<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Bruckner Gábor</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/brucknerg/</author_url><title>Eltűntek a pontrúgás utáni gólok, viszont megtaláltuk a FIFA legjobban őrzött titkát</title><html>Felfigyeltek már a világbajnoki mérkőzések alatt megjelenő FIFA-statisztikákra a közvetítések alatt? Jó néhány közülük nehezen értelmezhető kontextus nélkül. No de hol találjuk a kontextust, vagy egyáltalán, a világbajnoki mérkőzésekhez kapcsolódó adatokat? A FIFA Match Centre – azaz a publikusan elérhető, élőben frissülő meccsközpont – ha nem is teljesen használhatatlan, nagyon gyatra más oldalakhoz és a torna presztízséhez képest. Még a taktikai felállások sincsenek rajta, ami azért manapság alapinformáció.

Ugyanakkor elérhető a &lt;a href=&quot;https://www.fifatrainingcentre.com/en/fwc2022/post-match-summaries/post-match-summary-reports.php&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;FIFA Match Hub&lt;/a&gt;, ami a nemzetközi szövetség „legjobban őrzött titka”, legalábbis egészen biztosan nem egy agyonpromózott funkció. Pedig lehetne, mivel egészen kitűnő, és az érdeklődőknek elképesztő mennyiségű információt szolgáltat. A világbajnokság adatelemző csapata mind a 64 mérkőzésről bő 50 oldalas összefoglalót készít, a legapróbb részletekre is rávilágítva. „Csak” éppen el van dugva a FIFA szakmai és tananyagait tartalmazó oldalra, a FIFA Training Centre-re.

A terminológiát, különös tekintettel az EFI-nek (Enhanced Football Intelligence) nevezett mutatókra &lt;a href=&quot;https://www.fifatrainingcentre.com/en/fwc2022/fwc2022.php&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;strong&gt;Arsene Wenger&lt;/strong&gt; magyarázza el videókon&lt;/a&gt;. Itt kapunk magyarázatot &lt;a href=&quot;https://www.fifatrainingcentre.com/en/fwc2022/efi-metrics/efi-metric--possession-control.php&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;a FIFA újfajta labdabirtoklási adataira&lt;/a&gt; (a két válogatott labdabirtoklása mellett a kontroll alatt nem lévő, „eldöntetlen” labdákat is figyelik), &lt;a href=&quot;https://www.fifatrainingcentre.com/en/fwc2022/efi-metrics/efi-metric--line-breaks.php&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;a vonaláttörésekre&lt;/a&gt; (ezt a statisztikát elég gyakran meg is mutatják meccsek közben) és egyéb mérőszámokra. A nemzetközi szövetség &lt;a href=&quot;https://www.fifatrainingcentre.com/media/native/world-cup-2022/Enhanced%20Football%20Intelligence%20EN.pdf&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;egy kislexikont is mellékelt mindehhez&lt;/a&gt;, de

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;a legjobban Wenger és oktatóvideói segítségével mélyedhetünk el az adatokban. &lt;/span&gt;

Az elemzésekkel foglalkozóknak az „adataranybánya” a lényeg, de a FIFA az érdeklődő szurkolóknak is óriási segítséget nyújt a történtek értelmezéséhez.

S ha már számok: adatszolgáltató cégek sora verseng a közönség (na meg az ügyfelek) figyelméért, így sosem látott mennyiségben ömlik ránk az információ a vb alatt – honlapokon, Twitteren, tévéképernyőkön, okostelefonos appokon. A rengetegből most kiválasztottunk tízet: megpróbáltunk tükröt tartani a 2022-es világbajnokság első fordulója elé!

&lt;strong&gt;0 – KAPURA LÖVÉSI KÍSÉRLET.&lt;/strong&gt; Az nem volt kérdés, hogy Costa Rica kapura lövés nélküli teljesítménye Spanyolország ellen világbajnoki csúcs, a kérdés, hogy volt-e már ilyesmire precedens. A válasz: igen, az Opta statisztikái szerint a vb-történet első csapata, mely nem kísérletezett kapura lövéssel vagy fejessel, szintén Costa Rica! Az 1990-es vb egyik üde színfoltját jelentő válogatott Brazília ellen „sült be” (0-1). Tegyük hozzá, a Costa Rica-iak az olaszországi világbajnokságon megverték Svédországot meg Skóciát, és csak a nyolcaddöntőben estek ki Csehszlovákia ellen, no meg 6 gólt kaptak 4 meccsükön, most meg az elsőn hetet… A Costa Rica–Spanyolország 0-7 a közép-amerikai együttes történelmének holtversenyben legsúlyosabb veresége.

https://twitter.com/OptaJoe/status/1595477911057973269
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
&lt;strong&gt;0 – TIZENHATOSON BELÜLI LABDAÉRINTÉS EGY FÉLIDŐ ALATT.&lt;/strong&gt; Már az sem volt semmi, hogy Katar a nyitómeccs első félidejének utolsó pillanatában ért csak labdához ellenfele tizenhatosán belül, de Ghána bemutatta, hogy ezt még alul lehet múlni – egyetlen labdaérintést sem regisztrált a portugál büntetőterületen belül az első játékrészben. Sőt, még a tizenhatos közelébe sem került. Ehhez képest a második félidőre feljavuló ghánaiak első afrikai csapatként szereztek gólt ezen a tornán – de a földrész válogatottjai nem állnak jól, eddig nyeretlenek (0–2–3).

https://twitter.com/OptaAnalyst/status/1595822739255967745

&lt;strong&gt;1 (VAGY 2) – PONTRÚGÁS UTÁN SZERZETT GÓL.&lt;/strong&gt; A 2018-as világbajnokságon korábban nem látott hatékonysággal végezték el a csapatok a szabad- és szögletrúgásokat, a FIFA számításai szerint rekordmennyiségű gól született pontrúgásokból. Az Opta 1966 óta rögzíti a vb-k statisztikáit, és sosem regisztrált az oroszországihoz hasonló adatot: a 169 találatból 73 (43 százalék) pontrúgásból született (az Opta ebbe belevette a tizenegyeseket is). Más cégek módszertana eltérő (például nem számítják be a büntetőket, nem „érnek” a tisztázott szögletek után visszaívelt labdák), de a következtetés mindenkinél azonos volt: ekkora szerepet még nem játszottak világbajnokságon a rögzített játékhelyzetek. Ehhez képest a katari vb első fordulójában a WyScout adatai szerint csak 2 gól született szöglet után, azok sem első érintésre, és – a tizenegyeseket leszámítva – egyelőre ennyi volt a pontrúgások értékesítése. Ráadásul a cég „bőkezű” is volt, mert &lt;strong&gt;Adrien Rabiot&lt;/strong&gt; Ausztrália elleni gólját – amely egy tisztázott szögletet követő beívelésből született – más adatszolgáltatók nem ítélik pontrúgás utáni gólnak.

&lt;iframe class=&quot;flourish-embed-iframe&quot; style=&quot;width: 100%;height: 600px&quot; title=&quot;Interactive or visual content&quot; src=&quot;https://flo.uri.sh/visualisation/11944120/embed&quot; frameborder=&quot;0&quot; scrolling=&quot;no&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;
&lt;div style=&quot;width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important&quot;&gt;&lt;a class=&quot;flourish-credit&quot; style=&quot;text-decoration: none!important&quot; href=&quot;https://public.flourish.studio/visualisation/11944120/?utm_source=embed&amp;utm_campaign=visualisation/11944120&quot; target=&quot;_top&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;img style=&quot;width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important&quot; src=&quot;https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg&quot; alt=&quot;Made with Flourish&quot; /&gt; &lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&nbsp;

A VAR-rendszer bevezetése óta megszokottnak számító tizenegyeshullámot leszámítva a csapatok képtelenek voltak hasznosítani szöglet- és szabadrúgásaikat. Vajon jobb lett az előző tornák tapasztalatait felhasználva a védekezés? Vagy rosszabb a végrehajtás? „Eltűntek” a tizenhatoson kívülről szerzett gólok is (a második kör első meccséig kellett rá várni), de ez illeszkedik a trendekbe – egyre jobb helyzetekből próbálnak a csapatok lőni, kevesebb a távoli (így alacsony xG-jű) kísérlet.

&lt;strong&gt;3,35 – KANADA ELPAZAROLT XG-JE.&lt;/strong&gt; Az első kör egyik kellemes meglepetése a kanadai válogatott játéka volt, ami viszont pocsék helyzetkihasználással párosult. A WyScout adatai szerint Kanada (a kihagyott tizenegyessel együtt) 3,35-ös xG-t pazarolt el, és 1-0-ra kikapott a csúcsformától messze járó belgáktól. Ez a legmagasabb xG-érték a 32 csapat között, igaz, hogyha a tizenegyest (ez a szolgáltatónál 0,76-ot ér) leszámítjuk, akkor már a franciák voltak a legjobbak. A modellek közötti eltérést jól illusztrálja, hogy az Optánál a kanadaiak „csak” negyedikek az xG-rangsorban. Az ellenpont természetesen Costa Rica nullás xG-je, de Szaúd-Arábia (0,29), Katar (0,28), Marokkó (0,25), Szerbia (0,22) és Dél-Korea (0,2) is 0,3 alatt maradt. Tegyük hozzá: sajátosságai miatt a mutató csak nagyobb mintában, hosszabb távon hasznos igazán, az xG extrém alá- (Kanada) vagy fölélövése (Szaúd-Arábia) egy meccsen normális jelenség. A pazarlást vagy a kiemelkedő helyzetkihasználást viszont megmutatja.

&lt;strong&gt;4 – GÓL NÉLKÜLI MÉRKŐZÉS.&lt;/strong&gt; Az első kör meccseinek negyede 0-0-s döntetlennel zárult,

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;ami egészen lehangoló. &lt;/span&gt;

A 2018-as vb-n egy, a 2021-es Eb-n két, gól nélküli mérkőzés volt; de az oly gyakran kárhoztatott 1990-es, olaszországi, ultradefenzívnek tartott világbajnokság teljes csoportkörében is kevesebb 0-0 volt, mint most az első fordulóban. A 32 együttesből 14 gólképtelen maradt!

&lt;strong&gt;8 – „ÖTVÉBÉS” JÁTÉKOS.&lt;/strong&gt; A világbajnokságok történetében egészen mostanáig csak négy játékos volt, aki öt világbajnokságon szerepelt a nevezettek között: &lt;strong&gt;Antonio Carbajal&lt;/strong&gt; (1950–1966), &lt;strong&gt;Lothar Matthäus&lt;/strong&gt; (1982–1998), &lt;strong&gt;Rafa Márquez&lt;/strong&gt; (2002–2018) és &lt;strong&gt;Gianluigi Buffon&lt;/strong&gt; (1998–2014). Most egy vb-n négyen csatlakoztak az exkluzív klubhoz: &lt;strong&gt;Lionel Messi&lt;/strong&gt; (2006–2022), &lt;strong&gt;Cristiano Ronaldo&lt;/strong&gt; (2006–2022), &lt;strong&gt;Guillermo Ochoa&lt;/strong&gt; (2006–2022) és &lt;strong&gt;Andrés Guardado&lt;/strong&gt; (2006–2022). Közülük Carbajal, Matthäus, Márquez, Messi és Ronaldo mondhatja el, hogy ténylegesen pályára is lépett minden tornán, amire nevezték. Ghána elleni tizenegyesgóljával Ronaldo lett az első, aki öt világbajnokságon is a gólszerzők közé került.

&lt;strong&gt;19 – EGY VÉKONY SZAÚDI VONAL, MÉTERBEN.&lt;/strong&gt; Szaúd-Arábia lescsapdájára újra és újra ráfutott Argentína, ez segített &lt;strong&gt;Hervé Renard&lt;/strong&gt; csapatának átvészelni az első félidőt, s megalapozni a vb-történelem egyik legnagyobb szenzációjának számító 2-1-es győzelmet. A lesre állítás miatt a középpályán, magasra feltolt védővonallal, a félpálya közelében (középmagas blokk vagy mid-block) védekező szaúdiak első és hátsó vonala között egészen szűk, 19 méteres átlagos távolság volt a FIFA Match Hub adatai szerint. A csapatok „hosszúságát” és „szélességét” mutató adatok ábrázolásán jön ki igazán, mennyire extrém volt a szaúdi elképzelés, amely önveszélyessége ellenére bejött.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;A FIFA ábráján látszik, milyen vékonyka területet szállt meg Renard együttese középmagas blokkban (pláne ellenfeléhez képest), és az argentinok újra meg újra beleléptek a csapdába. &lt;/span&gt;

Természetesen az argentinoknál egyetlen csapat sem futott többször lesre.

https://twitter.com/BeGriffis/status/1595421294945771521

&lt;iframe class=&quot;flourish-embed-iframe&quot; style=&quot;width: 100%;height: 600px&quot; title=&quot;Interactive or visual content&quot; src=&quot;https://flo.uri.sh/visualisation/11928186/embed&quot; frameborder=&quot;0&quot; scrolling=&quot;no&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;
&lt;div style=&quot;width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important&quot;&gt;&lt;a class=&quot;flourish-credit&quot; style=&quot;text-decoration: none!important&quot; href=&quot;https://public.flourish.studio/visualisation/11928186/?utm_source=embed&amp;utm_campaign=visualisation/11928186&quot; target=&quot;_top&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;img style=&quot;width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important&quot; src=&quot;https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg&quot; alt=&quot;Made with Flourish&quot; /&gt; &lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;strong&gt;25 – NÉMET KÍSÉRLET JAPÁN ELLEN.&lt;/strong&gt; A német válogatott a 2018-as világbajnokságon és a 2021-es Európa-bajnokságon 111-szer kísérletezett kapura lövéssel, ehhez tett most hozzá 25-öt Japán ellen (az eredmény 1-2). A kísérletek 16,88-as xG-t eredményeztek, ehhez képest Németország csak 9 gólt szerzett 8 mérkőzésen, s csupán 2 meccset nyert meg. Közben hátul is baj van. A csúcson levő, &lt;strong&gt;Joachim Löw&lt;/strong&gt; irányította Nationalmannschaft a 2014-es, győzelemmel zárult világbajnokságon és a 2016-os, elődöntőben „rövidre zárt” Eb-n 13 mérkőzéséből nyolcszor nem kapott gólt. Azonban még 2016-ban elkezdődött egy olyan sorozat, amely most is tart:

&lt;span class=&quot;highlight-block&quot;&gt;a németek egymás után 10. meccsükön kaptak gólt vagy gólokat nagy tornán. &lt;/span&gt;

Úgy nehéz előre jutni, ha a védelem lyukas, támadásban meg tékozló a csapat.

&lt;strong&gt;40 – MEXIKÓI ÉS BRAZIL EGY AZ EGYEZÉS/CSEL.&lt;/strong&gt; A legtöbb egy az egy elleni párharcot, illetve cselkísérletet Mexikó és Brazília vállalta az első körben, elérve a negyvenes határt (Brazília 62,5, Mexikó 52,5 százalékos hatékonysággal dolgozott). Ez még nem is meglepő, az sem, hogy az ausztrálok (10) próbáltak meg a legkevesebbszer egy az egyezni vagy cselezni, viszont az már igen, hogy a belgák (!) is 10-nél álltak meg, ami tőlük elég ványadt.

&lt;strong&gt;1003 – JÓ SPANYOL PASSZ.&lt;/strong&gt; A FIFA statisztikája szerint a spanyol válogatott 1061 passzkísérletet hajtott végre Costa Rica ellen, és 1003-szor saját emberhez is juttatta a labdát. Szerény 95 százalékos hatékonyság ez – Irán, Costa Rica, Szaúd-Arábia, Japán és Lengyelország együttvéve nem adott annyi jó passzt, mint&lt;strong&gt; Luis Enrique&lt;/strong&gt; együttese! A spanyolok négy éve is élen jártak a passzstatisztikában, ám akkor többször teljesen meddőnek bizonyult a fölényük (például az oroszok elleni, kiesésüket hozó meccsen), most viszont a rengeteg átadás mellé hét gólt is berámoltak Costa Ricának.

[prefabricated_shortcode in_app=&quot;0&quot; code=&quot;%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/11/gettyimages-1245002003-masolat-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>