1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/Magyarország 1972-ben még futballnemzet volt, válogatottja nem a selejtezőcsoportban, hanem az Európa-bajnokságon szerezte meg a negyedik helyet, az FTC UEFA Kupa-elődöntőt vívott, és csak két kihagyott tizenegyes miatt nem lett finalista, a Honvéd, Újpest, Vasas hármas pedig nem a Felcsút, a Kisvárda vagy a Mezőkövesd mögött kullogott, mert telt házas pesti kettős rangadókon felnőttjátékos és szurkoló azt sem tudta, merre van Felcsút, Kisvárda és Mezőkövesd. Még a lengyelek sem érdekelték különösebben a labdarúgás hazai híveit. Nagyjából annyira tartották az örök barátokat, amennyit az 1972. augusztus 21-én megjelent hír tartalmazott: a <strong>Fatér – Vellai, Molnár, Sándor, Hunyadi – Gulyás, Kandi – Bartos (Kelemen), Németh, Szurgent, Vízi</strong> összetételű Csepel 1-1-et ért el Krakkóban a lengyel olimpiai válogatott ellen a korábbi ferencvárosi Németh Miklós góljával. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2022/09/05/muncheni-olimpia-1972-fekete-szeptember-terrorakcio-schmitt-pal-hegedus-csaba-gyarmati-andrea-bobis-ildiko-hargitay-andras-dunai-antal/" image="1" lead="1"] Adalék az akkori színvonalhoz: Németh 1971 nyarán, a spanyolországi Elchében rendezett nemzetközi tornán négyet vágott be <strong>Puskás Ferenc</strong> edző három hónappal korábban BEK-döntős Panathinaikoszának az FTC 6-1-es hengere alkalmával. Aznap az Újpest Huelvában 3-1-re legyőzte a Real Madridot, amelyhez Puskásnak szintén volt némi köze. <span class="highlight-block">A lengyelekkel szemben 1972-ig 16 győzelem és egy-egy döntetlen, valamint vereség szerepelt a válogatott mérlegében.</span> Hazánkban így fel sem merült, hogy a lengyel együttes az ötkarikás torna döntőjébe juthat. S maga az olimpia sem tartotta lázban az országot, mármint a labdarúgást tekintve nem, hiszen mindenki tudta: a nyári játékokon legföljebb a keleti blokk vonul fel a legjobb futballistával, a nyugatiak és a dél-amerikaiak első vonala hanyagolja rendezvényt. A béketábor tagjai sem mindig szerepeltették az első csapatot, honfitársaink például a megerősített B válogatottal nyertek az 1964-es és az 1968-as olimpián is. A hatvannégyes tornán az A együttes Eb-bronzérmes törzsgárdistái közül <strong>Mátrai, Mészöly, Sipos, Sárosi László, Nagy István, Solymosi, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi</strong> sem játszott, és ide kell sorolni a kontinenstorna négyes döntőjéről sérülés miatt hiányzó <strong>Sándor „Csikart”</strong> és <strong>Göröcsöt</strong> is, míg 1968-ban távol maradt Mexikótól <strong>Tamás Gyula, Káposzta, </strong>Mátrai, Mészöly,<strong> Ihász, Mathesz, </strong>Solymosi,<strong> Göröcs, </strong>Rákosi, <strong>Molnár Dezső, </strong>Albert, Tichy, <strong>Farkas.</strong> <div class="payable-content-section"></div> <span class="highlight-block-small">A hetvenkettes torna azért különbözött az előzőektől, mert a magyar csapat nem jutott ki az 1970-es világbajnokságra, ezért nem érintette az a szabály, hogy vb-n szerepelt labdarúgók nem játszhatnak az ötkarikás játékokon.</span> <strong>Illovszky Rudolf</strong> szövetségi kapitány meghagyta az Eb-negyedik együttes gerincét, de a keret összetételén finomított, és a következő labdarúgókat hívta meg az előkészületekre: <strong>Géczi</strong> (FTC), <strong>Rothermel</strong> (Tatabánya) – <strong>Vépi, Páncsics, Bálint</strong> (mind FTC), <strong>Török, Vidáts</strong> (mindkettő Vasas), <strong>Szűcs</strong> (Honvéd), <strong>Juhász Péter</strong> (Újpest) – <strong>Juhász István, Kű</strong> (mindkettő FTC), <strong>Dunai III</strong> (Újpest), <strong>Kovács József</strong> (Videoton), <strong>Kocsis Lajos</strong> (Honvéd), <strong>Básti</strong> (Salgótarján) – <strong>Fazekas, Dunai II</strong> (mindkettő Újpest), <strong>Kozma</strong> (Honvéd), <strong>Branikovits</strong> (FTC), <strong>Várady</strong> (Vasas), <strong>Tóth Kálmán</strong> (Tatabánya). A keretszűkítést az élet hajtotta végre, mivel Török Péter és Fazekas László megsérült, ahogyan az olimpián Vidáts Csaba is, míg Juhász Istvánt kihagyta a kapitány, mert Dunai III Ede formáját megnyugtatóbbnak látta. [caption id="attachment_5770" align="aligncenter" width="2000"]<img class="size-full wp-image-5770" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/09/2kepessport_1972_2__pages417-417.jpg" alt="" width="2000" height="1601" /> Képes Sport, 1972. szeptember 12. (19. évfolyam, 37. szám)[/caption] A válogatott lazán vette az akadályokat Augsburgban, Münchenben, Nürnbergben, Passauban, Regensburgban, egyedül az egyaránt tizenkilenc éves <strong>Dirceuval</strong> és <strong>Falcaóval</strong> kiálló brazil utánpótlással gyűlt meg a baja, de Juhász Péter a hajrában bombagóllal egyenlített (2-2). Különben tükörsima győzelem volt Dánia (2-0), az NSZK (4-1) és Mexikó korosztályos csapata (2-0), valamint Irán és az NDK A válogatottja (2-0) ellen. A lengyelek lemásolták e produkciót, ők is öt győzelemmel (Kolumbia 5-1, Ghána 4-0, NDK 2-1, Szovjetunió 2-1, Marokkó 5-0), valamint egy döntetlennel (Dánia 1-1) kerültek a döntőbe. A magyaroknál Dunai Antal hét gólt ért el, a lengyeleknél a középpályás <strong>Kazimierz Deyna</strong> ugyanennyit. <span class="highlight-block">A legjobb négy közé kizárólag a szocialista országok képviselői jutottak. </span> Az NDK és a Szovjetunió együttese meg is egyezett a barátságos döntetlenben (2-2) a harmadik helyért letudott találkozó előtt, a magyar vezetők viszont hallani sem akartak arról, hogy játékosaik megállapodjanak a lengyelekkel az „ikszben”. A labdarúgók nem berzenkedtek az utasítás miatt, mert jobbnak gondolták csapatukat a riválisénál, úgy érezték tehát, az elöljárók fölöslegesen beszélnek. Illovszky mondta ugyan, hogy „jól összekovácsolt, kombinatív játékra törekvő együttes az ellenfél több kiemelkedő egyéniséggel, hiszen <strong>Anczok</strong>, Deyna, <strong>Lubanski, Gadocha</strong> a torna legjobb játékosai közé tartozik”, ám a jellemzést mindenki kötelező udvariasságnak tekintette. Pedig Wlodzimierz Lubanski 1970-ben csak azért nem igazolt a Real Madridhoz, mert a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nem járult hozzá a szerződéshez. Deynát 1978-ban már elengedték a Manchester Cityhez, majd – akárcsak <strong>Wladyslaw Zmudát</strong> és Robert Gadochát – az Egyesült Államokba, de a klasszis középpályás nem járt szerencsével: 1989. szeptember elsején, Lengyelország náci lerohanásának ötvenedik évfordulóján halálos autóbalesetet szenvedett San Diegóban. Alig negyvenegy esztendőt töltött köztünk. A rövid időt nagyszerűen használta fel, az olimpiai döntő kifejezetten az „övé” volt. Pedig az első félidő végén a tinédzser Várady Béla elcsípte<strong> Zbigniew Gut</strong> átadását, majd <strong>Hubert Kostka</strong> kapus mellett ravaszul a „rövid”, azaz a jobb sarokba lőtt, miközben tekintetével a fején megsérült, turbános Dunai II-t kereste, hogy majd hozzá passzol. A szünetben senki sem gondolt fordulatra, ám Deyna – mitagadás – korántsem védhetetlen, ballábas lövését Géczi István „benézte”. A kapust a bokszoló <strong>Kajdi János</strong> kollégának szólította, mondván, neki is gyakran kell öklöznie. A döntőn sajnos lábbal és kézzel sem ment: egy beívelés után a védelem leblokkolt, az indiszponált Géczi meg a rokonok elé csámborgott ki, és Deyna az üres kapuba gurított (1-2). „Senkit nem lehet dicsérni” – írta másnap a Népsport, nem sejtve, hogy mennyire más ötven év következik a magyar labdarúgásban ahhoz képest, ami a Münchent megelőző dicsőséges dekádokban történt. A Népszava a földbe dorongolt: <blockquote class="small-quote">Rossz a magyar labdarúgó-válogatott, s ami még szomorúbb, ez nem is az utánpótlás csapata, mint a múltban volt, hanem a nemzeti együttesünk!”</blockquote> Az Esti Hírlap ugyancsak keserűen állapította meg: „Nem tud a magyar futball lábra állni.” Még egyszer mondom: három hónappal azelőtt Európa legjobb négy csapata között volt a válogatott. Illovszky csöndesen megjegyezte: „Ezen a napon száraz pályán is kikaptunk volna. De megtanuljuk még becsülni a második helyet.” A jövőbe látott, hiszen 1972 óta Eb-elődöntő és olimpiai döntő közelébe sem került a címeres mezes együttes. Ötkarikás tornán csak egyszer járt, akkor is pont nélkül maradt a Mexikóvárosban arany-, Münchenben ezüstérmes Dunai Antal kapitány irányításával. Az Európa-bajnokságról meg valószínűleg azóta is hiányozna, mint harminchat éve a vb-ről, de 2016-tól segített rajta a létszámemelés és a bővítéssel együtt járó többlépcsős könnyítés. (A korábbi rendszer szerint esély sem nyílt volna a részvételre, s ez csupán a tizenhatos mezőnyre vonatkozik, mert a négyes és a nyolcas Eb-végjátékra a régi klasszisok is ritkán jutottak el.) <span class="highlight-block-small">Magam annak idején nagyon szomorú voltam az Eb negyedik és az olimpia második helye miatt, de ma már büszkén tekintek vissza a hajdani csalódást keltőkre, mert nemzetközi összehasonlításban is kiváló labdarúgók voltak. </span> S öten közülük olimpiai aranyérmesnek mondhatták magukat, hiszen Páncsics Miklós, Szűcs Lajos, Kocsis Lajos, Básti István és Dunai II 1968-ban, Mexikóban a hosszú dobogó középső részére állhatott. S akadt egy hatodik ötkarikás győztes is a müncheni labdarúgótornán: az 1964-ben olimpiai bajnok Palotai Károly 1972-ben már mint játékvezető szerepelt az ötkarikás vetélkedőn. A lengyelek pedig 1972 és 1974 között 36 válogatott meccsből 26-ot megnyertek, hatot döntetlennel zártak, és csak négyet vesztettek el. Kis híján a döntőbe jutottak az 1974-es világbajnokságon is, amelyen végül bronzérmet szereztek. Akárcsak az 1982-es vb-n. Abban a tíz évben voltak a csúcson <strong>Jan Tomaszewskivel</strong>, Zmudával, Deynával, <strong>Grzegorz Latóval</strong>, Lubanskival, <strong>Andrzej Szarmachhal</strong>, Gadochával, majd a hozzájuk csatlakozó <strong>Zbigniew Boniekkel, Wlodzimierz Smolarekkel. Kazimierz Górski</strong> szövetségi kapitány a müncheni döntő után kijelentette: „Ez az eredmény a lengyel labdarúgás eddigi legnagyobb sikere.” Meri ma valaki minálunk kudarcnak nevezni? [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/09/gettyimages-651712044-150x150.jpg150150