1.0Sport24https://sport24.24.huPincési Lászlóhttps://sport24.24.hu/author/pincesil/<h2>1968. június 1.</h2> Tizenkilenc évesen a Vasas–Pécs mérkőzésen (4-0) debütált az NB I-ben. Sok gyenge pontja nem volt piros-kék együttesnek, <strong>Várkonyi Sándor</strong>, a Népsport Müllerhez hasonlóan közkedvelt szakírója így osztályozta az angyalföldi játékosokat: Bolemányi 8 – Ihász 7, Mészöly 8, Menczel 7, Fister 7 – Mathesz 9, Müller 7 – Radics 7, Puskás Lajos 8, Farkas 7, Korsós 7. FTC–Vasas 2-1. Első NB I-es gólját lőtte csaknem félpályás szóló végén. Ám a régi menők megegyeztek a ferencvárosi győzelemben, ám ezt nem tudatták a Vasas két fiataljával, Müller Sándorral és <strong>Radics Jánossal.</strong> Müller tehát a 16-os jobb oldali sarkáról parádésan felküldte a labdát a rövid felsőbe, aztán a ferencvárosi tábor, a P szektor előtt ünnepelt. Majd jöttek a többiek, látszólag köszönteni, valójában lehordani őt: <blockquote>Mit csinálsz, kölyök?!</blockquote> <em>(A bronzérmes Vasas azért adta oda a meccset az FTC-nek, mert – labdarúgóinak egybehangzó állítása szerint – az Újpest csúnyán átverte a csapatot a Megyeri úti villanyvilágítás az évi avatásán, amikor a piros-kék együttes még listavezető volt.)</em> [caption id="attachment_12471" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-12471" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/nemzetisport_1968_12__2-page-001.jpg" alt="" width="2000" height="1500" /> Népsport, 1968. december 1.[/caption] <h2>1970. június 20.</h2> Lemásolta „ferencvárosi” alakítását a Közép-európai Kupa döntőjében, az Inter Bratislava ellen. A 4-1 valamelyes visszavágás volt a csehszlovákoktól fél évvel korábban, a marseille-i vb-pótselejtezőn elszenvedett 1-4-ért. Müller a Vasas harmadik gólját varrta be a bal felsőbe, és akkor már ő irányított a középpályán, noha világ- és Európa-válogatott nagymenők között futballozott. <h2>1970. október 7.</h2> A Norvégia–Magyarország Eb-selejtezőn (1-3) bemutatkozott a válogatottban. A középpályás sorban együtt játszott a káprázatos kispesti klasszissal, Kocsis Lajossal; sok labda nem pattant el… Ám a Népsport szalagcíme inkább kritikus, mint dicsérő volt: „Biztatóan kezdett a magyar csapat, de 2-0 után megtorpant”. A hajdanán igényes sportlap megállapította, hogy „kevesen játszottak igazán jól”, Müllerről pedig megjegyezte: <blockquote>a szünet után visszaesett, nem ízlett neki a csúszós talaj.</blockquote> [caption id="attachment_12472" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-12472" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/nemzetisport_1970_10_8-page-001.jpg" alt="" width="2000" height="1500" /> Népsport, 1970. október 8.[/caption] <h2>1973. szeptember 9.</h2> Sokszor brillírozott a Népstadionban, nagy előadásainak egyike volt a Vasas–Újpest 4-2. A 75 524 fizető néző (telt ház) ámult és bámult, amilyen lenyűgözően vezényelt és szerezte a gólokat (kettőt). Az elsőt három méterről fejelte be, miután <strong>Várady Béla</strong> balról átemelt a hosszú oldalra. Utóbb – szokás szerint – tréfálkozott: <blockquote>Tessék, már a fejjátékom is pompás.</blockquote> Nagyszerűen cselezett, remekül látott a pályán, kitűnően rúgott, de fejelni, azt nem tudott, és nem is nagyon akart. <div class="payable-content-section"></div> <h2>1974. május 19.</h2> A leghíresebb mérkőzése. Az Üllői úti stadion újjáavatásán a Vasas az ő góljával győzte le 1-0-ra az FTC-t. A Ferencvárosban óriási traumát okozott az ünnepinek gondolt átadáson elszenvedett vereség, Müller pedig azt mondogatta a bombázó Váradynak: <blockquote>Nem kell olyan sok gólt rúgni, Béluskám, csak egyet, de arra emlékezzenek...</blockquote> <h2>1974. május 29.</h2> <strong>Albert Flórián</strong> válogatott-búcsúmeccsén, a Magyarország–Jugoszlávia találkozón (3-2) Müller dirigálta a címeres mezes csapatot. A vendégek a szünetben 2-0-ra vezettek, ám a fordulás után merőben megváltozott a játék. Nem utolsó sorban azért, mert Müller ekkor már „olyan teljesítményre volt képes, mint az utóbbi hetekben a Vasasban”. [caption id="attachment_12473" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-12473" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/nemzetisport_1974_05__30-page-001.jpg" alt="" width="2000" height="1500" /> Népsport, 1974. május 30.[/caption] <h2>1975. november 26.</h2> A Barcelona–Vasas UEFA-kupa mérkőzésen a katalánok 1-0-s vezetésénél bitang nagy gólt lőtt 25 méterről. (Ennél nagyobbat talán csak 1972-ben, a Vasas–MTK 2-2-n rúgott a Népstadionban több mint harmincról.) S a piros-kékek nagyon közel álltak ahhoz, hogy a vezetést is megszerezzék, de a kaput különben nagyon érző <strong>Gass István</strong> kihagyta a meccs legnagyobb helyzetét. <span class="highlight-block-small">A Barcelona 3-1-re, majd Budapesten 1-0-ra nyert, ám nem tudni, mi van, ha a Camp Nouban 2-1 a Vasas javára...</span> <h2>1977. április 23.</h2> Döntő fontosságú rangadón, 67 462 fizető néző előtt (7777 ülést akkoriban újítottak fel, ezért nem fértek be többen): Vasas–FTC 4-1. A csapatkapitány Müller felejthetetlen produkciót nyújtott, 9-est kapott, a mezőny legjobbja volt. Azt írták róla: „Tanárként futballozta végig ezt a rangadót. Egy pillanatra sem állt meg, sok labdát szerzett, és egy sereg jó támadást indított.” A Mészáros – Török Péter, Hegedűs, Komjáti, Kántor – Gass, Müller, Zombori – Kovács István, Izsó, Várady összeállítású Vasas – amelyben Müller mind a 34 meccsen játszott – kerek 100 góllal nyerte el az aranyérmet abban az évadban; mindmáig az az utolsó angyalföldi bajnoki cím a labdarúgás első osztályában. [caption id="attachment_12474" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-12474" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/nemzetisport_1977_04__24-page-001.jpg" alt="" width="2000" height="1500" /> Népsport, 1977. április 24.[/caption] <h2>1977. június 23.</h2> A Népsport nyilvánosságra hozta játékosrangsorát. Az abszolút lista élén két Vasas-labdarúgó, Müller és Várady virított egyaránt 6,764-es átlag osztályzattal. A 36 gólos, ezüstcipős Várady Béla azt mondta: <blockquote>Sanyi megérdemelte volna, hogy egyedül legyen az év labdarúgója. Azért így sem szomorkodom...</blockquote> <h2>1981. június 22.</h2> Utolsó válogatott-mérkőzését az 1982-es világbajnokságon játszotta. Amikor <strong>Östreicher</strong> <strong>Emil</strong>, a csapat menedzsere a lelátóról észrevette, hogy <strong>Mészöly Kálmán</strong> szövetségi kapitány korábbi játékostársát, Müllert akarja lehívni, hanyatt-homlok rohant a kispad felé, hogy megakadályozza a cserét. Ekkor a magyar csapat 1-0-ra vezetett az Eb-ezüstérmes belga együttes ellen, de 1-1 és kiesés lett a vége, talán azért is, mert Östreicher az 58. percben elkésett (majd <strong>Alex Czerniatynski</strong> a 76.-ban egyenlített). <span class="highlight-block-small">Most Müller Sándor felesége nem késett el, még fogta párja kezét, amikor a Vasasban 317, a válogatottban 300-zal kevesebb mérkőzést játszó legenda <a href="https://rangado.24.hu/magyar_foci/2024/04/03/meghalt-muller-sandor-korabbi-valogatott-labdarugo/">elhunyt</a>.</span> <iframe style="border: none;overflow: hidden" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FVasasFC%2Fposts%2Fpfbid0r7rtdnHA94DRvTTQ1JzLWz3yGzuWcfsegHVU3rAdhbGTBcfqqX8WZntRxrXoNLE4l&show_text=true&width=500" width="500" height="380" frameborder="0" scrolling="no" allowfullscreen="allowfullscreen"><span data-mce-type="bookmark" style="width: 0px;overflow: hidden;line-height: 0" class="mce_SELRES_start"></span></iframe> <h2>1968. december 1.</h2>richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2024/04/muller-150x150.jpg150150