1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Az ukránok hátul járatják a labdát, <strong>Andrij Lunyin</strong> elpasszolja azt, a románok megszerzik. <strong>Nicolae Stanciu</strong> karját széttárva kéri a labdát, megkapja, és káprázatos rúgótechnikával a jobb felső sarokba zúdítja távolról az Európa-bajnokság eddigi legszebb gólját. Kevés gól van, ami akkora őrjöngést szabadít el a lelátón, mint egy tökéletesen eltalált távoli lövés. Ezek már csak ritkaságértéküknél fogva is megragadnak a szurkolói memóriában; de a pályán is hatással vannak a játékosokra: az addig jobbára védekező románok eksztázisba jöttek Stanciu csodálatos góljától, és végül 3–0-ra elsöpörték esélyesebb ellenfelüket. Szóval egy távoli gólnak egyszerre van esztétikai és lélektani értéke, és ez az Eb – eddig – bővelkedik a tizenhatoson kívülről szerzett gólokban. Számoljunk csak! <ul> <li><strong>Florian Wirtz</strong> <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/14/foci-eb-2024-nemetorszag-skocia-a-csoport-nyitomeccs-elo/">kilövi</a> a skótok elleni nyitómérkőzésen a jobb alsó sarkot.</li> <li><strong>Emre Can</strong> ugyancsak a skótok ellen csavar a hálóba a meccs végén.</li> <li><strong>Michel Aebischer</strong> elindul befelé, majd <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/15/foci-eb-2024-magyarorszag-svajc-a-csoport-meccs-elo/">precízen teker a magyar kapuba.</a></li> <li><strong>Nicolo Barella</strong> rendkívüli rúgótechnikával <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/15/foci-eb-2024-olaszorszag-albania-b-csoport-meccs-elo/">ágyúzza</a> az albán kapuba a labdát, a kapus csak néz.</li> <li><strong>Cody Gakpo</strong> egy <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/16/foci-eb-2024-lengyelorszag-hollandia-d-csoport-meccs-elo/">szerencsésen megpattanó</a> átlövéssel beveszi a lengyel kaput.</li> <li><strong>Erik Janza</strong> <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/16/foci-eb-2024-szlovenia-dania-c-csoport-meccs-elo/">irdatlan erejű lövést</a> ereszt meg a dán kapura, ami pont annyira pattan meg, hogy becsapja <strong>Kasper Schmeichelt.</strong></li> <li>Nicolae Stanciu nemes egyszerűséggel <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/17/foci-eb-2024-romania-ukrajna-e-csoport-meccs-elo/">kiszedi az összes pókot</a> az ukrán kapu jobb felső sarkából.</li> <li><strong>Razvan Marin</strong> átlövi az ukrán védelmet, Lunyin bevédi a kísérletet.</li> <li><strong>Mert Müldür</strong> a grúz kapuba bikázza a törökök vezető gólját.</li> <li><strong>Arda Güler</strong>, ha lehet, <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/18/foci-eb-2024-torokorszag-georgia-f-csoport-meccs-elo/">még csapattársánál is nagyobb gólt lő.</a></li> <li><strong>Kerem Aktürkoglu</strong> a büntetőterületen kívülről gurít egy kontra végén az üresen maradt grúz kapuba.</li> <li>A cseh <strong>Lukás Provod</strong> <a href="https://focieb2024.24.hu/kozvetitesek/2024/06/18/foci-eb-2024-portugalia-csehorszag-f-csoport-meccs-elo/">védhetetlenül teker</a> a portugál hálóba.</li> </ul> És ez csak az első kör termése. Ráadásul a fenti találatok egyike sem született szabadrúgásból, a lövések közül az egyetlen magas xG-jű Aktürkoglu gólja volt, hiszen abban az esetben nem volt helyén a kapus. <div class="payable-content-section"></div> <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%; height: 600px;" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/18435522/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!; margin-top: 4px!important; text-align: right!important;"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important;" href="https://public.flourish.studio/visualisation/18435522/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/18435522" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important; height: 16px!important; border: none!important; margin: 0!important;" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> A minta még kicsi – épp ezért érdemes óvatosan levonni következtetéseket, a távolról szerzett gólok jelenlegi aránya (az összes eddig esett találat harmada) például anomáliának tűnik –, de mintha megfordulni látszana a 2010 óta tartó trend. A dél-afrikai világbajnokságon használt Jabulani labdák kiszámíthatatlansága miatt a csapatok kimondottan gyakran kísérleteztek a tizenhatoson kívülről, a nem pontrúgásból leadott lövések 55 százaléka távoli volt. A vébéken ezt követően egyre kevesebbet lőttek távolról: 2014-ben a kísérletek 49, 2018-ban a 48 százaléka jött a büntetőterületen kívülről, Katarban (2022) pedig sosem látott mélységbe, 39 százalékra süllyedt a távoli kísérletek aránya. Ennek megfelelően távoli gólból is alig akadt: a 172 gólból csak 13 esett ily módon. Az Európa-bajnokságokon is hasonló a tendencia. A 2016-os tornán a WyScout adatai szerint (ebben a pontrúgások is benne vannak) a lövések durván 51 százaléka jött távolról, 2021-ben már csak 38,5 százaléka; és a távoli gólok aránya is esett, 15,7-ről 13,4 százalékra (ugyanakkor a 2021-es tornán több távoli gól esett, mint öt évvel korábban). A 2024-es Eb-n viszont már az első kör után van 12 távoli gól, és ami ennél is érdekesebb, a távoli kísérletek aránya a legutóbbi tornához képest nagyjából 5, a vébéhez képest 4 százalékot emelkedett. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%; height: 600px;" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/18435007/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!; margin-top: 4px!important; text-align: right!important;"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important;" href="https://public.flourish.studio/visualisation/18435007/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/18435007" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important; height: 16px!important; border: none!important; margin: 0!important;" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> <blockquote>Miért öli meg az xG elterjedése a távoli lövéseket?</blockquote> – tette fel a kérdést 2020-ban <strong>Daniel Lusted</strong> <a href="https://totalfootballanalysis.com/article/xg-analysis-tactical-analysis-tactics">a Total Football Analysis magazinban</a>. A hosszabb távú felmérések azt mutatják a válogatott tornákkal és a <a href="http:///how-shot-locations-have-changed-in-the-premier-league/">bajnoki küzdelemsorozatokkal</a> kapcsolatban is, hogy csökken a lövések kaputól mért átlagos távolsága. A csapatok – mivel most már nagymintás adathalmaz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megállapítsák, melyik lövéstípus „éri meg jobban” – kevesebbet próbálkoznak távolról, és megpróbálják keresni a magasabb értékű (xG-jű) pozíciókat. Ha más sportra is vetünk egy pillantást, az adatelemzés kosárlabdában is hozzájárult a dobáspozíciók megváltozásához és a középtávoli dobások népszerűségének visszaeséséhez (ezzel párhuzamosan sosem látott magasságokba emelkedett a triplakísérletek száma). „A lövések esetében a csapatok megpróbálják megtalálni az arany középutat a kísérletek mennyisége és minősége között, és tisztában vannak azzal, hogy amint távolodunk a kaputól, úgy csökken a helyzetek minősége. Az adatelemzés elterjedése, illetve a taktikai változások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a csapatok egyre több figyelmet fordítanak a »lövésfilozófiájukra«” – írja <strong>Jake Kolliari</strong> adatelemző az Association of Professional Football Analysisben megjelent <a href="https://apfa.io/the-evolution-of-shooting-in-the-premier-league/">írásában</a>. Kolliari az angol Premier League adatait hozza fel példának: 2011/12 és 2022/23 között nagyjából idényenként 1,4 százalékot esett a tizenhatoson kívüli kísérletek száma, ennek megfelelően a lövések kaputól mért átlagos távolsága is kisebb lett. A változást valószínűleg a prominens edzők (különösen <strong>Pep Guardiola</strong> és <strong>Jürgen Klopp</strong>) világfutballra gyakorolt befolyása, a védekezés szervezettségének fejlődése, az adatelemzés elterjedése és a bíráskodásban beállt változások (például a VAR alkalmazása) együttes hatása váltotta ki. A trend egyértelmű, de mennyire hasznos az, hogy a csapatok kevesebb lövést vállalnak el távolról? <strong>Maaike van Roy</strong> és kutatótársai a döntéshozatalt vizsgálták 2021-ben megjelent tanulmányukban (<a href="https://arxiv.org/pdf/2104.03252">Leaving Goals on the Pitch</a>), amely egy <strong>Johan Cruyfftól</strong> vett idézettel indul: <span class="highlight-block-small">„Nem lőhetsz gólt, ha nem lősz egyáltalán”. Magyarul: lövésből lesz a gól.</span> A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy egyes szituációkban vajon az azonnali lövés (még ha a lövés értéke alacsony is) vagy a labda továbbjátszása a hasznosabb. „A józan paraszti ész azt súgja nekünk, a legjobb opció az, amiből a legnagyobb esély lesz a gólszerzésre. De azt is tudnunk kell, hogy minden egyes döntés esetében valamiféle kompromisszumot kötünk. Ha ellőjük a labdát, akkor abban biztosak lehetünk, hogy a kísérletünknek megvan az esélye a gólra. Ha továbbadjuk, abból sokkal nagyobb helyzet lehet, ám ezzel kockázatot vállalunk. Lehet rossz a passz, az átvétel, elképzelhető, hogy lövésig sem jutunk” – olvashatjuk. [caption id="attachment_13086" align="alignnone" width="4183"]<img class="size-full wp-image-13086" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/06/guler.jpg" alt="" width="4183" height="2789" /> Arda Güleré a torna egyik legszebb gólja eddig.[/caption] A kutatók egyrészt arra jutottak, hogy a pályán vannak olyan zónák, amelyekből jobban megéri lőni, és olyanok, amelyekből jobban megéri továbbvinni az akciót. Másrészt arra, hogy a trendkövető „lövésfilozófiát” – kevesebb távoli lövés, jobb helyzetek keresése – alkalmazó csapatok valószínűleg gólokról mondanak le; ha bizonyos zónákból távolról kísérleteznének, azzal jobban járnának. Vagyis az a csapat feltehetően jobban jár, amely nem kizárólag a magasabb xG-jű helyzetek kialakítására koncentrál. És még nem ejtettünk szót az átlövések esélykiegyenlítő szerepéről! Egy erős, domináns együttes nyilvánvalóan jobban bízhat abban, hogy képes lesz magas minőségű helyzeteket kialakítani. Ám a válogatott futballban a csapatok játéka nem annyira csiszolt, ráadásul a nagy tornákon kevés a meccs, sok múlhat egy-egy eredményen. Az Európa-bajnokság lebonyolítási rendszere (a 24 csapatból 16 továbblép; egy vereséggel simán tovább lehet jutni) miatt talán a csapatok kevésbé kockázatkerülők, mint a világbajnokságon. A „kisebb” csapatoknak megéri messziről próbálkozni (annak idején a Premier League-ben bennmaradásért küzdő Wigan helyezett jókora hangsúlyt a távoli kísérletekre), mert feltehetően kevés tiszta lehetőségük lesz. A távoli lövések pedig ki- és megpattanó labdákat, szögleteket eredményezhetnek, ezekből további lehetőségek alakulhatnak ki. Jó példa erre Szlovénia egyenlítő gólja Dánia ellen: előbb <strong>Benjamin Sesko</strong> lőtt távolról egy hatalmas kapufát, a dán védők ezt követően szögletre tisztáztak, a cikk elején említett Janza pedig ezt követően egalizált. A bombagólok váratlan visszatérésének alighanem minden szurkoló örül; de adódik a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy megfordulni látszik a távoli lövések csökkenő trendje, illetve miért megy be ennyi a tizenhatoson kívüli próbálkozások közül? A kis mintát érdemes észben tartani: a torna végén lesz érdemes visszatérni a kérdésre, mert lehet, hogy jelenleg kirívó adatokat látunk (a távoli gólok számát tekintve ez valószínűsíthető is). Van viszont két opció, ami mozgatója lehet az első körben látottaknak: <ul> <li>Az Eb-n (különösen az első körben) a kockázatvállalás kifizetődő, ezért az elemzők adatait is figyelembe véve bizonyos zónákból nagyon bátran tüzelnek a csapatok.</li> <li>A labda hozzájárul az átlövések hatékonyságához.</li> </ul> [caption id="attachment_13087" align="alignnone" width="5399"]<img class="size-full wp-image-13087" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/06/fussballiebe.jpg" alt="" width="5399" height="3702" /> A torna labdáját a nagy gólokra tervezték.[/caption] Az utóbbi faktort valószínűsítheti az, hogy a fizikai modellezéssel foglalkozó COMSOL blogjában részletesen megvizsgálta a hivatalos labda (Fussballliebe) dizájnját, anyagát, aerodinamikai tulajdonságait, illetve összevetette azt más labdákkal (Telstar, Teamgeist II, Jabulani). A kutatók külön felhívták a figyelmet arra a torna nyitónapján megjelent cikkükben, hogy a labda kiképzése és anyaga valószínűsíti a látványos, távoli gólokat. <blockquote>Mindent összevetve remek gólokat várhatunk, és remélhetőleg összejön pár 35 méteres bomba is, mint <strong>Roberto Carlos</strong> legendás szabadrúgásgólja esetében</blockquote> – írják. Egy további érdekes tipp, hogy a Szaúd-Arábiában légióskodó játékosoknak kedvezhet az Eb-labda, mert ahhoz nagyon hasonlót (Oceaunz) használnak a Pro League-ben – márpedig a torna eddigi legszebb gólját szerző Stanciu pont szaúdi légiós… Arra még várnunk kell, hogy kiderüljön, megfordul-e a hosszú évek óta megfigyelhető trend, és növekszik-e a távoli kísérletek aránya egy nagy tornán. Az viszont szurkolói szemszögből szívmelengető, hogy már egy forduló alatt ennyi remek lövést és gólt láthattunk a csapatoktól. Hiszen a foci sava-borsa a gól, és kevés jobb dolog akad, mint egy tökéletesen eltalált távoli bomba.richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/06/stanciu-150x150.jpg150150