1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/Minden hazai szurkoló jobb játékra számított annál, amit Katar nyújtott a 2022-es világbajnokság nyitómérkőzésén. A hónapokig együtt készülő, edzőtáborról edzőtáborra járó házigazdát az első félidőben lemosta Ecuador (0-2 volt, de 0-4 éppúgy lehetett volna), amely a második félidőben már sem a futballt, sem a gólszerzést nem erőltette. Katar jóformán helyzetbe is alig került, nem volt kaput eltaláló kísérlete és az első félidő ráadásának utolsó percéig labdaérintése sem az ecuadori tizenhatoson belül. <strong>Félix Sánchez</strong> válogatottja muníciót adott azoknak, akik úgy vélekedtek, <span class="highlight-block">Katar a valaha volt leggyengébb vb-házigazda, </span> és saját erejéből nem jutott volna el a tornára. A stadion lelátóiról a nyitómérkőzés végére ezrével eltünedező drukkerek pedig azt cáfolták, hogy ez egy futballőrült ország. A nyitómérkőzés csak növelte a katari tornával kapcsolatos kérdőjelek számát, és a házigazdának nagyon sokat kellene javulnia ahhoz, hogy akár Szenegálnak, akár Hollandiának méltó ellenfele legyen. [caption id="attachment_6609" align="aligncenter" width="5287"]<img class="size-full wp-image-6609" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/11/gettyimages-1244981794.jpg" alt="" width="5287" height="3525" /> A megnyitó a Katar–Ecuador mérkőzés előtt.[/caption] Óriási csalódás lehetett a katariaknak a mérkőzés, és talán még fokozta is ezt, hogy a regionális rivális szaúdiak mindent megvalósítottak Argentína ellen, amit nekik nem sikerült. A kis Katar hatalmas szomszédja az ázsiai arab válogatottak legnagyobb vb-diadalát aratta Messiék ellen. Katar és Szaúd-Arábia hasonlóan készült fel, mindkét csapat kizárólag hazai játékosokra épített, de a pályán óriásinak tűnt a szintkülönbség a két együttes között arról nem is beszélve, hogy a fanatikus szaúdi drukkerek jóval fergetegesebb hangulatot teremtettek, mint a rendező szurkolói. Katar (majd Irán) teljesítménye nem mutatta jó fényben az ázsiai zóna (AFC) csapatait, Szaúd-Arábia váratlan sikere viszont felcsillantotta a térségben rejlő potenciált. <h2>Megkésett fejlődés</h2> Katarban csak az 1940-es évek végén kezdett elterjedni a labdarúgás. 1963 óta van (eleinte nem hivatalos) bajnokság, a válogatott 1970. március 27-én játszotta le első mérkőzését, így a most résztvevő 32 nemzeti csapat közül a „legfiatalabb”. Brazília arra készült ekkor, hogy harmadszor is elhódítsa a Rimet Kupát, két évvel később ünnepelték a labdarúgó-történelem első válogatott mérkőzésének (1872, Skócia–Anglia) centenáriumát. <div class="payable-content-section"></div> <span class="highlight-block-small">Az ázsiai zónába tartozó arab válogatottak – melyek a WAFF, azaz a Nyugat-ázsiai Labdarúgó Szövetség égisze alatt szerepelnek regionális szinten – szinte mind későn érkeztek a nemzetközi futballéletbe. </span> Az 1934-es és 1938-as vébé selejtezőin ugyan elindult Palesztina, ám a válogatott kezdetben szinte kizárólag, majd kizárólag izraeli játékosokból állt (a palesztinai arabok bojkottálták a csapatot). Szíria az ötvenes években jelent meg a színen, de erős nyugat-ázsiai kontingens először csak az 1978-as világbajnokság selejtezőin indult. Hogy az észak-afrikai arab válogatottak hol tartottak? Egyiptom 1934-ben debütált a vébén, Marokkó 1970-ben lépett ki a nagyszínpadra, 1978-ban Tunézia pedig Afrika és az arab térség első világbajnoki sikerét szállította a Mexikó elleni győzelemmel. Négy évvel később Algéria legyőzte az NSZK-t, nyolc évvel később Marokkó vb-nyolcaddöntőbe jutott. A lemaradás a többi ázsiai riválissal szemben is látható volt. Indonézia (Holland Kelet-India néven) 1938-ban debütált a világbajnokságon, India 1950-ben kijutott, ám a költségek és a közelgő 1952-es olimpia miatt nem vállalta a szereplést. Dél-Korea 1954-ben mutatkozott be, Észak-Korea pedig 12 évvel később óriási szenzációt okozott azzal, hogy legyőzte Olaszországot és bejutott a negyeddöntőbe, amelyben háromgólos előnyt tékozolt el az <strong>Eusébio</strong> vezette portugálokkal szemben. A ma már az európai zónában szereplő Izrael 1970-ben képviselte Ázsiát a vébén, Irán 1978-ban mutatta meg tudását. Az első „fecske” 1982-ben Kuvait volt, és azóta állandó képviselete van az ázsiai arab államoknak a világbajnoki mezőnyben. Következett Irak (1986), az Egyesült Arab Emírségek (1990), Szaúd-Arábia (1994, 1998, 2002, 2006, 2018, 2022), végül Katar (2022, rendezőként nem kellett selejtezőket játszania). Az eddigi 43 ázsiai vb-szereplésből csak 10 kötődik arab országhoz, és egyedül Szaúd-Arábia lett rendszeres vendég a világ legnagyobb válogatott labdarúgótornáján. Az ázsiai arab válogatottak eddigi vb-szereplése nem volt diadalmenet. Egyetlen továbbjutójuk Szaúd-Arábia, amely (talán az ismeretlenség erejét is kihasználva) 1994-ben bravúrosan szerepelt, legyőzte Marokkót és Belgiumot, majd a nyolcaddöntőben búcsúzott Svédország ellen. A meglepetéscsapat több kulcsjátékosa – mint a remeklő <strong>Fuad Amin</strong> vagy a kontinens valaha volt egyik legjobb kapusa, <strong>Mohamed al-Daia</strong> – korábban U16-os világbajnokságot nyert. Ettől eltekintve a régió csapatainak szereplése gyengécske: a 2022-es torna előtt 3 győzelem, 3 döntetlen, 19 vereség volt a mérleg, a gólkülönbség 16–60. A szaúdiakon kívül senki sem tudott meccset nyerni a vb-n. https://twitter.com/fifacom/status/1277520251119374336 Pedig kontinentális szinten a nyugat-ázsiai csapatok jól teljesítenek. 1985 és 2021 között az arab klubcsapatok kilencszer hódították el az ázsiai trónt (a szaúdi válogatott gerincét adó al-Hilal négy sikerével és négy vesztett döntőjével a legeredményesebb klub mind között), az Ázsia Kupát pedig Szaúd-Arábia háromszor, Kuvait, Irak és Katar egyszer-egyszer nyerte meg. Az arab csapatok 6 végső győzelme ugyanannyi, mint amit a Távol-Kelet két vezető futballhatalma, Japán (4) és Dél-Korea (2) aratott. Szaúdi, katari, arab emírségekbeli, iraki és szíriai játékos is nyert már kontinentális egyéni díjat (AFC Év Játékosa). Szaúd-Arábia teljes joggal tartja magát kontinentális futballhatalomnak, de ezt a vb nagyszínpadán az 1994-es kivételtől eltekintve eddig nem tudta bizonyítani. Ha összevetjük a távol-keleti csapatok és a nyugat-ázsiai arab válogatottak világbajnoki szereplését, akkor az előbbiek jönnek ki jobban az összehasonlításból. A távol-keletiek (sőt Irán) pontátlaga is jobb a vébéken, s míg az arab országok Szaúd-Arábia egyetlen továbbjutását tudják felmutatni, távol-keleti riválisaik közül Észak-Korea (1), Dél-Korea (2, benne egy elődöntő) és Japán (3) is tovább tudott már jutni a csoportkörből. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/11894855/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/11894855/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/11894855" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> <h2>Vérkeringésen kívül</h2> Ha meg akarjuk fejteni a legnagyobb színpadon mutatott teljesítménykülönbség okait, akkor két feltételezésre juthatunk. Az egyik: a japán–dél-koreai, közös rendezésű világbajnokság tényleg „meglökte” a távol-keleti futballhatalmakat, olyannyira, hogy azok korábbi statisztaszerepükből a mezőny egyenrangú tagjaivá váltak. A másik: <span class="highlight-block-small">míg a meghatározó ázsiai országok közül Japán és Dél-Korea, valamint Irán szerves része a globalizált futball vérkeringésének, a nyugat-ázsiai arab államokra ez nem igaz. </span> Katar és Szaúd-Arábia kizárólag otthon futballozó játékosokat nevezett a 2022-es világbajnokságra (a katariaknál gyakorlatilag kötelező volt otthon maradni, illetve hazajönni); de az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán vagy Kuvait jelenlegi kerete is csak otthon vagy más ázsiai arab országokban játszó labdarúgókból áll. A hányattatott sorsú, jelentős diaszpórájú országok (mint Irak vagy Szíria) válogatottjaiban viszont jó pár kalandozó légióst találunk. A 2018-as vb előtt a szaúdiak egy <a href="https://www.laliga.com/en-GB/news/saudi-arabia-general-sports-authority-and-saudi-arabian-football-federation-announce-next-steps-in-laliga-partnership-to-grow-football-in-saudi-arabia" target="_blank" rel="noopener">ligaközi megegyezés keretében</a> kilenc játékosukat Spanyolországba küldték fél évre; hatan alacsonyabb osztályú klubokhoz kerültek, hárman a La Ligába. Kilencen együttvéve három bajnokit játszottak, majd mindenki hazatért – aligha lehetett mást várni, hiszen a játékosoknak jóformán beilleszkedni sem volt idejük. A globalizált futballvérkeringésből kimaradni ma versenyhátrányt jelent. A régiónak nincsenek világsztárjai, nem úgy, mint a Távol-Keletnek. Míg <strong>Pak Dzsi Szung, Szon Hung Min, Honda Keiszuke</strong> vagy <strong>Nakata Hidetosi</strong> világszerte ismert játékossá vált, a szaúdi legenda <strong>Szami al-Dzsaber</strong> csupán négy, Angliában lejátszott bajnoki mérkőzésig jutott a Wolverhampton színeiben. <blockquote>Ha a szaúdiak jó futballistákat akarnak, akkor el kell engedjék őket külföldre</blockquote> – <a href="https://www.theguardian.com/football/2002/jun/09/worldcupfootball2002.sport28" target="_blank" rel="noopener">mutatott rá</a> a problémára már húsz éve al-Dzsaber. Az <a href="https://www.linkedin.com/pulse/what-legacy-left-behind-fifa-world-cup-qatar-2022-lttsports" target="_blank" rel="noopener">LTT Sports tanulmánya</a> szerint a 2022-es világbajnokságon résztvevő játékosok közel háromnegyede (73 százaléka) Európában futballozik, a kerettagok fele pedig az öt topligában. Hatalmas erő- és tehetségkoncentráció ez – ebből maradnak ki az ázsiai arab válogatottak, hiszen sem a katari, sem a szaúdi keretben nincsen légiós. A FIFA tízéves, a világ nemzetközi transzfereit vizsgáló anyagában Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is az erősen negatív átigazolási mérlegű országok listáján az élmezőny közelében található (a 7., a 9. és a 11. helyen), mivel jelentős pénzért folytat játékosimportot, ám kifelé szinte kizárólag a légiósok mozognak, a hazai játékosok nem. Az ázsiai riválisok közül Japán és Dél-Korea a játékosexportőrök között van, s ennek megfelelő átigazolási díjakat is szed be. Irán esetében szintén játékos-kiáramlásról beszélhetünk. Lehet világszínvonalú infrastruktúrát kialakítani (ezzel nincs gond), és lehet tudást importálni (ezzel sincs; magas szintű edzők, sporttudományos szakemberek és játékosok sora szerződik az Arab-félsziget nagy bajnokságaiba), de a játék színvonala, a keretbe és a pályára kerülésért folytatott harc intenzitása nem ugyanaz, mint az európai elitben. A dél-koreai vb-keretben nyolc, Európában légióskodó futballista van. Az irániban 13, a japánban 19, a szintén az ázsiai zónában játszó ausztrálokéban 15. Katar és Szaúd-Arábia esetében a szám 0. „Tetszik-e vagy sem, de Európa topligáiba gyűlnek a legjobb játékosok szerte a világból. Ott van a pénz, ott vannak a nagy szurkolói tömegek. Elkerülhetetlen, hogy mindenfelől idevándoroljanak a játékosok, akik aztán felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat visznek haza a válogatottjukhoz. Japán, Ausztrália és még Irán is bőven profitál ebből. De ha olyan országokra gondolunk, mint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, akkor látjuk, hogy <span class="highlight-block">minden játékosuk otthon marad. </span> Márpedig amíg a nyugat-ázsiai játékosok nem kóstolnak bele a legmagasabb szintű futballba, addig fennmarad a probléma” – <a href="https://www.arabnews.com/node/1407571/sport" target="_blank" rel="noopener">vélekedett a 2018-as vébé után</a> <strong>Andy Roxburgh</strong>, az ázsiai szövetség technikai igazgatója. <h2>Komfortzónán belül</h2> Példa lehetne a fentiekre <strong>Omar Abdulrahman</strong>. Az EAE válogatottjának csillogó tehetségű irányítója képességei alapján beférhetett volna egy topligás vagy topliga közeli csapatba. Aki látta a bongyor hajú támadó középpályást varázsolni az Ázsia Kupán, megerősítheti ezt. Xavi „nagyon jó játékosnak, nagy talentumnak” nevezte, akinek külföldre kellett volna mennie. Abdulrahmant nagy klubok csábították, a Manchester Citynél még próbajátékon is szerepelt, ám egyrészt gondok voltak a munkavállalási engedélyével, másrészt nem akart kölcsönbe menni más országba. Az üzletből semmi sem lett, és Abdulrahmant később hiába hívták, klubja elutasította az ajánlatokat, és talán már ő sem akart mindenképp külföldre szerződni. Ünnepelt sztárként, gazdagon élhetett az ismerős közegben, de ha Európába ment volna, akkor egy mezei játékos lett volna; egy a kezdő tizenegybe kerülésért kőkemény harcot folytató huszonötből, idegen környezetben, ráadásul kevesebb pénzért kellett volna aláírnia. Otthon maradt, sérülések gyötörték, és leépült – bármilyen nagyszerű futballista, az utóbbi években már a válogatottnál sem veszik számításba. De említhetnénk a katari csatársztár <strong>Almoez Alit</strong> is, aki ugyan légióskodott Európában (az osztrák Paschingban és LASK-ban, valamint a katari kézben levő belga Eupenben és a spanyol Leonesában), de 2016-ban hazatért, és azóta is az al-Duhailban játszik. Állítólag nagy csapatok (AC Milan, Tottenham) is figyelték, ám 26 évesen még mindig otthon szerepel (illetve kell szerepelnie). A katariak által Európába nyitott csatornák (főleg az említett Eupen) inkább a dohai Aspire akadémiáról kikerülő afrikai tehetségeknek, s nem a vb-rendező játékosainak jelentettek felhajtót az európai topfutball országútjára. <span class="highlight-block-small">A nyugat-ázsiai topklubok erősen protekcionista viselkedése, az ismerős kultúrában, a komfortzónában maradás igénye és a magas fizetések egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a katari, szaúdi vagy arab emírségekbeli játékosokból nem lesznek légiósok – vagy ha országot váltanak, akkor is egy másik arab állam az úti céljuk.</span> „A szaúdi játékosok azért nem igazolnak külföldre, mert a legjobbak közülük nagyon, nagyon bőkezű szerződéseket kapnak a hazai kluboktól. Mindig nagy a harc a klubok között a legjobb szaúdi játékosokért, szóval nagyon magas ajánlatok futnak be értük” – magyarázta <a href="https://theathletic.com/3669114/2022/11/21/world-cup-saudi-arabia/" target="_blank" rel="noopener">a The Athleticnek</a> <strong>Jasszer al-Miszehal</strong>, a szaúdi szövetség elnöke. A légióskorlátozás a kiemelkedő képességű hazai futballisták árát és fizetési igényeit is felveri. Egy játékosügynök hozzátette: a legjobb szaúdi spílerek Európában is magas (bár nem feltétlenül topligás) szintű csapatokban játszhatnának, de az európai klubok nem versenyezhetnek az otthoni szerződésajánlatokkal. <h2>Meghálált bizalom</h2> <strong>Hervé Renard</strong> szaúdi szövetségi kapitány szerint a már családos, húszas éveik második felében járó futballisták nem szívesen költöznének külföldre, a lehetőséget abban látja, ha tinédzserkorú szaúdi tehetségek veszik az irányt Európa felé. A rutinos edző arra is rámutatott: bár a szaúdi bajnokság színvonala sokat emelkedett, intenzív sprintekben, le- és visszatámadásban jócskán lehetne még fejlődni. A francia kalandfilmhős kinézetű, korábban remek eredményeket (Afrika Kupa-győzelem Zambiával és Elefántcsontparttal) elérő Renard ettől függetlenül bízott abban, hogy a selejtezőkön mutatott jó csapatjátékot Szaúd-Arábia át tudja menteni a világbajnokságra. Átmentette. Sőt, ha valamit kívánhatnának a katari drukkerek, az alighanem az lenne, hogy csapatuk legyen olyan, mint az argentinok ellen látott szaúdi válogatott. Mert hol volt ez a négy éve Oroszországban járt, ijedtnek és gyámoltalannak tűnő, fizikálisan könnyedén elnyomott szaúdi együttestől? Hiába került Hervé Renard csapata a világrekord közeli veretlenségi sorozatból érkező Argentína ellen hamar hátrányba, jól begyakorolt lescsapdájával és magasra feltolt védővonalával valósággal megőrjítette <strong>Messiéket</strong>, majd a második félidő elején fordítani tudott. Innen már „csak” hősies védekezés kellett – a csapatukhoz hasonlóan eksztázisba eső szaúdi drukkerek minden egyes jól időzített szerelést tomboló lelkesedéssel fogadtak –, és végül az eredményjelzőn az állt: Argentína–Szaúd-Arábia 1–2. Ez az ázsiai arab csapatok legnagyobb vb-diadala. https://twitter.com/OptaAnalyst/status/1595028105718013953 A szaúdi válogatott egymást követő 12. mérkőzését hozta úgy, hogy nem kapott egynél több gólt, s véget vetett Argentína 36 meccset számláló, világcsúcs közeli veretlenségi sorozatának is. Renard joggal bízott a csapatában, a hosszú felkészülés, a sok gyakorlás pedig (főleg a magasra feltolt védővonalnál, a kockázatos lesre állításokon) nagyon is látszott együttesén. Ha Katar a 0–100 skála 0 pontját hozta első mérkőzésén, Szaúd-Arábia a 100 közelében volt, játékosai pedig megmutatták, hogy európai légiósok nélkül is eredményesek tudnak lenni. Hogy ez egyszeri eset volt-e, <span class="highlight-block">vagy Szaúd-Arábia mesét ír Katarban, </span> azt meglátjuk a következő mérkőzéseken. A nyitó bravúrtól függetlenül: hosszú távon valószínűleg az tenne a legjobbat a nyugat-ázsiai arab csapatoknak, ha erősödő bajnokságaik segítségével ki tudnának nevelni olyan játékosokat, akik aztán megállják a helyüket a topkategóriás klubfutballban. Izolációból ugyan születhet néhány váratlan bravúr, ám szintlépés aligha. [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/11/gettyimages-1244995716-masolat-150x150.jpg150150