<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Bruckner Gábor</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/brucknerg/</author_url><title>Az első meccs átkával küzdve: történelmi trenddel dacolnának a németek és az argentinok</title><html>A papírforma az, hogy Argentína és Németország továbbjut csoportjából. A papírforma az, hogy Argentína és Németország kiesik már a csoportkörben.

Paradoxon? Talán. Kicsit segít a magyarázat: az első mondat a játékerőre vonatkozik, a második pedig arra, hogy mi vár azokra a válogatottakra a világbajnokságon, amelyek elveszítik első mérkőzésüket. A kétszeres és a négyszeres világbajnok bő 10 százalékos „mentőesélybe” kapaszkodik, a második körben látottak alapján elég szorosan.

[caption id=&quot;attachment_6760&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;4329&quot;]&lt;img class=&quot;size-full wp-image-6760&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/11/gettyimages-1245004421.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;4329&quot; height=&quot;2886&quot; /&gt; A szaúdiak második góljukat ünneplik az argentinok ellen[/caption]
&lt;h2&gt;Harminckét csapatos „vesztőhely”&lt;/h2&gt;
Amióta 32 csapattal bonyolítják le a világbajnokságokat, a csoportkörben szinte mindig elhullik egy nagycsapat. Vegyük csak azt a nyolcat (Uruguay, Olaszország, Németország, Brazília, Anglia, Argentína, Franciaország, Spanyolország), amely eddig világbajnoki címet nyert! Az első 32 csapatos tornán, Franciaországban a spanyolok estek ki (igaz, akkoriban ők még csak álmodtak a vb-elsőségről). A 2002-es világbajnokságon rögtön kiesett a címvédő – és regnáló Európa-bajnok – Franciaország. A 2006-os tornán – kivételként – nem hullott el nagycsapat az első körben, bezzeg 2010-ben kettő is (a címvédő Olaszország és az előző döntős Franciaország), 2014-ben pedig három (a címvédő Spanyolország, illetve Olaszország és Anglia). Legutóbb, Oroszországban megint a címvédő átka sújtott le: teljesen váratlanul a németek estek ki a csoportkörben.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Ez a lebonyolítási forma bőven szedi áldozatait, &lt;/span&gt;

és bár a torna végén mindig a legszűkebb elit egyik tagja diadalmaskodik, egy-két előzetesen esélyesnek gondolt válogatott gyakran elhullik. Mondhatjuk azt is: arra lehet számítani, hogy legalább egy nagycsapat kiesik már a csoportkörben.

A percepciónk azonban nem feltétlenül ezt súgja. Lehet, azért, mert a világbajnokságok nézőinek derékhada már látta azokat a vb-ket – vagy azokból néhányat –, amelyeken nem történt „óriásölés” a csoportküzdelmek során (1982, 1986, 1990, 1994, 2006). A 24 csapatos világbajnokságok azonban formátumuk miatt kivételnek számítanak: sosem volt olyan könnyű megúszni a csoportkörös botladozást, mint ebben a periódusban.
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
A „lassan kezdő olaszok” toposza innen ered: emlékezetes módon 1982-ben három döntetlennel jutottak tovább csoportjukból, mielőtt megnyerték volna a vb-t, 1994-ben pedig vereséggel kezdtek, és csak csoportharmadikok lettek, de a döntőig jutottak. Szintén csoportharmadikként ment tovább, és lett később vb-ezüstérmes az NSZK 1986-ban és Argentína 1990-ben. Az olaszok egészen ritka esetből profitáltak (a győzelmet 2 ponttal honoráló rendszerben ez még könnyebb volt), a többieknek pedig segítséget nyújtott az 1986–1994 közötti lebonyolítás, melyben a négy legjobb csoportharmadik is továbbment. Így akár nyeretlenül, förtelmes játékkal és gólkülönbséggel (ld. Uruguay, 1986) is be lehetett jutni a nyolcaddöntőbe. A 32-es lebonyolításban már nem ez a helyzet, egy botlás is végzetes lehet.
&lt;h2&gt;Végzetes első meccsek&lt;/h2&gt;
A jelenlegi rendszerben – hasonlóan az 1958–1978 közöttihez – a csoportkörös kiesés egyik legerősebb indikátora az első fordulós vereség.

A csapatokat megfelező szisztéma kőkeményen bünteti a bukdácsolást, a győzelemért 3 pontot adó rendszer erre ráerősít. Ráadásul a „kicsik” is egyre jobbak a különbségek eltüntetésében. Szaúd-Arábia még nem tud dominálni Argentína ellen (vagy Japán Németország ellen), de végigbírja fejben és fizikailag a mérkőzést, és ha lehetőség van rá, lecsap a hibákra, sőt át tudja venni az irányítást, ha a favorit kezéből kicsúszik a kontroll. Ahogyan &lt;strong&gt;Michael Cox&lt;/strong&gt; (a Daráló és a Stílusok csatája című könyvek szerzője) &lt;a href=&quot;https://theathletic.com/3937825/2022/11/27/group-stage-shocks-world-cup/?source=emp_shared_article&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;írta a The Athleticen&lt;/a&gt;: ezekből a csapatokból valószínűleg egy ember se férne be erősebb ellenfelük kezdőjébe, ám azzal, hogy redukálták a kialakított helyzetek minősége közti különbséget, megteremtették a lehetőséget a bravúrra.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Sokáig jóval szélesebb volt a „kicsik” és a „nagyok” közti szakadék.&lt;/span&gt;

Bár az 1930-as, 1950-es és 1954-es tornán is volt csoportkör, a ma megszokott – négy csapat, körmérkőzés – formátum csak 1958-tól létezik. Ezen a vb-n öt együttes – a felsőbbrendűségének tudatában elutazó, biztos világbajnoki címre számító Argentína, az előző tornán bronzérmes Ausztria, valamint Csehszlovákia, Paraguay és Mexikó – kezdett vereséggel, mind ki is esett. Ezt követően még kétszer – 1970, 1998 – történt meg az, hogy az első körben vesztes csapatok mind ki is estek a csoportmérkőzések során, és sosem volt jó hír egy nyitó botlás. A kivételt az 1982–1994 közti időszak jelenti, amikor a 24-re bővítés higított egy kicsit a mezőnyön, illetve a 24-ből 16 együttest tovább engedő szisztéma nagymértékű könnyítést jelentett. Ez ábránkon is látszik.

&lt;iframe class=&quot;flourish-embed-iframe&quot; style=&quot;width: 100%;height: 600px&quot; title=&quot;Interactive or visual content&quot; src=&quot;https://flo.uri.sh/visualisation/11968599/embed&quot; frameborder=&quot;0&quot; scrolling=&quot;no&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;
&lt;div style=&quot;width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important&quot;&gt;&lt;a class=&quot;flourish-credit&quot; style=&quot;text-decoration: none!important&quot; href=&quot;https://public.flourish.studio/visualisation/11968599/?utm_source=embed&amp;utm_campaign=visualisation/11968599&quot; target=&quot;_top&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;img style=&quot;width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important&quot; src=&quot;https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg&quot; alt=&quot;Made with Flourish&quot; /&gt; &lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&nbsp;

Az 1958 és 2018 között lejátszott világbajnokságokon a csoportkörben első mérkőzését elveszítő csapat az esetek 81 százalékában kiesett. És ez az adat úgy jön ki, hogy a 24 csapatos tornák (1982–1994) lehúzzák az átlagot, mert ebben az időszakban a vereségekkel kezdőknek csak a 60 százaléka búcsúzott az első etapban. A mezőny bővítése, majd négy csoportharmadik továbbjuttatása jelentősen csökkentette a rossz kezdés jelentette rizikót.

Ám a 32 csapatos világbajnokságon minden korábbinál végzetesebb az első fordulós vereség: 72-ből 64 csapat esett ki, ez közel 89 százalék. Franciaország (2002), Spanyolország (2014) és Németország (2018) címvédőként szállt el, miután vereséggel nyitott. Igaz, közben a spanyolok 2010-ben elmondhatták magukról: egyedi módon úgy lettek világbajnokok, hogy első találkozójukat elveszítették.

A statisztikával és az első mérkőzés elbukásának rizikójával a csapatok is tisztában lehettek, legalábbis erre a következtetésre jutott a FIFA technikai elemző csapata. A világbajnokság első fordulójában a csapatok majdnem felének 1 alatt maradt a várhatógól-mutatója (xG), a meccsek negyede gól nélküli döntetlennel végződött. Szinte minden együttes nagyon óvatos volt.
&lt;blockquote&gt;A történelmi adatok alapján az első mérkőzést elveszítő csapatok 70 százaléka kiesik a csoportkörben, és minden válogatott tisztában van ezzel. Éppen ezért nem is kockáztat sokat az elején&lt;/blockquote&gt;
– vélekedett az egykori remek középpályás, a nigériai &lt;strong&gt;Sunday Oliseh&lt;/strong&gt;, aki a technikai elemzőcsoport tagjaként dolgozik a világbajnokságon. A FIFA számításában a korai (1930, 1950, 1954), nem „klasszikus” csoportkörrel lebonyolított tornák is benne vannak, ezért a kedvezőbb adat.

„Sok csapat öt védővel, nagyon kompakt, zárt csapatjátékkal rukkolt elő. A cél az volt, hogy minimum egy pontot megszerezzenek az első meccsükön, és ha esély mutatkozott rá, megpróbáljanak lecsapni és megszerezni mindhármat” – tette hozzá kollégája, &lt;strong&gt;Alberto Zaccheroni&lt;/strong&gt;. A FIFA szakemberei úgy vélik, a csapatok bátrabbak lesznek a torna során, ahogyan egyre jobban akklimatizálódnak, és a legtöbb világbajnoksággal ellentétben nem fárasztja őket a rengeteg utazás. No meg persze az eredménykényszer is hozzájárulhat a bátorsághoz…

S hogy hány pont kell a 32 csapatos tornán a továbbjutáshoz? Hattal eddig nem lehetett kiesni, és általában minimum négy szükséges a nyolcaddöntőhöz – Chile volt eddig az egyetlen válogatott ebben a formátumban, amely 3 ponttal (3 döntetlennel!) tovább tudott lépni. A németeké lehetett volna a második ilyen csapat, ám &lt;strong&gt;Hansi Flick&lt;/strong&gt; együttese ikszelt a csoportrangadón, így ha továbbjut, akkor azt 4 ponttal teszi.

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;Az utolsó fordulónak mindkét pocsékul kezdő nagy, Argentína és Németország is eredménykényszerrel vág neki: &lt;/span&gt;

az argentinoknak a lengyelek elleni győzelem jelentene biztos továbbjutást (de már egy döntetlen is elég lehet, a vereség viszont mindenképpen kiesést jelent), a németeknek muszáj nyerni Costa Rica ellen, ám még így sincs teljesen a saját kezükben a sorsuk, mert egy spanyolok elleni japán siker hazaküldhetné őket.

Egyik válogatott sem úgy készült, hogy számolgatnia kell…

[prefabricated_shortcode in_app=&quot;0&quot; code=&quot;%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/11/000_32rd4mk-masolat-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>