<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Bruckner Gábor</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/brucknerg/</author_url><title>Akadémiákat kellene elnevezni az első magyar vb-döntő méltatlanul elfeledett hőseiről</title><html>Fogalmam sincs, a labdarúgó-akadémiák szám szerinti Mekkájában miért nincs &lt;strong&gt;Szabó Antalról, Korányi Lajosról, Bíró Sándorról, Szalay Antalról, Turay Józsefről, Lázár Gyuláról, Sas Ferencről, Zsengellér Gyuláról, Sárosi Györgyről, Toldi Gézáról, Kohut Vilmosról&lt;/strong&gt; vagy &lt;strong&gt;Titkos Pálról&lt;/strong&gt; elnevezett akadémia, noha az imént felsorolt kiválóságok úgy jutottak 1938-ban a világbajnokság döntőjébe, hogy az elődöntőben 5-1-re elporolták az első percben még vezető svédeket.

Még azt is el tudnám képzelni, hogy a vb-keretből kihagyott, legendás labdaművész, &lt;strong&gt;Cseh II László&lt;/strong&gt; is akadémiai névadó legyen.

De mintha ezek a nagyságok nem is léteztek volna.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;Ha találomra megkérdeznék száz magyart, hogyan állt fel a válogatott a harmincnyolcas világbajnokság csúcstalálkozóján, 99 elzárkózna vagy elzavarna.&lt;/span&gt;

A döntőnek már annak idején sem adták meg a módját. A Pesti Hírlap címoldalán a nagy meccs hajnalán – s három héttel „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló zsidótörvény érvénybe léptetése után – az állt: „A nemzet meleg szeretettel ünnepelte a kormányzót hetvenedik születésnapján.” Az első oldalt &lt;strong&gt;Horthy Miklós&lt;/strong&gt; emelkedett méltatása, valamint &lt;em&gt;Az Anglia és az európai helyzet&lt;/em&gt; című cikk tette ki.

A vb-döntő beharangozója a 20. oldal alsó felében következett. Ez megfelelt annak, hogy a válogatottat harmadosztályú, fapados vasúti kocsikon utaztatták a vb-re. A nagy találkozó felvezetője fölött a rádió- és színházműsort, valamint egy halaszthatatlan filmkritikát lehetett olvasni. A lenti fertályon közölt – nagyjából másfél gépelt oldalnyi – szövegben ez szerepelt: „A magyar csatársortól várjuk a közel másfél évtizedes olasz futballfelsőbbség megtörését.”

A döntőt ugyan elveszítette a csapat, de a mérkőzésről már az 5. oldalon, teljes kolumnán számolt be az újság.

[caption id=&quot;attachment_9272&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;660&quot;]&lt;img class=&quot;wp-image-9272 size-central-twocol&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/06/sztarsport_2000_03-1666907982__pages265-265-660x463.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;660&quot; height=&quot;463&quot; /&gt; A győztes olasz csapat.[/caption]

A vb végeredményére kiváltképp Kohut lehetett büszke, ő ugyanis azt jósolta a torna előtt: „A döntőbe Magyarország, Brazília és Olaszország válogatottja közül közül jut be két csapat.” Azaz eltalálta az első hármat, ha nem is sorrendben.

A mellét azonban senki nem döngette. Hazánkban

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;a legtöbb kávéházban és vendéglőben hangszórókon közvetítették a rádió egyenes adását, &lt;/span&gt;

és mindenki bízott abban, hogy megtörik az olasz átok, a squadra azzurra elleni tizenhárom éves nyeretlenség. (Arra még további tizenöt esztendőt kellett várni.)

A döntőig a magyar válogatott szerezte a legtöbb gólt (13-at) és kapta a legkevesebbet (egyetlen egyet). Ez nem keltett meglepetést, mert legjobbjaink 1937-ben 8-3-ra verték Csehszlovákia 1934-ben vb-ezüstérmes válogatottját (Sárosi dr. hét góllal szomorította el &lt;strong&gt;Frantisek Planickát&lt;/strong&gt;, a legendás kapust), majd a vb-selejtezőn 11-1-re intézték el a görögöket (Zsengellér ötöt rámolt be az állandóan be- és kiszedő &lt;strong&gt;Szpirosz Szklavunosznak&lt;/strong&gt;).

Igaz, az olasz együttes 1935. november 4-étől veretlen volt, húsz meccsen 14-szer győzött, és 6-szor döntetlent ért el. A sorozat – a döntővel együtt – újabb tíz találkozóig tartott összesen 23 diadallal és 7 „iksszel”, a szériát 1939. november 12-én Zürichben a 3-1-re győztes svájci csapat törte meg. (Idetartozik, hogy 1937 márciusában az osztrákok 2-0-ra vezettek az olaszok ellen, amikor a bécsi mérkőzést tömegverekedés miatt félbeszakította &lt;strong&gt;Carl Olsson&lt;/strong&gt; svéd játékvezető. Ausztria szövetsége így is számon tartja a meccset, Itáliáé nem.)

A világbajnokságot megelőzően a francia vendéglátók négycsapatnyi játékost emeltek ki a torna leghíresebb résztvevőiként. Közülük egyaránt nyolc volt olasz és magyar, igaz, Lázár, &lt;strong&gt;Dudás János,&lt;/strong&gt; Sas, Zsengellér, Sárosi, Toldi és Kohut mellett a nagyváradi &lt;strong&gt;Barátky Gyulát&lt;/strong&gt; említették, aki 82 bajnoki mérkőzésen szerepelt az MTK-Hungáriában és 9-szer a magyar válogatottban, de a vébén Románia csapatában játszott.

&lt;strong&gt;Dr. Dietz Károly&lt;/strong&gt;, a rendőrfőkapitányból lett szövetségi kapitány

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;már a döntő előtt felzaklatta honfitársait. &lt;/span&gt;

A Sporthírlapnak, amely a franciaországi tudósításaihoz rendre azt csatolta, hogy „felhasználás és átvétel kivonatosan is tilos!”, pénteken azt nyilatkozta: „vasárnapra alaposan felfrissítem a csapatot.” &lt;strong&gt;Polgár Gyula, Balogh István&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Vincze Jen&lt;/strong&gt;ő játékát helyezte előtérbe, &lt;strong&gt;Szűcs Györgyét&lt;/strong&gt; még nem, és leszögezte: „Arra gondolni sem akarok, hogy Turayt nélkülözzem!”
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
Ehhez képest Korányi és Toldi mellett Turayt mellőzte a döntőn. E három játékos mindegyike a legjobb osztályzatot, az 1-est kapta a svédek fölényes legyőzése után! Az érdemjegyek így festettek: Szabó 2 – Korányi 1, Bíró 2 – Szalay 1, Turay 1, Lázár 3 – Sas 2, Zsengellér 1, Sárosi 1, Toldi 1, Titkos 2.

Kész őrület, hogy az elődöntőben brillírozó csapatot felforgatta a szakvezető.

Van is olyan elmélet, amely szerint a döntő előtti estén bankettre hívták a magyar futballvezérkart az olasz szövetség elöljárói, és tengelyhatalmi alapon az összeállítás megváltoztatására kérték hazánk korifeusait. A fáma szerint mindenekelőtt Toldi kihagyását szerették volna elérni. &lt;strong&gt;Dr. Andreides Gábor&lt;/strong&gt; történész, akinek kutatási területe a magyar és az olasz kapcsolatok históriája – nem a sportban –, még arra sem talált bizonyítékot, hogy a díszvacsora létrejött volna, az itáliai nyomást meg végképp dokumentálhatatlannak tartja.

A Zsengellér családban viszont megtelepedett a gyanúper, bár a nevezetes famíliában is csak feltevések sorakoztak évtizedeken át, a sejtéseket igazolni nem sikerült.

Az viszont biztos, hogy a &lt;strong&gt;Gino Colaussi&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Silvio Piola&lt;/strong&gt; duplájával viszonylag simán kivívott 4-2-es itáliai győzelem után a sajtó leszedte a keresztvizet a hármas cseréről. A Magyarország című lap azt írta:
&lt;blockquote&gt;A magyar csapatnak nem volt győzelmi esélye az azzurókkal szemben, mert rossz volt a csapatkonstrukció és alkalmatlan a haditerv.&lt;/blockquote&gt;
Hozzátette: „Szűcs beállítása tévedés volt. Turay mint támadó középfedezet sokkal többet használt volna a csapatnak. Hiba volt a Korányi, Bíró bekkpárt megbolygatni, és Toldi kihagyása is nehezen indokolható.”

A 8 órai Újság így borongott: „Az olaszok produkálták azt a játékot, amit a magyaroktól várt a közönség: laposan, gyorsan és szellemesen futballoztak. A magyar játékosok minden akcióról lekéstek egy tempóval. Polgár kapkodott, nem találta helyét, ezzel Bírót is megzavarta. A fedezetsorból csak Szalay játéka emelkedett ki, az sem nagyon. A csatársor gyámoltalan, gyenge volt, Sárosi teljesen csődöt mondott, bukása tragikus volt, magával rántotta az egész magyar csapatot. A gyanútlan franciák állandóan azt kérdezték: »Beteg a Sárosi?! Mi történt Sárosival?« Vinczéről elég annyi: még rosszabb volt, mint Sárosi. A két szélső talán még tudott volna valamit, ha kapott volna labdát. Egyedül Titkos futotta ki azt a formát, amit vártunk tőle.”

A tények kedvéért szögezzük le: az első magyar gólt (0-1-nél) Titkos, a másodikat (1-3-nál) Sárosi érte el.

[caption id=&quot;attachment_9270&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;660&quot;]&lt;img class=&quot;wp-image-9270 size-central-twocol&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/06/nemzetisport_2014_05__pages744-744-660x612.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;660&quot; height=&quot;612&quot; /&gt; Giuseppe Meazza és Sárosi György a vb-döntő előtt 1938. június 19-én Párizsban.[/caption]

A Sporthírlap sem lelkendezett a magyar labdarúgás első vb-ezüstérméért. „A világbajnokság tanulsága – állapította meg –, hogy meg kell végre tanulnunk a modern futballt!” Dietz kapitány szintén csalódottan jegyezte meg: „Úgy ugráltak hátvédjeink, mint amikor mi, civilek beálltunk cicázni Reimsben.”

A magyar öltözőben a labdarúgók egyike felvetette: „A csütörtöki játékkal győzhettünk volna.” A válasz sem késett: „És a csütörtöki csapattal.” (Mármint az elődöntős tizeneggyel.)

A francia lapok közül a Le Jour úgy vélte:
&lt;blockquote&gt;A két együttes között ugyanaz volt a különbség, mint nemzeti himnuszaik között. &lt;span style=&quot;background-color: #ffffff;color: #333333&quot;&gt;A lassú, komoly, méltóságos magyar nemzeti dalt elnyomták az olasz pattogó ütemei.&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;
A France Soir pedig ekképpen összegzett: „A magyar csapat játéka olyan volt, mint az 1910-es női divat. Sok csipke, sok sallang. Az olasz: női divat 1938-ban. Egyszerű, praktikus, modern.” (A férfi futballmódit pedig az egész világon a térdig érő nadrág jellemezte.)

Itthon tömegek várták a hazatérő csapatot a Keleti pályaudvaron és környékén. A vezető személyiségek úgy hitték, ünnepi lesz a hangulat, de – a korabeli beszámoló szerint – „olyan fülsiketítő zajongás kezdődött, hogy&lt;strong&gt; Zsarnóczay János&lt;/strong&gt;, az első szónok nem jutott szóhoz”. Az MLSZ ügyvezető alelnökének elnémítása után &lt;strong&gt;Usetty Béla&lt;/strong&gt;, a szövetség elnöke megpróbálta lecsillapítani a sokaságot, de kísérletét meghiúsította a népharag. Az egybegyűltek kórusban kiáltozták Dietz szakvezetőnek, akit végül egy mellékajtón menekítettek ki: „Mondjon le!”

A légkör nem tetszett a Nemzeti Sportnak. Két nappal a döntő után a sportújság így foglalt állást: „A magyar futball örök nagy élménye marad a franciaországi világbajnokság. A tanulságokat levontuk, most már adjuk át magunkat boldogan a második hely tiszta örömének! Csináljunk magunknak egyszer ünnepet a magyar labdarúgásban!”

A mából visszatekintve: van benne igazság. Mert – immár legalább negyvenévnyi vb-távolléttel –

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;el sem tudjuk képzelni, hogy sírnánk egy elveszített döntő után.&lt;/span&gt;

Hol az a 48-as mezőny?

[prefabricated_shortcode in_app=&quot;0&quot; code=&quot;%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/06/sporthistoria_2003-1670024652__pages658-658-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>