<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Bruckner Gábor</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/brucknerg/</author_url><title>110 évet kell rá várni, de a Magyar Kupa végre kinőtt a mostohagyerek szerepéből</title><html>A labdarúgó Magyar Kupa a megalapítása óta mostohagyermeknek számított. Nyilván nem „minden kupák atyjához”, az angol FA Kupához kell viszonyítani, de elég ránézni az MK történetére, hogy rájöjjünk, miért nem vívott ki magának magas presztízst a sorozat.

Az első kupadöntő (1910) és a harmincadik (1969) között majdnem hatvan év telt el, a kiírások között óriási lyukak tátonganak. Az első világháború és az utána következő viharos időszak nyolc évre kiiktatta a kupaküzdelmeket. Volt esztendő (1926), amikor a két amatőr csapat (Kispest–BEAC) döntőbeli összecsapására 19 – más források szerint 3 – fizető néző látogatott ki, a maroknyi közönség további része ingyenjegyes volt.
&lt;blockquote class=&quot;small-quote&quot;&gt;Több játékosa, mint nézője volt a kupamérkőzésnek&lt;/blockquote&gt;
– írta keserűen a Pesti Hírlap.

Sok csapat egyszerűen nem vette komolyan az MK-t, 1934-ben – egy világbajnoki évben – a profi együttesek kollektíve nemet mondtak a sorozatra, melynek döntőjét így a Soroksár és a BSzKRT SC játszotta. Mindent elmond a presztízs hiányáról, hogy az első meccsen csak lézengtek a nézők, a másodikon, az Üllői úton meg csak azért voltak 15 ezren, mert &lt;a href=&quot;https://rangado.24.hu/magyar_foci/2023/05/03/magyar-kupa-masodosztalyu-dontosok-uj-gyoztesek-attekintes/&quot;&gt;a kupadöntőt betették előmeccsnek&lt;/a&gt; a Ferencváros–Kladno KK-csörte elé.

Az 1934-es finálé visszatekintve teljesen abszurd. A megismételt és megint döntetlenre végződött kupadöntőn elvileg hosszabbításnak kellett volna következnie, ám a csapatokkal közölték: 16 órakor kezdtek, 18-ra végezniük kell, mert ők itt másodlagosak, a Fradi–Kladno a fontos. Hosszabbításra már nem volt idő a főmeccs előtt – ismét el kellett napolni a döntést, a csapatok levonultak. Ezt követően a soroksáriak szabadságra mentek, a BSzKRT kulcsemberei túrára indultak a BLSZ válogatottjával, így a döntőt végül csak az őszi idényben (már az 1934/35-ös évadban) tudták lejátszani.

&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-8795&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/05/frissujsag_1934_08__pages278-278.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;1361&quot; height=&quot;943&quot; /&gt;

„Nívótlan, csapkodó játék, befejezés után botránnyal fűszerezve” – írta a Nemzeti Sport a második meccsről.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;Volt olyan futballvezető, aki kijelentette, javasolni fogja az MLSZ-nek, hogy ne ítélje oda a kupát egyik döntős félnek sem, mert „egyik sem méltó a díszes trófeára”. &lt;/span&gt;

A harmadik mérkőzés (a Millenárison, szerény érdeklődés mellett) az akkorra már profi, élvonalbeli Soroksár győzelmét hozta, a meccskritika ismét lesújtó volt.

„Szegény Magyar Kupa!” – szólt a főcím.

Egy évvel később a Sporthírlap használta ugyanezt a címet, ezúttal arra utalva, hogy egy kettős Ferencváros–Újpest és Hungária–Kispest meccs – amelyen a főváros négy legnépszerűbb csapata és három domináns együttese játszott – csupán 600 pengőnyi bevételt hozott, a 4000 néző közül csak 1200 váltott belépőjegyet. A Fradi és az Újpest 180-180 pengőt, a Hungária és a Kispest 120-120-at kapott, amikor a „havi 200 pengő fix” jónak számított. A meccsprémiumokat nem volt miből kifizetni. A sportlapok a következő dolgokat kritizálták:
&lt;ul&gt;
 	&lt;li&gt;a csapatok számára érdektelen a Magyar Kupa, a találkozók presztízse az edzőmeccsekével egyenértékű,&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;a klubok állandóan tiltakoznak a kiírás ellen; volt olyan elképzelés, hogy a szövetség – a kupa rangját növelendő – KK-hellyel honorálja a győztest, de ez hamvába holt,&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;az MLSZ rendre beadta a derekát a klubok követeléseinek, így néha ki sem írta a versenysorozatot,&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;ha a klubok magasról tesznek az egészre, akkor a közönségnek sem lesz érdekes az MK.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-8792&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/05/sporthirlap_1935_05__pages12-12.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;1084&quot; height=&quot;610&quot; /&gt;

Szóval

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;nívótlanság, érdektelenség és közöny, &lt;/span&gt;

ez volt a Magyar Kupa hagyománya.
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
A második világháború után sem javult sokat a helyzet – 1945 és 1963 között csak háromszor versenyeztek a csapatok a serlegért –, az MLSZ végül 1963-ban az asztalra csapott, átszervezte a versenynaptárt, és 1964-től megint kiírta az MK (illetve már MNK) küzdelmeit. Hogy ne legyen kibúvó, a szövetség tudatta: minden együttes legjobb csapatával vehet részt, illetve az NB-s és Budapest I. osztályú gárdák indulása kötelező. Ekkor már be lehetett dobni jutalomfalatnak a KEK-indulás lehetőségét is. Az 1963/64-es Kupagyőztesek Európa Kupáját még úgy nyerte meg kis híján az MTK (a döntőben bukott el a lisszaboni Sportinggal szemben), hogy nem is volt Magyar Kupa, így értelemszerűen magyar kupagyőztes sem lehetett – az MLSZ 1963 nyarán egyszerűen kijelölte KEK-induló klubként a fővárosi kék-fehéreket.

Az M(N)K útja innen már egyenes volt, ha nem is egyenletes. A régi-új sorozat megragadt a versenynaptárban, és az sem ártott, hogy rögtön egy kiscsapat nagy menetelésével kezdődött: a Testvériség mindenki nagy meglepetésére eljutott az elődöntőig, és 8000 néző (fotó bizonyítja, hogy még a fákon is nézők lógtak) előtt végül ott szenvedett vereséget a későbbi győztes Honvédtól. Ettől függetlenül a kupa presztízse sosem nőtt igazán meg. Mutatják ezt a döntők nézőszámai:

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;a mai napig csupán öt olyan finálé akadt, amelyre legalább húszezer néző kilátogatott, és ebben benne van a legutóbbi két kiírás.&lt;/span&gt;

A világ összes nemzeti kupájának mintája az angol FA Kupa, amely megteremtette a tökéletes lebonyolítás prototípusát is. Egy országos kupa akkor jó, ha:
&lt;ul&gt;
 	&lt;li&gt;maximalizálja a meglepetések számát, tehát egymeccses minden kör lebonyolítása; az oda-visszavágós párharcok ugyanis törvényszerűen a nagyobb játékerejű csapatoknak kedveznek, csökkentik a szenzáció esélyét,&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;a versenysorozat nyílt (és lehetőleg ne szórjanak ki szinte minden alacsonyabb osztályú csapatot, mire a nagyok bekapcsolódnak a küzdelmekbe),&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;a mérkőzéseket hétvégente rendezik, hogy minél többen menjenek ki,&lt;/li&gt;
 	&lt;li&gt;van presztízsértéke annak, hogy a döntőt az ország legnagyobb, legmodernebb stadionjában játsszák; a finálé ünnepi alkalom a csapatoknak és a szurkolótáboroknak.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
Na, ehhez képest a Magyar Kupa története során a fentiek ritkán valósultak meg egyszerre. Volt ellenben minden: körmérkőzéses final four, országjáró kupadöntő (ez nem volt ám feltétlenül rossz ötlet, bizonyította például a székesfehérvári Siófoki Bányász–Rába ETO vagy a váci DVSC–Lombard FC Tatabánya meccs), oda-visszavágós finálé (a 6–0-s első mérkőzést hozó MTK–BVSC és a 0–7-es Honvéd–DVSC érthető módon nem váltott ki nagy érdeklődést a második találkozón), hétköznap kora délután rendezett összecsapás a korai fordulókban, extra védőpajzs az élvonalbelieknek. A döntők nézőszáma a legtöbbször 10 000 alatt maradt.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Az utóbbi években azonban egymás után jöttek a pozitív változások: &lt;/span&gt;

most már végig egymérkőzéses párharcokat rendeznek, az első három kört hétvégén bonyolították le – a negyedik már hétközben volt, így az Iváncsa hétköznap 13 órás mérkőzésen ejtette ki a Ferencvárost –, az új Puskás Aréna impozáns kulisszát biztosít a döntőnek.

https://www.youtube.com/watch?v=fWRlCkCJU-s

Mintha a nézőszámok is a kupa presztízsének felívelését mutatnák: 2014 óta csak a koronavírus-járvány éveiben (2020, 2021) volt 10 000 vagy kevesebb drukker a lelátón. A 2022-es (38 980) és a 2023-as (24 152) nézőszám is a történelmi top ötben van, pedig a négy finalistából csak a Ferencváros volt nagyágyú (a többiek: Paks, ZTE, Budafok). Az, hogy egy ZTE–Budafok meccsre – azaz egy, a kiesés elől menekülő élvonalbeli és egy NB II-es csapat találkozójára – kimegy több mint húszezer néző, az MK múltját ismerve erősen pozitív meglepetésnek számít. Úgy is, hogy a lelátón látványosan sok gyerek volt – alighanem sokan tiszteletjeggyel mentek ki a mérkőzésre. &lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;Lehet, ez azzal is összefügg, hogy az NB I-ben a Ferencváros dominanciája miatt másnak nem osztanak lapot – a legutóbbi öt évadban az egyetlen reálisan elhódítható trófea az összes többi együttesnek a Magyar Kupa lett.&lt;/span&gt;

Ez persze még mindig nem Anglia és nem a Wembley – hogy mást ne mondjunk, tavaly a nem profi csapatoknak kiírt FA Trophy döntőjére, az ötödosztályú Wrexham és Bromley meccsére több mint 46 ezren mentek ki –, de azért a Magyar Kupa közelebb került ahhoz a presztízshez, amelynek elérése céljából anno megalapították. A színvonal? Hát, azt illetően azért szerdán is párhuzamokat lehetett vonni a húszas és harmincas évekbeli, jobbára negatív kritikákkal. Persze ez a diadalittas – két szép góllal nyerő – zalaegerszegieket és a nagyot menetelő budafokiakat nem kell, hogy érdekelje. Nekik a 2023-as kupadöntő olyan volt, amilyennek megálmodták: ritka (megismételhetetlen?), ünnepi alkalom a legnagyobb és legmodernebb magyar stadionban.

Lehet, hogy a mostohagyermeket mégis befogadták.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Csak több mint 110 évet kellett várni rá.&lt;/span&gt;

[prefabricated_shortcode in_app=&quot;0&quot; code=&quot;%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/05/central-0773688260-masolat-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>