1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/Világbajnoki beharangozó erősorrendünk első két helyén Brazília és Argentína állt. Nem véletlenül: mindkét együttes hosszú veretlenségi sorozatból érkezett a tornára, megtalálta az összhangot edzőjével, és rendkívül erős kerettel utazott el Katarba. Figyelmeztetésül azonban már akkor fel lehetett tenni egy kérdést: vajon a kieséses szakaszban, éles szituációban jól jönnek-e ki ezek az együttesek az európai válogatottak elleni csatákból? A csoportmérkőzések során ugyanis még az utóbbi bő húsz évben is kiegyenlített volt a mérleg (25 dél-amerikai siker, 9 döntetlen, 29 európai diadal), ám ez a ki-ki meccseken már erősen elbillent. Az első válaszokat a negyeddöntőben kaptuk meg: Argentína eltékozolta kétgólos előnyét, de 2-2 után tizenegyesekkel felülmúlta Hollandiát; Brazília viszont hiába támadott sokkal többet a Horvátország elleni találkozón, 1-0-s fórnál belelépett egy ütésbe, és 1-1 után, tizenegyespárbajban búcsúzott. Elsősorban saját naivitása miatt. Ezt úgy is le lehetne írni, hogy <span class="highlight-block">a brazilok papírformabúcsút könyvelhettek el, </span> mivel 2002-es világbajnoki győzelmük óta minden európai csapat legyőzte őket a kieséses szakaszban. A vb-történelem legeredményesebb válogatottja több mint húsz éve (egészen pontosan 2002. június 30. óta) nem tudott egyetlen európai riválist sem legyőzni, ha ki-ki mérkőzést játszott. <ul> <li>2006, negyeddöntő: Franciaország 0–1.</li> <li>2010, negyeddöntő: Hollandia 1–2.</li> <li>2014, elődöntő: Németország 1–7.</li> <li>2014, bronzmérkőzés: Hollandia 0–3.</li> <li>2018, negyeddöntő: Belgium 1–2.</li> <li>2022, negyeddöntő: Horvátország 1–1, 11-esekkel 2–4.</li> </ul> A brazilok kínjai azonban csak a fő vonulatát jelzik annak a folyamatnak, ami a 2000-es években zajlik: Európa átvette az irányítást a világbajnokságok kieséses szakaszában, és ennek az eredménye az is, hogy egymás után négyszer adott világbajnokot. Dél-amerikai és európai válogatottak eddig 71 alkalommal mérkőztek meg világbajnokságokon kieséses szakaszban, és a mérleg csaknem teljesen kiegyenlített: 36 dél-amerikai és 35 európai siker. Ha viszont korszakoljuk ezeket a párharcokat, érdekes trendre leszünk figyelmesek: <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/12124402/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/12124402/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/12124402" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> <div class="payable-content-section"></div> A dél-amerikai csapatok a világbajnokságok kezdetétől fölényben voltak az európaiakkal szemben a ki-ki mérkőzéseken, persze elsősorban akkor, ha saját kontinensükön szerepelhettek (Európában többnyire fordult a kocka). Ráadásul annak ellenére tudták kialakítani ezt a fölényt, hogy európai csapatból általában jóval több volt (és van) a világbajnokság mezőnyében. <span class="highlight-block-small">A futballglobalizációval viszont előnybe kerültek az európaiak, és ezt nemcsak a legutóbbi négy torna győztesének kiléte mutatja, hanem a kieséses lebonyolítású párharcok csatái is. </span> A 2006-os torna óta az európai–dél-amerikai ki-ki mérkőzések több mint háromnegyedét az európaiak nyerték meg. Ráadásul amikor az elmúlt négy világbajnokságon az öt topliga valamelyik képviselője összemérte tudását egy dél-amerikai élcsapattal, mindig az európai együttes jött ki jól a párharcból (11–0 ezek kimenetele, a gólkülönbség 26–8). A jelenségnek több magyarázata is lehet – a véletlent se vessük el, ám túl nagyot esett a dél-amerikaiak eredményessége ahhoz, hogy a véletlen legyen a változás oka. A két földrész közötti információ-, tudás- és játékoscsere alapvetően a játékosimportőr európai országoknak kedvez. Dél-Amerika legjobbjai tömegesen áramlanak a topligás vagy topliga-közeli bajnokságokba, képzésüket egyre gyakrabban az európai felvevőpiac igényei befolyásolják, sőt „futballiskolájuk” befejezése is egyre gyakrabban Európában van. Akár egyfajta agyelszívásnak – vagy kihasználásnak – is lehet ezt a folyamatot tekinteni. Dél-Amerika a tehetségek végtelennek tűnő sorának beszállítója, a korai nevelőmunka gyümölcsét pedig Európa szakítja le. Természetesen profitálnak – anyagilag és szakmailag – az Európába szegődött dél-amerikai játékosok, így közvetve hazájuk és válogatottjuk is, ám közép- és hosszútávon valószínűleg az öreg földrész futballkultúrái járnak jobban. Tanulnak a dél-amerikaiaktól, mind jobban „olvassák őket”, miközben a futballvilág innovációs, infrastrukturális és pénzügyi centrumaiként egyre jobb játékosgenerációkat „termelnek ki” maguk is. Az európai válogatottak elitje kibővült, ma már az olaszok, a németek, a spanyolok, az angolok és a franciák mellé mindenképpen ide kell számítani a horvátokat, a portugálokat, a hollandokat és a belgákat is. Még ha alaposan meg is rostálja e csapatokat a torna első szakasza, akkor is talpon marad éppen elég közülük. Talán erre célzott <strong>Kylian Mbappé</strong> akkor, amikor a vb előtt arról beszélt, az európai favoritok sok nagyon magas szintű ellenféllel játszanak, míg ez nem igaz a dél-amerikaiakra, mivel a zónán belül Argentína és Brazília kiemelkedik a mezőnyből. Ez még rendben is lett volna, csak hozzátett egy véleményt is („a dél-amerikai futball nem olyan fejlett, mint az európai”), és erre dühödt össztűz jött az óceán másik oldaláról. <span class="highlight-block-small">A dél-amerikaiak többek között arra célozgattak, hogy szívesen megnéznék az elkényeztetett, tökéletes körülményekhez szokott európai csapatokat az ő selejtezőiken…</span> Ugyanakkor a megfelelő riválisok hiányának problematikáját a dél-amerikaiak is észlelték, különben nem gondolkodna együttműködésen a CONMEBOL az UEFA-val – a terv szerint a dél-amerikai csapatokat „becsatornáznák” a Nemzetek Ligájába. A jelenlegi válogatott-futballnaptár kedvezőtlen a dél-amerikaiaknak. Az UEFA a Nemzetek Ligája életre hívásával újabb jövedelmező (és szórakoztató) versenysorozattal látta el az európai piacot, ám az NL miatt minimálisra csökkent a kontinensközi mérkőzések száma. Mindenki a saját zónája „ketrecébe” záródik, és bár a dél-amerikai csapatoknak akadnak minőségi riválisaik, az erős európai vetélytársakkal nem tudnak megmérkőzni. Az európai válogatottakat ugyanúgy érinti ez, ám azok az egymás közötti versengés során több élcsapattal mérhetik össze tudásukat. Egy példa a változásokra: 2002-es vb-siker előtti négyéves ciklusban Brazília játszott Jugoszláviával, Oroszországgal, Hollandiával, Németországgal, Spanyolországgal, Angliával, Franciaországgal meg Portugáliával, és volt topkategóriás ellenfél, amellyel többször is összemérte erejét. A mostani torna előtti négyéves ciklusban Csehország volt egyetlen európai ellenfele, holott 50 meccset játszott! Argentína is csupán három európai ellenféllel – Németországgal, Olaszországgal és Észtországgal – mérkőzött meg négy év alatt. Brazília búcsúzott, de ősi riválisa még talpon van: az utóbbi időben úgy tűnik, minden dél-amerikai ország közül <span class="highlight-block">Argentína a „legjobban felszerelt” ahhoz, hogy felülmúlja a nagy európai riválisokat.</span> Mint említettük, a világbajnokságok kieséses szakaszában 2006-tal kezdődően óriási európai fölény tapasztalható, és Argentína az oka annak, hogy nem teljes kiütés a mérleg. A dél-amerikaiak öt győztes párharcából négy az argentinok nevéhez fűződik: <strong>Lionel Messiék</strong> 2014-ben Svájcot, Belgiumot és a most is legyőzött Hollandiát takarították el az útból. Míg a többi dél-amerikai együttes a vereségeket gyűjtögette, Argentína legalább versenyképesnek bizonyult Európával a ki-ki mérkőzéseken. Elképzelhető, hogy ehhez köze van az argentin futball erős pragmatizmusának. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/12133494/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/12133494/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/12133494" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> Az 1958-as világbajnokság megsemmisítő kudarca – a magára esélyesként tekintő válogatott a csoportkörben kiesett a Csehszlovákiától elszenvedett katasztrofális vereség után – mély válsághoz vezetett. A „la nuestrának” – a csillogásra, technikai bravúrokra, látványos támadójátékra építő argentin futballstílusnak, amely értékeit tekintve a brazil jogo bonitóhoz hasonlatos – leáldozott, a helyét átvette az „anti-futból”, a cinikus, pragmatikus, nem ritkán durva és nem mellesleg sok európai elemet (védekezés, a fegyelem primátusa) beépítő játék. Később kialakult az attraktív támadófutballban hívő idealisták (<strong>Menotti</strong> és iskolájába tartozók, azaz a menottistas), valamint a védekezés- és fegyelemközpontú pragmatikusok (<strong>Bilardo</strong> és követői, a bilardistas) közti kötélhúzás, amely az argentin futballidentitás részévé vált. Az ötvenes években beszivárgott, néha kíméletlen pragmatizmus nagyon hasznos tud lenni a kieséses szakaszban. Nem véletlenül beszéltek a bosszús brazil drukkerek arról, hogy a horvát gól előtti szituációnál egy argentin játékos valószínűleg a lelátóra rúgta volna a kontrát indítani szándékozó <strong>Modricot</strong>, nem törődve a piros lappal… A pragmatizmus az argentin szövetségi kapitány <strong>Lionel Scalonitól</strong> sem áll távol, ahogyan a 2014-ben a csapatot ezüstéremre vezető <strong>Alejandro Sabella</strong> is igen pragmatikus (ráadásul egykori Bilardo-játékos) volt. Scaloni a 2018-as káosz után újjászervezte a csapatjátékot, megfiatalította a keretet, és a gyors átmeneteket kihasználó, agresszívan játszó együttest alakított ki. Az általa kedvelt játék direktebb, mint az Argentínában általában favorizált. Nem menottista és nem bilardista – az argentin újságírók szerint valahol a kettő között áll. <blockquote>A labdarúgás egyre inkább a gyors átmenetek játéka. Ez az a futball, amit szeretek: inkább vertikális játék, szerezzük meg a labdát és minél gyorsabban érjünk oda az ellenfél tizenhatosára. Hiszek a direkt futballban, és azokban a játékosokban, akik tudják, hogyan játsszák be a megnyíló területeket, akik tudják, hogyan kell labda nélkül játszaniuk</blockquote> – <a href="https://www.lanacion.com.ar/deportes/futbol/juventud-ataque-directo-lionel-scaloni-no-quiere-nid2164423/" target="_blank" rel="noopener">összegzett Scaloni a kinevezése után</a>. A mostani világbajnokság első szakaszában azért nem az átmeneteket, hanem a „buszt betoló” ellenfelek védekezésének feltörését gyakorolhatta csapatával. Ahogy menetel Argentína előre, annál jobb az esély a nyíltabb játékra és arra, hogy megvillanjon az, amit Scaloni igazán szeret. Addig is: az argentinok engedik a legrosszabb minőségű helyzeteket ellenfeleiknek (1,8-as xGA, bár ehhez képest már kaptak 5 gólt), az ő kapujukra szállt eddig a legkevesebb kísérlet, Messi és társai pedig elöl elég hatékonyak voltak ahhoz, hogy a négy közé tolják a csapat szekerét. Hogy átjutnak-e második európai riválisukon is, vagy a vb-döntős szereplés megismétlésétől egy lépésre lévő horvátok megállítják őket? Ez már a jövő zenéje. De ha Argentína elbukik, akkor Dél-Amerika egymás után az ötödik tornát is vb-trófea nélkül zárja. Ilyen még sosem volt a világbajnokságok történetében. [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/12/068_aa_10122022_982003-150x150.jpg150150