1.0Sport24https://sport24.24.huDajka Balázshttps://sport24.24.hu/author/dajkab/Már április elejét írunk, de az Atalanta még áll az Olasz Kupában (<a href="https://rangado.24.hu/nemzetkozi_foci/2024/04/04/olasz-kupa-elodonto-fiorentina-atalanta-rolando-mandragora-bombagol/">elődöntő a Fiorentina ellen</a>), az Európa Ligában (negyeddöntő a Liverpool ellen) és reális esélye van, hogy a bajnokságban Bajnokok Ligája-indulást érő helyen végez (jelenleg a hatodik). Akárhogy is alakul, a bergamói kiscsapat idénye nem kifutott eredmény lesz; <strong>Gian Piero Gasperini</strong> munkájának és a kiváló akadémiai képzésnek köszönhetően az Atalanta már nyolc éve meghatározó szerepet tölt be az olasz és nemzetközi futballban. 2024 januárjában a CIES Football Observatory nevű svájci elemzőcsoport készített egy elemzést a világ legtöbb bevételt termelő akadémiáiról. Az elemzésben a 2014 és 2023 közötti időszakot vették alapul. <span class="highlight-block-small">Ebben a rangsorban az Atalanta – legjobb olasz csapatként – a tizedik helyen állt; az említett időszakban a klub 34 akadémistát értékesített összesen 250 millió euró értékben.</span> Bergamóból került ki többek között <strong>Roberto Gagliardini,</strong> akiért annak idején 20 milliót fizetett az Inter, <strong>Manolo Gabbiadini</strong>, <strong>Alessandro Bastoni</strong> és <strong>Franck Kessié</strong> is, aki azóta megjárta a Milant és a Barcelonát, nemrég pedig Afrika Kupát nyert Elefántcsontpart válogatottjával. Az akadémia sikere azonban nem újkeletű, korábban <strong>Filippo Inzaghi</strong> és <strong>Roberto Donadoni</strong> is itt kezdte pályafutását. Az Atalanta utánpótlásképzésében 1990 jelentette a fordulópontot, amikor a klub egykori játékosa, <strong>Antonio Percassi</strong> 23 évesen befejezte aktív pályafutását és elnökként tért vissza (Percassi 1994-ben leköszönt, de 2010-ben visszatért, és máig ő az Atalanta elnöke). A sikeres üzletember <strong>Fermo Favinit</strong> bízta meg a feladattal, hogy szervezze újra a képzési rendszert. Az eredmények pedig jöttek, a különböző korosztályos csapatok 1991 és 2014 között tizenhét trófeát nyertek, miközben feltöltötték az első csapat – és nagyon sok másik Serie A-együttes – keretét. Az Atalanta célja innentől kezdve a biztos bentmaradás mellett a fiatalok sikeres beépítése és későbbi értékesítése lett. <blockquote>Ilyen szempontból az Ajax a követendő példa számunkra. Nem érdekli őket a pályán elért eredmény, csak a fiatalok felépítése</blockquote> – mondta Favini az utánpótlással kapcsolatban. Az Atalanta scouthálózata elsősorban Lombardiára és Észak-Olaszországra terjed ki, ahol olyan kisebb egyesületeket támogatnak, amelyeknek olykor cipőre sincs pénzük. Cserébe ezek a csapatok az Atalanta akadémiájára küldik a tehetséges gyerekeiket. A klubnál fontosnak tartják azt is, hogy főként olyan edzők dolgozzanak az utánpótlásban, akik korábban ott váltak felnőtt játékossá vagy éveket töltöttek a csapatnál. Az Atalantánál persze nemcsak a saját neveltjeikkel bánnak jól. Azt is tudják, hogyan menedzseljék a fiatalon, szinte értéktelenül vett játékosok karrierjét, hogy aztán a vételár többszöröséért adják őket tovább. <strong>Rasmus Höjlund</strong> 20 éves volt, amikor tavaly nyáron a Manchester United 74 millió eurót (!) fizetett érte; <strong>Cristian Romerót</strong> 24 éves korában vitte el a Tottenham 50 millióért; <strong>Dejan Kulusevski</strong> pedig tizenkilenc évesen távozott a Juventushoz, amely 37 milliót adott cserébe. <span class="highlight-block-small">Az Atalanta tulajdonképpen az értékteremtés definíciója lett a futballban.</span> Adódik a kérdés: hogyan tud sikeres maradni a csapat, ha minden évben eladja a legjobbjait? A játékosok lehet, hogy cserélődnek, de egy ember helye nyolc éve betonbiztos – a vezetőedző, Gian Piero Gasperinié. Az olasz szakember nemcsak man-managementben végez kiváló munkát (ami egy ilyen klub esetében különösen nagy jelentőséggel bír), hanem a taktika terén is. Az Atalanta azok közé a csapatok közé tartozik, amelyek labdával és labda nélkül is jól érzik magukat. Az alábbi, csapatstílusokat összehasonlító ábrán az látszik, hogy a bergamói együttes a ligaátlagnál többet passzol labdabirtoklásonként, de messze nem annyit, mint például az Inter, a Napoli vagy a Bologna. A támadások sebességét illetően viszont – vagyis, hogy milyen gyorsan halad a labda az ellenfél kapuja felé – az ötödik leggyorsabb az Atalanta. Ez azt jelenti, hogy Gasperini taktikájában kevés a céltalan oldal- és visszapassz, ha megvan a labda, az Atalanta próbál előrefelé játszani. <img class="alignnone wp-image-12513 size-full" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/ata1.jpg" alt="" width="1920" height="1281" /> Gasperini a megérkezése óta három védőzik az Atalantával; ez a pályán jelenthet 3–4–1–2-t, 3–4–2–1-et, de akár 3–4–3-at is. Legyen bármi is a formáció, a szerepek és a feladatok nem változnak. Labdabirtoklási fázisban a három belső védő egymástól távol, de egyvonalban helyezkedik. A két belső középpályás (rendszerint <strong>Éderson</strong> és <strong>Marten de Roon)</strong> ilyenkor kiforog a félterületekbe vagy az oldalvonal mellé, hogy a szárnyvédők feljebb léphessenek. Ezzel a helyezkedéssel az Atalanta kiszélesíti a pályát és megkönnyíti a labdakihozatalt. Azzal, hogy a belső középpályások kimozognak a szélek irányába, passzopciót nyújtanak a belső védőknek. Ha esetleg kilép rájuk az ellenfél szélsője vagy középpályása, akkor a pálya közepén nyílnak szabad területek, és egyetlen felpasszal meg lehet találni a vonalak között mozgó <strong>Teun Koopmeinerst</strong> vagy <strong>Charles De Ketelaerét</strong>. Mindez nagyon jól kivehető a következő ábrán, amelyen az Atalanta játékosainak átlagos pozíciója és a leggyakoribb passzkapcsolatok láthatók az első cseréig (65. perc). A három belső védő egymástól távol, Éderson és De Roon a félterületekben, <strong>Matteo Ruggeri</strong> és <strong>Davide Zappacosta</strong> pedig magasan, az oldalvonal mellett. <img class="alignnone wp-image-12514 size-full" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/thumbnail_2.png" alt="" width="1590" height="2382" /> Ezek után nem meglepő, hogy az Atalanta elsősorban a széleken támad és onnan próbál veszélyes helyzeteket kialakítani. Gyakran előfordul, hogy a belső védő, a szárnyvédő, a belső középpályás és a feltolt nyolcas túltölti az egyik oldalt; ilyenkor kis területen tömörülnek, ami megkönnyíti az egymás közti játékot, labdavesztés esetén pedig azonnali területszűkítést és visszatámadást tesz lehetővé. <div class="payable-content-section"></div> <span class="highlight-block-small">A Juventus elleni átlagos pozíciókon is látszik, hogy az Atalanta gyakorlatilag üresen hagyja a pálya közepét.</span> Ez teljesen tudatos, Gasperiniék mindössze az esetek 23 százalékában vezetik a támadásaikat a pálya közepén, ennél kevesebb támadása csak az utolsó helyezett Salernitanának van középről a Serie A-ban (22 százalék). <img class="alignnone wp-image-12515 size-full" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/thumbnail_3.png" alt="" width="1920" height="1281" /> Az Atalantában több olyan játékos is van, aki nélkül nem működhetne hatékonyan a gépezet. Ilyen <strong>Giorgio Scalvini</strong>, a legprogresszívebb belső védő, Éderson és De Roon, valamint a szárnyvédők, Ruggeri és Zappacosta. A csapat első számú játékosa azonban Koopmeiners, aki tizenegy találatával vezeti a házi góllövőlistát, emellett pedig kiosztott három gólpasszt is. <span class="highlight-block-small">A holland elképesztő formában van idén, 5,3-as xG mellett tizenegy gólt szerzett, vagyis 5,7 góllal múlta felül a várható teljesítményét – ennél jobb helyzetkihasználása csak <strong>Lautaro Martíneznek</strong> van a Serie A-ban (+7,7).</span> Koopmeiners lövéseinek pozíciójából látszik, hogy nemcsak távolról, az úgynevezett 14-es zónából veszélyes, hanem gyakran támadja a büntetőterületet is, így sokszor rá jönnek ki a befejezések. <img class="alignnone wp-image-12516 size-full" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/thumbnail_4.png" alt="" width="1920" height="1281" /> Nemcsak Koopmeiners, de az Atalanta is nagy felülteljesítésben van az idei szezonban; 54 gólt szerzett eddig a csapat, ami 12,1-gyel több, mint a várható teljesítménye. Ez viszont – a szezon végéhez közeledve – nem a szerencsének tudható be, hanem a játékosok élességének a legfontosabb pillanatokban. Az Atalanta nem tud versenyezni az élmenőkkel, de a kis- és közép csapatokat stabilan veri, néha pedig az egy héttel ezelőtti, <a href="https://rangado.24.hu/nemzetkozi_foci/2024/03/30/napoli-atalanta-lehurrogas/">Napoli elleni idegenbeli 3–0-s sikerhez</a> hasonló skalpokat is begyűjti. Jelenleg a hatodik helyen áll az együttes, de egy, illetve két meccsel kevesebbet játszott, mint a körülötte lévők. Ha Gasperini csapata hozza a Fiorentina elleni elmaradt találkozóját, akkor megelőzi a Romát, és négy pontra megközelíti a negyedik helyezett – már Bajnokok Ligája-helyen lévő – Bolognát. <span class="highlight-block-small">Az Európa Ligában a Liverpool vár az Atalantára a negyeddöntőben. A két csapat nagyon hasonló focit játszik, ezért egy szórakoztató, intenzív párharcra lehet számítani.</span> Az Atalanta még nem nyert semmit idén, és a realitás azt mondatja, talán nem is fog. Ennek ellenére a hazai és nemzetközi kupamenetelés már önmagában nagy siker egy ilyen kis klub számára, ráadásul a bajnokságban elfoglalt helyezés alapján egy újabb európai kaland van kilátásban a következő szezonra. <div class="article_box_border"> <div class="article_solidheader"> <h2>Az Atalanta tíz legjövedelmezőbb játékoseladása</h2> </div> 1. Rasmus Höjlund – Manchester United (73,9 millió euró) 2. Cristian Romero – Tottenham (50 millió euró) 3. Dejan Kulusevski – Juventus (37 millió euró) 4.  Franck Kessié – AC Milan (32 millió euró) 5.  Alessandro Bastoni – Inter (31,1 millió euró) 6. Robin Gosens – Inter (27,4 millió euró) 7. Andrea Conti – AC Milan (24 millió euró) 8. Bryan Cristante – AS Roma (22 millió euró) 9. Amad Diallo – Manchester United (21,3 millió euró) 10. Gianluca Mancini – AS Roma (21 millió euró) </div> <em>A szerző Kovács Gábor, az FTC adatelemzője.</em>richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/075_romano-sscnapol240330_npwst-150x150.jpg150150