1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Kétszer született. Először 1937. október 11-én. A nevezetes eseménnyel kapcsolatban édesanyja 1969-ben elmesélte: „Nemrégiben az után érdeklődtem a kórházban, megtalálható-e valamelyik hivatalos följegyzésben az, hogy Bobby futball-labdával jött a világra.” Másodszor 1958. február 6-án kelt életre. A Manchester United müncheni repülőgép-katasztrófája napján. Huszonhárom ember halt meg, húsz a helyszínen, <strong>Bobby Charltont</strong> <strong>Harry Gregg</strong> mentette ki a roncsok közül. <span class="highlight-block">Ajándékba kapott hatvanöt évet. Nem herdálta el.</span> <img class="alignnone size-full wp-image-10561" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/10/charlton2.jpg" alt="" width="1825" height="1539" /> Csupán azért nem ért el mindent a futballban, amit lehet, mert nem volt Eb-arany-, csak -bronzérmes. Világbajnoki címet, BEK-et, Aranylabdát, angol bajnokságot és FA Kupát nyert, kétszer szerepelt a világ-, egyszer az Európa-válogatottban. Első felnőtt bajnoki meccsét – nem fogják elhinni – a Charlton ellen játszotta. Szerzett két gólt, és a Manchester United 4-2-re győzött. Ez öt nappal volt a 19. születésnapja előtt. Öt nappal a müncheni tragédiát megelőzően pedig „minden idők legnagyobb mérkőzésén” futballozott, az angol lapok legalábbis így minősítették az Arsenal–Manchester United bajnoki találkozót, amelyen a vendégek 5-4-re nyertek. A szerencsétlenség után egy hónapot sem hagyott ki, 1958. március elsején már a pályán volt a West Bromwich Albion elleni kupa-negyeddöntőben (2-2). Áprilisban pedig bemutatkozott a válogatottban, méghozzá remekül, hiszen az angolok 4-0-ra elporolták Glasgow-ban a skótokat, és a harmadik gólt az újonc csatár lőtte. Az 1958-as világbajnokságon azonban – bár elvitte Svédországba <strong>Walter Winterbottom</strong> szövetségi kapitány – egyetlen mérkőzésen sem lépett pályára. Nem úgy, mint 1962-ben, Chilében, ahol az 1-2 alkalmával már másodszor volt vesztes csapatban a magyarok ellen. Először 1960-ban, a Népstadionban fordult ez elő, ahol <strong>Albert Flórián</strong> duplájával 2-0-ra győztek honfitársaink. Amúgy 1967-ben így festett az Aranylabda-szavazás végeredménye: 1. Albert, 2. Bobby Charlton. 1966-ban meg így: 1. Charlton, ...5. Albert, 6. <strong>Bene Ferenc</strong>, ...9. <strong>Farkas János</strong>. <div class="payable-content-section"></div> Albert még egy párharcot nyert a Ballon d’Or Bobbyja ellen, hiszen 1965-ben az FTC hárommeccses maratonin (2-3, 1-0, 2-1) kiejtette a hatvanas évek három aranylabdásával – Charltonon kívül a skót <strong>Denis Law-val</strong> és az északír <strong>George Besttel</strong> – felálló Manchester Unitedot a Vásárvárosok Kupájából. (A zöld-fehérek utóbb el is hódították a VVK-t.) Azért összességében Charltoné a pálma, mivel 1966-ban nemhogy világbajnok lett, de az angliai torna legjobb játékosának választották. <strong>Franz Beckenbauer</strong> utóbb azt mondta róla: „Kreativitásán túl kilencven percig mozgásban maradt, akkora tüdeje volt, akár egy lónak.” Maga Charlton is leszögezte nemegyszer: <blockquote>Fáradtságot a pályán soha nem éreztem.</blockquote> <img class="alignnone size-full wp-image-10559" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/10/charlton.jpg" alt="" width="5500" height="3667" /> A londoni vb-diadalt londoni BEK-diadal követte, az 1958-as szörnyűség tizedik évében a Manchester United – 1-1 és kétszer negyedórás hosszabbítás után – 4-1-re nyert a Wembley-ben a Benfica ellen. Eusebio könnyek közt említette: „Bobby elrontotta a napomat az 1966-os világbajnokság elődöntőjében és most a BEK-döntőben is. De megbocsátom neki.” Nem mellesleg, 1965-ben a Manchester United – szintén BEK-mérkőzésen – 5-1-re győzte le Lisszabonban a Benficát. Majd 1967-ben úgy lett angol bajnok, hogy 1966 karácsonyától a záróráig, húsz meccsen át nem kapott ki. Ekkor jelent meg Charlton elkapkodott önéletrajzi könyve, az <em>Ez a futball</em>, és ebből az időből származik <strong>Matt Busby</strong>, a legendás – és szintén müncheni túlélő – manchesteri menedzser mondása: <blockquote>Bobby annyira tökéletes mint ember és játékos egyaránt, amennyire csak lehetséges.</blockquote> Századik válogatottságán százezer néző ünnepelte a Wembley-ben 1970 áprilisában; az északírekkel vívott 3-1-es találkozón a vendéglátók harmadik gólját ő rúgta. Egy hónappal később a Kolumbia–Anglia mérkőzésen (0-4) a 49. gólját érte el a válogatottban, s ezzel negyvenöt éven keresztül volt listavezető, noha pályafutása jó részében irányító középpályást játszott. <strong>Wayne Rooney</strong> 2015-ben előzte meg, abban viszont Charlton utolérhetetlen hazájában, hogy a huszadik század legjobb angol labdarúgójának választották. A FIFA pedig az 1994-es világbajnokságon kihirdette „minden idők” vb-válogatottját, és ez ekképpen festett: <strong>Jasin</strong> (szovjet) – <strong>Djalma Santos</strong> (brazil), Beckenbauer (német), <strong>Moore</strong> (angol), <strong>Breitner</strong> (német) – <strong>Cruyff</strong> (holland), <strong>Platini</strong> (francia), Bobby Charlton – <strong>Garrincha</strong>, <strong>Pelé</strong> (mindkettő brazil), <strong>Puskás</strong>. <span class="highlight-block-small">Ugyanabban az évben Bobby Charltont lovaggá ütötték, és <strong>Billy Wright</strong>, aki éppen 1994-ben hunyt el, nem sokkal halála előtt így jellemezte őt: „Az angol labdarúgásnak nem volt népszerűbb játékosa nála.”</span> <img class="alignnone size-full wp-image-10560" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/10/charlton1.jpg" alt="" width="4797" height="2838" /> Különlegessé vált abban az értelemben is, hogy előbb tartották a jutalomjátékát, mint hogy visszavonult volna. Az 1972 szeptemberében rendezett Manchester United–Celtic meccsen (0-0) az Old Trafford 60 538 átszellemült nézője kiáltozta a nevét, miközben Charlton zokogott az otthon zöld füvén. Aztán 1973 áprilisában játszotta utolsó bajnoki mérkőzését, de a Chelsea nem volt tekintettel a búcsúra, és 1-0-ra nyert Manchesterben. Nehéz szívvel köszönt el, bár nem szakadt el a futballtól, a nyolcvanas években az MU klubigazgatójává nevezték ki, és dekádokig direktor maradt. Másodsorban. Mert mindenekelőtt ő volt és lesz Mr. ManU, a mítosz. A nyolcvanhat évesen eltávozott Sir Bobby ugyanolyan felejthetetlen, mint ars poeticája: <blockquote>Sokan azt mondják, a profi játékosok a labdarúgás rabszolgái. Ha ez rabszolgaság, akkor ítéljenek arra örökre!</blockquote>richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/10/bobby-charlton-150x150.jpg150150