1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/<strong>Jesse Marsch</strong> 21 meccsen át ült a RB Leipzig kispadján 2021 őszén, mielőtt felállították onnan: mindössze ötöt nyert meg a tizennégy bajnokijából, a komoly babérokra törő csapat a tizenegyedik helyen szerénykedett, ráadásul az utolsó négy meccséből hármat is elveszített. Mindeközben a Bajnokok Ligájában sem jutott tovább a csoportkörből. Nem tüntettek tehát a szurkolók Marsch menesztése ellen, az eredmények magukért beszéltek: valamiért nem sikerült az amerikai edző lipcsei kalandja. Nem volt azonban ideje szomorkodni, mert nem sokkal később már arról szóltak a hírek, hogy a Leeds Marsch-ban látja <strong>Marcelo Bielsa</strong> ideális utódját, és mint később kiderült, fel is vették vele a kapcsolatot: ha minden jól megy, nyártól átvehetné a stafétát. De a csapat időközben olyan rémes sorozatot produkált, hogy a klubvezetés megijedt, és tavaly februárban inkább úgy döntött, előrébb hozza az utódlást: Bielsa ment, Marsch jött, és mindjárt volt is dolga bőven. Nem mondhatni, hogy az együttes feltámadt volna, de nagy nehezen mégis összekapart annyi pontot, hogy az utolsó fordulóban sikerüljön kivívnia a bennmaradást. Csakhogy a következő évben sem állt össze a jelentősen megerősített társaság, az ígéretes indulás után a Leeds novemberre már újra a kiesőzóna közelébe került. <span class="highlight-block-small">De a klub ezután is kitartott Marsch mellett, olyannyira, hogy januárban újabb játékosokat vásárolt, látszólag kifejezetten az edző kérésére.</span> Ezért lehetett csak meglepő, hogy február elején mégis szerződést bontottak vele a Nottingham Forest elleni vereséget követően, merthogy az eredmények egyáltalán nem igazolták az amerikaiba vetett bizalmat. Ennek ellenére napokkal később Marsch már egy másik, kiesés ellen küzdő Premier League-csapattal tárgyalt. Tény, hogy nincs már széles választék állás nélküli edzőkből, akik szívesen dolgoznak a PL sereghajtójánál, mégis felszaladt jó néhány szemöldök a hírre, hogy a Southampton Marschot tartja a legmegfelelőbb jelöltnek a kispadra, elvégre mindkét topligás klubjánál elbukott. Ennyire meggyőzőek lennének az osztrák és az amerikai bajnokságban elért eredményei? Az biztos, hogy <span class="highlight-block">a wisconsini Marsch ennél nem is lehetne amerikaibb, </span> nem véletlenül emlegetik vele kapcsolatban állandóan a Ted Lasso című vígjátéksorozat főhősét, aki szintén Amerikából jön egy angol csapathoz. Nem feltétlenül igazságos (pláne, hogy nem Marsch az első Egyesült Államokból érkezett edző Angliában), de tény: ő maga is sokat tett azért, hogy amerikai sztereotípiák jussanak eszünkbe róla. Például rengeteget beszélt. Néha egyenesen olyan volt, mintha valami önfejlesztő guru okosságait visszhangozná, elmondta, hogy megnézette a játékosaival a pekingi olimpián győztes amerikai kosárcsapatról készült Netflix-dokumentumfilmet, megint máskor közölte, hogy híres emberektől – <strong>Gandhitól, Teréz anyától, Muhammad Alitól</strong> – vett idézetekkel motiválja a játékosait. Már az szokatlan volt, hogy Marsch jóval többet nyilatkozott, mint az átlagos PL-edző, de idővel nemcsak az volt a probléma, hogy amerikai bullshit-generátornak tűnt, hanem a klubnak is kellemetlenné vált az állandó szereplése. Pláne, hogy Marsch néha felért egy píárkatasztrófával: a Teréz anyás idézetei miatt még csak kinevették, de amikor januárban bejelentette, hogy regisztrált a leginkább álláskeresésre használt LinkedIn-re, az még szükségtelen híreszteléseket is gerjesztett. <div class="payable-content-section"></div> <span class="highlight-block">És akkor még nem beszéltünk Marsch állandó cirkuszolásáról </span> a pályán: emiatt egy idő után külön figyelmeztette is a klubvezetés. Persze mindezek elnézhetők lettek volna, hiszen, ha jönnek az eredmények, kit zavar, ha az edző kicsit fura figura? Csakhogy az ő esetében nem ez volt a helyzet. A tavaly tavaszi teljesítmény sem volt meggyőző, de ott mindent háttérbe szorított a tény, hogy sikerült kivívni a bennmaradást: még ha kellett ehhez a Newcastle győzelme is a Burnley ellen a zárónapon, és az sem volt mellékes, hogy a Leeds azt a Brentfordot gyűrte le nagy nehezen, amely kilenc emberrel fejezte be a meccset. De mindez másnap már nem érdekelt senkit, a lényeg az volt, hogy a  Leeds újabb egy évvel meghosszabbította Premier League-tagságát. <img class="aligncenter wp-image-7907 size-large" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/02/000_336c2j6-1024x683.jpg" alt="" width="1024" height="683" /> A klub pedig hat felnőttjátékost igazolt a nyáron, közülük három is Marsch korábbi klubjaiból érkezett: <strong>Brenden Aaronson</strong> és <strong>Rasmus Kristensen</strong> a Salzburgból, <strong>Tyler Adams</strong> pedig a Lipcséből. Ez egyértelmű jele volt annak, hogy a Leeds Marsch-sal képzeli el a jövőjét, és amikor az együttes a harmadik fordulóban szenzációs játékkal 3-0-ra verte a Chelsea-t, még úgy is tűnhetett, hogy ennek a bizalomnak van alapja. Elvégre hét ponttal, veretlenül állt a csapat, és senki sem gondolt arra, hogy nem sokkal később megint a kiesés ellen kell küzdenie. Pedig így történt: <span class="highlight-block-small">a következő nyolc bajnokiból egyet sem tudott megnyerni a Leeds, sőt nagy pofonokat is kapott, és október végén, a Fulham elleni hazai vereség után a szurkolók már Marsch távozását követelték.</span> Ekkor azonban váratlanul nyert a gárda Liverpoolban, ahol a szerencse is nagy szerepet játszott a győzelemben, de az Anfield Roadon aratott sikert nem kell megmagyarázni. Marsch tehát megmenekült, bár amikor a következő meccsen a Bournemouth a második félidő elején 3-1-re vezetett az Elland Roadon, úgy tűnt, tényleg itt a vége. Ehhez képest szenzációs hajrával sikerült megfordítani az állást, a Marsch-féle káoszfoci ezúttal a Leedsnek kedvezett, és a győzelem után kisebbségben maradtak azok, akik felemlegették: azért az nem oké, hogy a mérkőzés nagyobb részében a Bournemouth simán lefocizta a hazaiakat. A találkozó után bejárta a Twittert a Leeds szakmai igazgatójáról, <strong>Victor Ortáról</strong> készült videó, amint diadalittasan parodizálta azokat a szurkolókat, akik a vezetőség távozását követelték. Ez tavaly november 5-én történt, és a dátum azért érdekes, mert azóta a Leeds nem nyert egyetlen bajnokit sem, pedig hetet is játszott. Orta kiemelése nem véletlen, hiszen Marsch leginkább az ő ötlete volt, miképpen az is, hogy még januárban is az edzőhöz passzoló játékosokat igazoljon a klub: így jött egy harmadik Salzburg-játékos (<strong>Maximilian Wöber</strong>), illetve egy harmadik amerikai (<strong>Weston McKennie</strong>). Sőt a hírek szerint Orta hevesen ellenezte Marsch kirúgását, és rendületlenül hitt abban, hogy végre tényleg összeáll a csapata, de a Nottingham Forest elleni vereség után már kisebbségbe szorult. A spanyol szakmai igazgató tevékenysége eddig is vonzotta a kritikusokat, de mivel Marcelo Bielsa szerződtetésében főszerepet játszott, Orta mindeddig tudott mire hivatkozni. Ám a Marsch iránti végtelen bizalom nehezen érthető, és nem csak azért, mert a Leeds most jóval erősebb kerettel tart ugyanott, ahol Bielsával tartott tavaly, mielőtt az argentin edzőt menesztették. Ahogyan arra több cikk is rámutatott, az eredményeken túl <span class="highlight-block-small">az az állítás sem stimmelt, hogy Marsch stílusa passzolt Bielsáéhoz, holott Orta negyven jelölt közül választotta ki utódként a salzburgi két éve alapján. </span> Csakhogy amíg Bielsa csapata nemcsak rendületlenül letámadott, hanem bátran használta a széleket és a labdabirtoklásra is nagy súlyt fektetett, addig a Marsch-féle Leeds középen tömörült, egyáltalán nem becsülte meg a labdát, és mindenekelőtt feltűnően lyukas volt a védelme. Kizárólag az intenzitás volt a Bielsa-érához mérhető, de az együttes az esetek többségében csupán ideig-óráig bírta a saját tempóját. Ehhez társult, hogy hiába támadott vadul, a mezőnyfölény csak ritkán eredményezett gólt. A jelek szerint a Premier League is gyorsan kiismerte Marsch stílusát. <img class="aligncenter wp-image-7905 size-large" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/02/000_33722vg-1024x683.jpg" alt="" width="1024" height="683" /> A Marsch-időszak emblematikus meccse talán az Aston Villa otthonában játszott januári bajnoki volt, melyen a Leeds rögtön nekiesett a házigazdának, helyzeteket alakított ki, de a vezetést a Villa szerezte meg egy szögletből induló kontra végén. Ezt követően tovább rohamoztak a vendégek, de vagy a támadók hibáztak, vagy a világbajnok <strong>Emi Martinez</strong> védett bravúrosan. A szünetben aztán <strong>Unai Emery</strong> összekapta a Villát, a második félidőben masszívabb lett a hazai csapat, és ugyan továbbra is a Leeds támadott többet, a szórványos hazai kontrák mindig veszéllyel fenyegettek, majd az egyik ilyen ismét góllal végződött. Hiába szépített a Leeds, a végére már elfogyott az erő, és a sok vendéghelyzet ellenére a Villa győzött. Hasonló volt a recept a Marsch bukását hozó, Nottingham Forest elleni meccsen is, amelyen a Leeds dominált, gólt azonban a Forest szerzett, majd amikor a szünet után <strong>Steve Cooper</strong> visszább vonta a csapatát, Marschnak nem volt válasza, és játékosai tanácstalanul lézengtek a pályán. Valami sosem stimmelt Marsch csapatával: a Bielsa stílusához szokott szemnek kevés volt a tervszerű, kidolgozott akció, amihez képest Marsch <span class="highlight-block">taktikája kaotikus flipperezésnek tűnt, </span> ráadásul ez a káosz átterjedt a védekezésre is. Most nincs könnyű helyzetben <strong>Michael Skubala</strong>, aki az U21-es csapattól került át a nagycsapathoz, de az első két meccsén már masszívabbnak tűnt a Leeds, mint Marsch alatt, noha az ellenfél mindkétszer a Manchester United volt. Mindezek ellenére <strong>Nathan Jones</strong> kirúgása után Marsch lett a Southampton első számú jelöltje is. Sőt <a href="https://theathletic.com/4211070/2023/02/16/jesse-marsch-southampton/" target="_blank" rel="noopener">az Athletic szerint </a>már hét éve (!) figyelik az edzőt, aki akkor még a New York Red Bullsnál dolgozott, majd a Red Bull ernyője alatt folytatta pályáját a következő években is, miközben anno ugyancsak az RB Leipzigtől érkezett <strong>Ralph Hasenhüttl</strong>: ő csaknem négy évig ült a Szentek kispadján, mielőtt tavaly novemberben menesztették volna. Márpedig a Southampton szakmai stábja úgy látta, Marsch és Hasenhüttl hasonló stílust képvisel, legalábbis ami a gegenpressing kiemelt szerepét illeti az edzői eszköztárban. Ráadásul Hasenhüttl utódja, a nyolc bajnoki után menesztett Nathan Jones olyan népszerűtlen volt a szurkolók körében, hogy nagyjából bárkinek örültek volna, aki egy icipici fejlődést képes felmutatni. Főleg, hogy az edzőváltások sem tudták feledtetni a tényt, miszerint a Southampton kerete bizony nem túl acélos: az a klub, amely az igazoláspolitikája miatt néhány éve még hasonló becsben állt, mint most a Brighton vagy a Brentford, mostanra annyira túlzásba vitte az olcsó tehetségek hajszolását, hogy a nagy igyekezetben elfelejtett csapatot építeni köréjük. A sajtó biztosra is vette, hogy az ígéretesen induló megbeszélések végén Marsch és a klub megegyezik, mégsem így történt: szerdán <span class="highlight-block">váratlanul megszakadtak a tárgyalások, és az amerikai edző el is hagyta a kikötővárost. </span> Marsch problémája egyrészt az volt, hogy csak hat hónapra ígértek neki szerződést a tökutolsó helyen álló csapatnál, másrészt a segítői Leedsben maradtak, harmadrészt pedig nem érezte az erőt magában, hogy néhány nap elteltével újra belevesse magát a kiesés elleni harcba. A történet azonban megmutatta, hogy Jesse Marschról még hallani fogunk. A jelek szerint maradt elég hitele ahhoz: annak ellenére is benne lássák a megoldást egyes klubok, hogy az eredményei ezt nem igazán indokolják. Az esete rávilágít továbbá a Red Bull család mindenhatóságára is, és arra, hogy egy edző megítélésekor még mindig a trófeák és az eredmények a legfontosabbak. Márpedig Marsch nagyot menetelt a jóindulattal is csak közepesnek nevezhető osztrák bajnokságban a pénzzel rendesen kitömött Salzburggal. Vagyis lehet, hogy az jár jól, aki elmegy egy gyengébb bajnokságba királynak, és az ott elért eredményeiből még évekig vígan megél bárhol. [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2023/02/000_9qv6vr-150x150.jpg150150