<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Futó Csaba</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/futocs/</author_url><title>Legyen tánc! – nem tiszteletlenség, életérzés a brazilok gólöröme</title><html>Egy tánc koreográfiája még csak-csak leírható, ritmusa szavakkal érzékeltethető, de a teljes „produkció” így is csak az író személyiségének erős filterén keresztül jut el az olvasóhoz, így messze nem ad objektív képet. Ezért nem is vállalkoznék a brazil válogatott gólok után bemutatott táncainak szakszerű kritikájára,

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;inkább motivációjára és hátterére világítanék rá, ha már akadnak olyanok, akik szerint „tiszteletlen” az ellenféllel szemben.&lt;/span&gt;

A brazil futball lényege a zene. A dzsinga, az életérzés, amely a brazil futballstílus alapjául szolgál, az eleve félig tánc capoeirából, a tábortüzek körülötti zenéből és táncból, és a szambából ered, éppen ezért maga a játék csupa lazaság, improvizáció, kreativitás, több benne a ritmus, mint a sport. Ha a brazil futball jó, akkor valahol a szórakozás, művészet, sport hármas határpontjának elmosódott foltján határozható meg a helye a fogalmak világatlaszán.

Miután a brazil futballisták jelentős része munkahelyén már évtizedek óta európai átnevelésben részesül, a brazil focit a többitől megkülönböztető vidám játékosság gyakran hiányzik a válogatott teljesítményéből. A futballisták, hogy visszarázódjanak, meg mert nekik így komfortos, az együtt töltött időben a nagy események alatt sok zenét hallgatnak, sokszor dobolva-énekelve érkeznek a meccsekre, az öltözőből gyakran posztolnak is olyan videókat, amelyeken egy aktuális brazíliai sláger háttér- vagy szólótáncosainak mozdulatait gyakorolják edzések után. Ez így megy. Most is legalább tízféle gólöröm koreográfiájával készültek, amelyek közül néhányat már volt is alkalmuk bemutatni. A koreaiak ellen elért első gól után &lt;strong&gt;Paqueta&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Neymar&lt;/strong&gt;, &lt;strong&gt;Vinícius&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Raphinha&lt;/strong&gt; a Pagodao do Birimbola című szám mozdulatait mutatta be, mert egyiküknek ez jutott akkor eszébe.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;A brazil labdarúgók átformálása permanensen zajlik a szemünk előtt.&lt;/span&gt;
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
Paqueta nyilvános csörtét vívott Piolival az AC Milannál, amikor az edző egy meccs után túl brazilosnak nevezte a játékát, &lt;strong&gt;Richarlisonra&lt;/strong&gt; most ősszel egy bajnoki találkozón bemutatott dekázása szabadított hosszan hullámzó konfliktust, Neymar pedig már sárga lapot is kapott szivárványcsel miatt. Ezek a történések a dzsingával szocializálódott játékosoknál a brazil foci filozófiáját, vagy inkább érzelmi alapjait ingatják meg. A legutóbbi súlyosabb esetnél pedig ennél is több történt: az Atlético-Real spanyol bajnoki derbi előtt&lt;strong&gt; Pedro Bravo&lt;/strong&gt;, a Spanyol Ügynökök Szövetségének elnöke azt mondta Vinícius táncos gólörömeivel kapcsolatban, hogy azokkal hagyjon fel, menjen szambaházba Brazíliában, és hagyja abba a majomkodást. A „macaca”, majom kifejezés az egyik legerősebb rasszista szónak számít Brazíliában, így a futballszerető brazilok többsége úgy érezte, hogy általános támadás érte fekete gyökerekkel is rendelkező kultúrájukat, a válogatott játékosai pedig sorra álltak ki Vinícius mellett, visszautasítva a kirekesztő, korlátozó megjegyzést, és többen rövid videókban táncolva. Az esetet követő válogatott barátságos meccsek gólörömei tüntetésként is felfoghatók voltak, és valamennyire biztosan a mostaniak is. Aki pedig, mint &lt;strong&gt;Roy Keane&lt;/strong&gt;, tiszteletlennek tarja a brazilok szambázó örömét, tudta nélkül még a szokásosnál is erősebben ront neki a brazil önérzetnek.

[caption id=&quot;attachment_7037&quot; align=&quot;alignnone&quot; width=&quot;4194&quot;]&lt;img class=&quot;size-full wp-image-7037&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/12/tite.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;4194&quot; height=&quot;2796&quot; /&gt; Titét is bevonták a játékosok a gólörömbe.[/caption]

De a tánc azért most is elsősorban öröm. Igazi, felszabadult. Egy afrikai ember Durbanben azt mondta nekem a 2010-es világbajnokság egyik meccse után egy az Apartheid alatt a feketéket kitiltó kocsma pultjánál, hogy szerinte a feketék és a fehérek között a legfőbb különbség, hogy a feketék nem csak a zuhany alatt énekelnek. A brazilok pedig nem csak a szambaházban táncolnak.

Hogy Tite kapitány a teljes csapat nyitotta kör közepén miért táncolt és mit a negyedik gól után? Ez a Galambtánc, amiről Richarlison a mára Brazíliában általánosan ismertté vált Galamb becenevet kapta. Tite megígérte a csapat 9-esének, hogy a következő góljánál ő is utánozza.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Ez pedig már csapatépítés, mint a harmadik számú kapus becserélése 10 perccel a Korea elleni meccs vége előtt.&lt;/span&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/12/brazilia-2-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>