1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/<strong>Eric Cantona</strong> 1992 januárjában úgy érkezett a Leedshez, hogy Franciaországban már-már bukott labdarúgónak tartották. „Enfant terrible”-nek, vagyis fenegyereknek <a href="http://www.mightyleeds.co.uk/players/cantona1.htm">hívták</a>, amiért 25 éves korára már 6 klubnál is megfordult és egy rövid időre még vissza is vonult a labdarúgástól. Mielőtt a Leedshez került, a francia bajnokság 15. helyén álló Nimes-ben játszott, ahol azért kapott piros lapot, mert a szó szerint dühében megdobta a bírót. <span class="highlight-block-small">Az azt követő fegyelmi meghallgatáson minden bizottsági taghoz külön odament és a szemébe mondta, hogy „idióta”.</span> https://www.youtube.com/watch?v=fLvhQZTFk1o Cantona sikere két dologban rejlett: amellett, hogy képzett labdarúgó, a viselkedése legapróbb rezdülése is teátrális volt. Feltűrve hordta a gallérját és vékony volt, ami erős kontrasztban állt a testes játékosokkal teletűzdelt ‘90-es évek Angliájában. Mindemellett remek játékos is volt: mintha mindig tudta volna, melyik csapattársa hol van, szeretett spontánul, első szándékból játszani és rengeteget mozgott vissza a vonalak között, ezzel kimozgatva a védőket. Akkoriban egyszerűen nem volt hozzá fogható játékos az angol bajnokságban. Cantona ráadásul nemcsak focistaként, hanem művészként tekintett magára – nem csoda, hogy a labdarúgás után rögtön a színészet felé fordult. A játékról úgy gondolkodott, hogy ha már közönség előtt játszik, akkor performanszt is kell nyújtani. A francia nézőket kevesellte és hálátlannak tartotta, az angol szurkolók viszont nagyon rezonáltak vele. Cantona egy színész volt Shakespeare hazájában. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://sport24.24.hu/foci/2022/06/14/premier-league-30-eves-sorozat/" image="1" lead="1"] <div class="payable-content-section"></div> Három hónappal az érkezése után a Leeds megnyerte a bajnoki címet, Cantona pedig megrúgta a Premier League történetének első mesterhármasát is. Edzőjével, <strong>Howard Wilkinsonnal</strong> azonban nem volt meg az összhang, ezért átadólistára tették. Wilkinson megpróbált vevőt keríteni, de senki nem jelentkezett. Egy nap, amikor a Leeds és a Manchester United vezetői telefonon egyeztettek <strong>Denis Irwin</strong> leigazolásáról, a Manchester United-elnökével, <strong>Martin Edwardscal</strong> szemben ott ült Alex Ferguson, aki a beszélgetés vége felé átnyújtott egy cetlit azzal, hogy „kérdezd meg Cantonát”. Ferguson csapata akkor a 8. helyen zárt, 16 meccsen 17 gólt rúgott és rettenetesen szüksége volt egy támadóra. A piacon folyton pórul járt a klub: a kiszemelt Alan Shearer a Blackburn Roverst választotta, és a frissen erre a célra igazolt <strong>Dion Dublinnak</strong> eltörött a lába. Az üzlet végül megköttetett. Amikor Ferguson az egyik másodedzőjnek, <strong>Brian Kiddnek</strong> elmondta, hogy Cantonát mindössze 1 millió fontért vették meg, Kidd <a href="https://www.theguardian.com/football/2012/nov/24/eric-cantona-20-years-phone-call">visszakérdezett</a>: <blockquote>Hiányzik az egyik lába, vagy mi történt vele?</blockquote> <div class="article_box_border"> <div class="article_solidheader"> <h2>10 újabb emlékezetes pillanat a 30 éves Premier League-ből</h2> </div> <strong>2004. május </strong>– Az Arsenal veretlenül nyeri meg a bajnokságot. Arsene Wenger 2003-2004-es Arsenalja az első csapat lett a Premier League történelmében, amely veretlenül nyerte meg a bajnokságot: 38 meccs alatt 26 győzelem, 12 döntetlent gyűjtöttek be és 90 pontig jutottak. Wengert bolondnak vélték, amikor a szezon elején kijelentette, képesek lehetnek vesztett meccs nélkül megnyerni a bajnokságon. Végül <a href="https://www.youtube.com/watch?v=XA625ooKqSw&t=1s">megcsinálták</a>.   <strong>2004. október </strong>– „Battle of the Buffet”, vagy más néven „Pizzagate”. Az Arsenal már nem volt veretlen, amikor a Manchester United játékosaival való összetűzésben ételek repültek az öltözőfolyosóban. Cesc Fabregas <a href="https://www.youtube.com/watch?v=nH-PR0cf4pg">elismerte</a>, hogy a pizzát ő dobta.   <strong>1996. augusztus</strong> – Beckham félpályás gólja. Így kell beindítani egy karriert. A Manchester United a szezon első meccsét játszotta a Wimbledon ellen. David Beckham hátán még frissen virított a 10-es mez, amit a távozó Mark Hughes hagyott hátra. A gól előtt már 2-0-ra vezetett a United és egy labdaszerzésnél a 21 éves Beckham csak felnézett, célzott és tüzelt. Ahogy Beckham <a href="https://www.youtube.com/watch?v=kwICEING9yk">visszaemlékezett</a>: „Jobban örültem annak, hogy a gól után Eric Cantona odalépett hozzám és azt mondta, »szép gól«. Többet ért nekem, mint maga a találat.”   <strong>2004. június</strong> – A Special One megérkezik Angliába. Akkoriban Európában nem volt frissebb, modernebb és jóképűbb edző José Mourinhónál. Amikor a Porto megnyerte a Bajnokok Ligáját, vele együtt mindenki tudta, hogy egyben a búcsú pillanatait látjuk: pár nappal később már Stamford Bridge gyepén sétálgatott Peter Kenyon, a Chelsea ügyvezető igazgatója mellett. Mourinho az első tájékoztatóján magára <a href="https://www.youtube.com/watch?v=pybQAg2YUxY">aggatta</a> a címkéjét: „Európa-bajnok vagyok, és azt gondolom, különleges vagyok”.   <strong>2013. április</strong> – Luis Suarez harapása. Az uruguay-i Luis Suarez több módon is nyomott hagyott a Premier League-ben: a góljaival képletesen a keze (lába) nyomát hagyta ott, a Chelsea akkori védője, Braniszlav Ivanovics viszont a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=DMxRdMLKE5A">fogsorával</a> is találkozott.   <strong>2009. szeptember</strong> – Adebayor gólöröme. Hetekkel azután, hogy Emmanuel Adebayor elhagyta az Arsenalt a Manchester City-ért, a két csapat összefutott a bajnokságban. A City 4-2-re nyert, a legemlékezetesebb pillanat az maradt, amikor Adebayor a gólja után az egész pályán keresztülfutott, hogy korábbi csapata szurkolói előtt mutassa be <a href="https://www.youtube.com/watch?v=liV3LwrLOZU">örömét</a>. Az eset után bocsánatot kért.   <strong>2008. december</strong> – A Hull City a pályán tart félidei megbeszélést. Phil Brown, a Hull City menedzsere úgy gondolta, hogy csapata annyira gyalázatosan játszik, hogy a félidőben a pályán rögtönzött <a href="https://www.youtube.com/watch?v=4G8Gl-Fx_ek">megbeszélést</a>. „A négyezer velünk utazó szurkolónk ennél többet érdemelt és nehéz lett volna bármit is átadni, ha bevonulunk az öltözőbe” – mondta. Az első félidőben 4-0-val fordultak. A végeredmény 5-1 lett.   <strong>2016. február</strong> – Louis Van Gaal improvizációs esése. Ennél látványosabban nem lehetett megmutatni a bírónak, hogy nem ért egyet a véleményével. A legjobb, hogy <a href="https://www.youtube.com/watch?v=4dgA01b9ZSs">az esés közben</a> egy percre sem engedte el a noteszét.   <strong>2011. február</strong> – Rooney ollózós gólja. Kellett hozzá Naninak a Zabaletán megpattanó, kicsit magas, kicsit hátra küldött beadása. Kellett hozzá Vincent Kompany elcsúszása. De ami <a href="https://www.youtube.com/watch?v=km_9ntw05pw&t=111s">leginkább</a> kellett: Rooney bátorsága, tökéletes egyensúlyérzéke és kivitelezése.   <strong>1999. augusztus</strong> – Az Arsenal leigazolja Thierry Henry-t. A Premier League egy időben olyan volt, mint a lottó: ha egy külföldi játékos megérkezett, lehet, hogy épp Angliában robbant be a köztudatba. Manapság már a játékosmegfigyelők térnyerésével és a közvetítések megszaporodásával egyre kevesebb a meglepetés, de Thierry Henry Londonba való érkezése még ebbe a kategóriába tartozott. A 22 éves Henry a Juventusnál még bukott szélsőnek számított, Arsene Wenger viszont a csatárt látta benne. Mindene megvolt: gyorsaság, egyensúlyérzék, technika, erő, robbanékonyság. Egyedül fejelni nem tudott. Így is a csapat <a href="https://www.youtube.com/watch?v=_jBfu0FHzjU">gólrekordere</a> lett. </div> Cantona új lehetőségeket nyitott meg a játékban. Ferguson tudta, hogy a Manchester Unitednek el kellett engednie a hosszú labdás, klasszikusnak vélt, ám egyre inkább megkopott brit játékstílust, ebben pedig kapóra jött Cantona. A United már a leigazolása első évében megnyerte a bajnokságot, amire 1967 óta nem volt példa. A siker után Cantona lett a liga poszterarca és követendő példája. 1996-ban Cantona honfitársát, <strong>Arsene Wengert</strong> nevezték ki az Arsenal menedzserének. „Úgy éreztem, hogy egy ajtót nyitok meg az utánam jövőknek” – emlékezett vissza Wenger az önéletrajzi könyvében. Wenger gyermekkorától kezdve a labdarúgásban mozgott – játékosként, majd nevelőedzőként dolgozott és olyan tudással rendelkezett, ami Angliában akkor még páratlan volt. <img class="alignnone size-full wp-image-4967" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/06/wenger-henry.jpg" alt="" width="1024" height="747" /> Az Arsenalnál szigorú, zöldségeken, fehérjéken és lassú felszívódású szénhidráton alapuló étrendet vezetett be, ami után a játékosok egyszer a csapatbuszban hangosan skandálták, hogy „kérjük vissza a Mars-szeleteinket!”. Wenger más területeken is innovatív volt. Statisztikákat használt a teljesítmény mérésére és mivel Franciaországban elég komoly kapcsolati hálót épített ki, jól ismerte a külföldi bajnokságok átigazolási piacait. Amikor <strong>Patrick Vieira</strong> vagy <strong>Thierry Henry</strong> először tűntek fel Londonban, mindenki tudta, hogy kivételes tehetségű játékosok, csakhogy addig egyetlen angol menedzser sem hallott róluk, mert az angol klubok szinte sosem portyáztak fiatal tehetségek után az anyakontinensen. <blockquote class="twitter-tweet"> <p dir="ltr" lang="en">🍫 "They chanted on the coach - ‘We want our Mars bars!’</p> 😂 Arsene Wenger on changing the diet habits at <a href="https://twitter.com/Arsenal?ref_src=twsrc%5Etfw">@Arsenal</a> is brilliant. <a href="https://t.co/Bb0yYNuX8k">pic.twitter.com/Bb0yYNuX8k</a> — SPORF (@Sporf) <a href="https://twitter.com/Sporf/status/1315412107488305154?ref_src=twsrc%5Etfw">October 11, 2020</a></blockquote> <script async src="https://platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> Ami úgy kezdődött, hogy „Arsene Who?”, végül azzal folytatódott, hogy a legtöbb klub külföldi menedzsert keresett magának. A legfontosabb szempont ugyanakkor az maradt, hogy az edző tanuljon meg angolul, mert az elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az edző is a show része legyen. A labdarúgók egyre kevésbé mertek hangzatosakat mondani, tartottak attól, hogy az angol bulvármédia darabokra cincálja a nyilatkozatukat, ezért a PL főszereplői az edzők lettek – legyen szó Wengerről, Alex Fergusonról vagy <strong>Pep Guardioláról</strong>, a menedzserek közti verbális csörtékre az egész világon felkapták a fejüket. Ha <strong>Rafael Benítez</strong> csak spanyolul vagy <strong>José Mourinho</strong> csak portugálul beszélt volna, a show sem haladt volna tovább. <span class="highlight-block-small">A külföldi szürkeállomány importja olyan mértékben lett bevett gyakorlat, hogy 30 éves fennállása alatt még egyetlen angol edző sem nyerte meg a Premier League-et.</span> 2003-tól aztán a játékosok és menedzserek után a klubok tulajdonosai is elkezdtek nemzetköziesedni. Amikor az orosz oligarcha <strong>Roman Abramovics</strong> a fejébe vette, hogy vesz magának egy futballklubot, az elmondások szerint először Spanyolországban és Olaszországban kezdett el nézelődni. A tulajdonosi viszonyok ugyanakkor túl bonyolultak voltak: az olasz klubfoci évtizedek óta családok és dinasztiák kezében összpontosult, a spanyol klubok tulajdonosi szerkezetében pedig a szurkolók is aktívan részt vettek. Németországban a kilencvenes évek óta bevezetett „50%+1”-es szabály védte az egyesületeket a külföldi nagytőkésektől. <img class="alignnone size-full wp-image-4968" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/06/abramovics.jpg" alt="" width="1024" height="614" /> Ambramovics Londonban nézett körül, majd miután – tévesen – arról tájékoztatták, hogy az Arsenal nem eladó, Észak-London felé fordult, ám a Tottenham stadionját övező környékről megállapította, hogy helyenként rosszabbul fest, mint a szibériai Omszk városa. Így aztán a központibb és gazdagabb városnegyedhez tartozó Chelsea-t választotta, ezzel pedig új időszámítás kezdődött: <span class="highlight-block-small">külföldi oligarchák, nagybefektetők és állami szereplők kezdték el felvásárolni a hagyományos angol klubokat.</span> Téves megállapítás, hogy az UEFA Pénzügyi Fair Play-szabályozását a Chelsea miatt kellett bevezetni: a Chelsea ugyan rengeteget költött játékosokra és tetemes adósságokat halmozott fel, mégsem ők voltak az egyedüli klub, amely tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Akkoriban a Leeds, a West Ham United és a Portsmouth is roppant egészségtelenül gazdálkodott, és a spanyol Deportivo La Coruna vagy az olasz Parma is komoly kálvárián estek át. Abramovics Chelsea-jét abban gátolták, hogy a tulajdonos közvetlen tőkeinjekciókon keresztül tegye lehetővé a nagybevásárlásokat, így a Chelsea-nek is üzleti modellt kellett váltania: már nemcsak drága játékosokban utaztak, hanem rengeteget invesztáltak a saját tehetségek kinevelésébe is. A Premier League klubjai körül meglehetősen gyanús alakok kezdtek el bóklászni. Amikor <strong>Vincent Kompanyt</strong> 2008-ban leigazolta a Manchester City, úgy volt, hogy a klub akkori tulajdonosának, a korábbi thaiföldi miniszterelnöknek is bemutatkozhat, ám a találkozót <strong>lefújták</strong>, mert az elnöknek bujkálnia kellett. Egy időben szó volt arról, hogy a mianmari katonai junta tervezte felvásárolni a Manchester Unitedet. A Premier League gyakorlatilag sosem nézte, honnan érkezik a pénz és ebben hasonló jegyeket mutat a brit gazdasággal. Amíg Franciaországban és Németországban viszonylag bizalmatlanság övezi a külföldi nagytőkéseket, addig Angliában ez kevésbé volt jellemző. A folyamat épp most, a 2020-as évek elején vett érdekes fordulatot, amikor az ukrajnai orosz támadás miatt zárolták Roman Abramovics angliai vagyonát, vagy amikor a Newcastle-t felvásárló szaúdi befektetési alapnál a Premier League arra kért garanciát, hogy a gazdasági társaságnak nincsenek közvetlen kapcsolatai a helyi politikai vezetéshez. Emlékeztetőül: az alap vezetője az ország uralkodója, <strong>Mohamed Bin-Szalman</strong>. A tulajdonosi háttér okozta dilemmák végül oda vezettek, hogy Angliában <a href="https://www.theguardian.com/football/2022/may/25/labour-pushes-government-to-come-clean-over-newcastle-involvement">törvényjavaslatot</a> nyújtottak be, hogy a szurkolók nagyobb beleszólást kapjanak a klub belügyeibe és etikai ellenőrzést végezhessenek a kopogtató befektetőkön.richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/06/eric-cantona-150x150.jpg150150