1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Augusztus 24. nevezetes nap a német labdarúgás történetében: hatvan éve ekkor kezdődött az NSZK-ban az első Bundesliga-szezon. A nyolc meccset egy időben, délután öttől játszották, azaz… <span class="highlight-block-small">Brémában <strong>Alfred Ott</strong> játékvezető 16 óra 58 perckor elindította a találkozót, amelynek 58. másodpercében a dortmundi <strong>Timo Konietzka</strong> megszerezte a Bundesliga-história első gólját.</span> <strong>Jürgen Eilers</strong> azt írta a Bildben a Werder 3-2-es győzelmével zárult mérkőzésről: „A Bundesliga történetének első gólja egy perccel a nyitány előtt született.” A bulvárlap így értékelte a premiert: „Szerelem első látásra.” A szeriőz Die Welt is áradozott: A legszívesebben pezsgővel locsolnánk a játékosokat.” A nyitányon 284 ezer nézőt – átlagban 35 500-at – jegyeztek, a legtöbb drukker (60 000) az akkori Nyugat-Berlinben, a Hertha–Nürnberg mérkőzésen gyűlt egybe. A találkozó 1-1-gyel zárult, a nürnbergiek vezető gólját a harminckilenc éves <strong>Max Morlock</strong> szerezte. Az 1954-ben világbajnoki címet nyerő, a döntőben gólt szerző csatárnak az volt az utolsó évada aktív játékosként, majd azután, hogy negyven esztendővel „a berni csodát” követően meghalt, a nürnbergi stadion címe így módosult, és azóta nem változott: Max Morlock tér 1. A premieren szintén fellépett és gólt ért el egy másik berni hős, a Wankdorf stadionban duplázó <strong>Helmut Rahn</strong>. A jobbszélső az akkor Meidericher SV-nak hívott Duisburg csapatában játszott, és sima 4-1-es győzelmet ünnepelt Karlsruhéban. Rahn utóbb autókereskedést nyitott Essenben, ahol a következő jelmondattal dolgozott: „Veszek egy kocsit ezer márkáért, és eladom négyezerért.” <span class="highlight-block-small">Az MSV a szezon szenzációjává vált, otthon nem vesztett meccset, és a második helyen kötött ki.</span> A bajnoki címet az 1. FC Köln hódította el, amelynek csapatában ugyancsak szerepelt egy 1954-es világbajnok, az 1963/64-es évad legjobb labdarúgójának választott, harmincöt éves <strong>Hans Schäfer</strong>. A kölniek a legtöbbször ebben az összeállításban léptek pályára: <strong>Ewert</strong> (26 mérkőzés) – <strong>Pott</strong> (27), <strong>Wilden</strong> (29), <strong>Weber</strong> (27), <strong>Regh</strong> (29) – <strong>Benthaus</strong> (27), <strong>Overath</strong> (30) – <strong>Thielen</strong> (25), <strong>Sturm</strong> (30),<strong> Christian Müller</strong> vagy Schäfer (mindkettő 22), <strong>Hornig</strong> (24). [caption id="attachment_9923" align="alignnone" width="2428"]<img class="size-full wp-image-9923" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/08/hans-schafer.jpg" alt="" width="2428" height="1810" /> Hans Schäfer a bajnoki salátástállal 1964-ben.[/caption] A bajnokcsapat a BEK 1963/64-es évadában a negyeddöntőig jutott; a legjobb nyolc között kétszer 0-0-t játszott a Liverpoollal, majd pénzfeldobással esett ki. (A Győri ETO messzebbre jutott: elődöntős volt.) A KEK-ben viszont az 1860 München a döntőig menetelt, ám a londoni Wembley-ben rendezett csúcstalálkozón –  97 974 néző előtt, <strong>Zsolt István</strong> játékvezetésével – 2-0-ra kikapott a West Ham Unitedtól. A kontinens harmadik klubtornáján, a Vásárvárosok Kupájában súlyos megpróbáltatások érték a Bundesliga képviselőit. A Hertha és az Eintracht Frankfurt mindjárt az első fordulóban elbukott, az előbbi az Antwerpennel (2-1, 0-2), az utóbbi a skót Kilmarnockkal szemben, igencsak csúfosan (3-0, 1-5). A Stuttgart és a Dortmund a második körben köszönt el. A VfB-t a skót Dunfermline ejtette ki (1-0, 0-0), a Borussiát pedig valósággal lemészárolta a Manchester United: a Volksparkban 6-1-re, az Old Trafford stadionban 4-0-ra győzött ellene. (A Duisburg nem nevezett be Európára.) <span class="highlight-block-small">A képet árnyalja, hogy korántsem krőzusok, hanem részmunkaidős benzinkútkezelők, hentesek, tanárok, zöldségesek képviselték az NSZK bajnokságát.</span> <div class="payable-content-section"></div> A karlsruhei <strong>Kurt Sommerlatt</strong> így panaszkodott: „Minden játékos nagyon elfoglalt, már nincs ereje a kemény edzéshez a munkaidő lejárta, este fél hat után.” A futballból a nyugatnémet játékosok havi átlag 500 márkás fizetést kaptak a Bundesliga-nyitány idején, sikeres hónap esetén a prémiumokkal együtt 1200 márkát kereshettek. (Ennyi volt a hivatalos plafon.) A gólkirály<strong> Uwe Seeler</strong>, a 72-szeres válogatott vb-ezüst- és bronzérmes legenda – akinek 1972-es búcsúmeccsén <strong>Bene Ferenc</strong> és <strong>Mészöly Kálmán</strong> is játszott az Európa-válogatottban – utóbb azt mondta: <blockquote>Ezért a pénzért sátrat sem tudtam volna bérelni a családomnak Hamburgban.</blockquote> [caption id="attachment_9924" align="alignnone" width="4064"]<img class="size-full wp-image-9924" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/08/uwe-seeler.jpg" alt="" width="4064" height="3076" /> Uwe Seeler (balra) veszi át az év német játékosának járó díjat 1964-ben.[/caption] A televízió még nem fizetett a közvetítésekért, az egyaránt közszolgálati ARD és ZDF először az 1965/66-os évadra szurkolt le 647 ezer márkát a tévéjogokért. (Akkortól 18-asra emelték a 16-os létszámot.) A magánszektor csak az 1988/89-es évadban lépett színre, az RTL mindjárt 40 millió márkát köhögött ki. A kezdeti bevételeknek gátat szabott, hogy az állóhelyi jegyek mindenütt 3-4 márkába kerültek. Igaz, a szövetség, amely 1962. július 28-án kilenc órás maratoni ülés végén, ám annál meggyőzőbb 103:26-os aránnyal szavazta meg a Bundesliga megalakulását, kikötötte, hogy csak azok a klubok pályázhatnak a tizenhatos mezőnybe kerülésre, amelyeknek legalább 30 ezres és esti mérkőzések rendezésére is alkalmas stadionjuk, valamint 700 ezer márkás fedezetük van. A mezőnyt 46 jelentkezőből választották ki, és 1963. május 6-án véglegesítették. A következő együttesek kaptak helyet benne: Eintracht Braunschweig, Werder Bremen, Borussia Dortmund, Eintracht Frankfurt, Hamburg, Hertha, Kaiserslautern, Karlsruhe, 1. FC Köln, Meidericher SV, 1860 München, Preussen Münster, 1. FC Nürnberg, Saarbrücken, Schalke 04, VfB Stuttgart. A kimaradtak közül tizenhárom klub nyújtott be tiltakozást a szövetséghez, protestált a Bayern München és a Borussia Mönchengladbach is. A panaszokat azonban a DFB igazgatósága 1963. június elsején elutasította. Az Alemannia Aachen és Kickers Offenbach még a frankfurti kerületi bíróságnál is fellebbezett a Bundesliga-licensz megtagadása ellen, de nem járt sikerrel. Miként a Münster és a Saarbrücken sem: az idény végén ez a két csapat esett ki (az előbbi soha többé nem játszott az első osztályban). A két búcsúzót a Hannover és a Neunkirchen váltotta. Csak meccsek közben nem lehetett cserélni.richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/08/timo-konietzka-150x150.jpg150150