes nagyszerű erőfeszítéseit.”

A vb-műszakon már az első három órában nagyszerű eredmények születtek. Az esztergályosok közül Táli János és Ferkel Miklós a fejőgépszivattyú-alkatrészek készítésénél 170 százalékos teljesítményt ért el, &lt;strong&gt;Lukács István&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Gyarmati Béla&lt;/strong&gt; pedig a szivattyútelepek megmunkálásánál selejtmentesen 202 százalékra teljesítette feladatát.

Bár Bernben lett volna ekkora siker… Ezt konkrétan átélhettem 2010-ben, Magyarok nagy pályán című könyvem első kiadásának kibocsátása után, mert a Sprint Kiadó dedikálást rendezett egy plázában, díszvendégként Grosiccsal és Buzánszkyval. Jött egy olvasó, Grosics leült az asztalhoz, feltette a szemüvegét, hogy aláírjon, mire az álló Buzánszky leszólt neki:
&lt;blockquote&gt;Bár Bernben tetted volna fel!&lt;/blockquote&gt;
A kapus három gólt kapott a döntőn, a magyar csapat hiába vezetett nyolc perc múltán 2-0-ra, a nyugatnémetek – mint tudjuk – 3-2-re fordítottak. Két góljukat – köztük a győztest – Rahn szerezte. A csatár 16 meccses dél-amerikai túrán vett részt klubcsapatával, Rot-Weiss Essennel, amikor Herberger hazahívta a keretbe. Ráérzett, kinek kell szólnia…

[caption id=&quot;attachment_13305&quot; align=&quot;alignnone&quot; width=&quot;4386&quot;]&lt;img class=&quot;size-full wp-image-13305&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/043_dpa-pa_6340362.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;4386&quot; height=&quot;2515&quot; /&gt; Német labdarúgó-válogatott, 1954 FIFA világbajnokság, döntőjében.[/caption]

&lt;strong&gt;Herbert Zimmermann&lt;/strong&gt; nyugatnémet rádióriporter meg ilyesmiket kiáltozott a közvetítés közben: „Turek, te futballisten!”; „Németország 3-2-re vezet. Azt hiszik, megőrültem, azt hiszik, bolond vagyok?”

&lt;strong&gt;Joachim Fest&lt;/strong&gt; neves német történész egyenesen azt írta:
&lt;blockquote&gt;A berni győzelem volt az a pillanat, amikor a Németországi Szövetségi Köztársaság valóban megszületett.&lt;/blockquote&gt;
Azért ez mindennél mélyebben bizonyítja a labdarúgás páratlan társadalmi hatását. Tíz évvel korábban még addig elképzelhetetlen gaztetteket követett el a náci Németország az emberiség ellen, és másfél óra futball lehetőséget teremtett arra, hogy – ha a rettenetes bűnök nem is merültek feledésbe – az NSZK visszanyerje identitását.

A svájci világbajnokság volt az első, amelyet a televízió közvetített, és amelyet hivatalos filmen is megörökítettek. A szó szerint történelmi eseményről Sönke Wortmann német rendező ugyancsak filmet készített 2003-ban, míg ez év június 8-án bemutatták a „berni csodát” felelevenítő musicalt.

A győztesek 1954-ben csaknem két nap alatt tették meg a Bern és München közti 430 km-es vonatutat, mert a szerelvénynek az NSZK-ban szinte mindenütt meg kellett állnia. A játékosok akkor kezdték megérteni, hogy nem csupán a Jules Rimet Kupát nyerték el, hanem a második világháború gyalázatából kikecmeregni igyekvő nemzet örök háláját is.

Július 6-án Münchenben egymillió ember ünnepelte a nyitott Mercedeseken körbehajtató világbajnokokat, akiket Theodor Heuss államfő fogadott. A játékosok a szövetségtől 1000 márka bónuszt és szereplésenként 200 márkát kaptak jutalmul, emellett Volkswagenekkel, robogókkal, üdülési utalványokkal, ülőgarnitúrákkal, hűtőszekrényekkel is gazdagodtak.

Összetalálkozott a berni csoda és a gazdasági csoda. Itthon meg az „imperialista” L’Équipe-et idézték:
&lt;blockquote&gt;A világbajnokság legfőbb tanulsága, hogy mégis Magyarország az első.&lt;/blockquote&gt;
Ám az Aranycsapat Svájcban csupán Ezüstcsapat volt, ehhez sajnos nem férhet kétség.

[central_article_recommendation title=&quot;Kapcsolódó&quot; url=&quot;https://sport24.24.hu/foci/2024/06/28/1954-foci-vb-magyaroszag-brazilia-negyeddonto-berni-csata-verekedes-balhe-magyarorszag-uruguay-elodonto/&quot; image=&quot;1&quot; lead=&quot;1&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/07/043_dpa_6340361-masolat-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>