1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/Az ég kék, a fű zöld, a nemrég zárult bajnokságot is a Ferencváros nyerte meg, ez pedig annyira volt papírforma, mint eltalálni az 1896-os angol–zanzibári „háború” végeredményét (aki nem ismeri a történetet: Anglia 38 perc alatt győzött, ez a világ legrövidebbnek tartott fegyveres konfliktusa). Szóval egymás után negyedszer is bajnok lett a Fradi, teljesen megérdemelten. Úgy, hogy az őszi idénye részben ráment egy rosszul sikerült edzőváltásra (a <strong>Szerhij Rebrovot</strong> váltó <strong>Peter Stögert</strong> fel is állították a kispadról), a tavaszi szezonnak pedig a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag felkészülés nélkül vágott neki az újonnan kinevezett <strong>Sztanyiszlav Csercseszov</strong>, aki menet közben keresgélte a csapatát. Megtalálta, és a Paks elleni fináléban rendkívül meggyőző teljesítménnyel a Magyar Kupát is hozzáadta a trófeagyűjteményhez, így 2015/16 után sikerült duplázniuk a zöldeknek. A Ferencváros sorrendben 13, 13, 20 és 12 pont előnnyel nyerte meg az aranyérmet, tehát izgulnia egyszer sem kellett a szurkolótábornak. A hatvanas évek végének, hetvenes évek elejének-közepének nagy Újpestje óta először tudta magyar klub négyszer egymás után elhódítani a bajnoki serleget. <h2>Nyomasztó fölény</h2> Helyezzük kontextusba ezt a győzelmet és a dominancia mértékét! A 2018 és 2022 között négy bajnoki címet nyert Ferencvárost más domináns csapatokkal vetettük össze a második világháború utáni érában. Természetesen a vizsgált együttesek játékerő szempontjából aligha vethetők össze: senki sem vitatja, hogy az 1949–1955-ös nagy Honvéd (és „szubdominánsa”, az MTK, amely a Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó neveket viselte ekkoriban) tele volt világklasszis játékossal, és kontinentális szinten sokkal nagyobb erőt képviselt, mint a mostani FTC. Ezt elmondhatjuk az 1969–1975 közötti nagy Újpestről is, legfeljebb a világklasszist kell Európa-klasszisra cserélnünk. Az összevetésben még a Honvéd 1983 és 1986, valamint a Debrecen 2004 és 2010 között kiemelkedő szerepet játszó gárdája szerepel. A Honvéd (1949–1955) 5 bajnoki címet és 2 ezüstérmet zsebelt be (érdekes módon viszont háromszor egymás után nem tudott egyszer sem győzni), az Újpest (1969–1975) zsinórban hétszer lett bajnok, a Honvéd (1983–1986) sorozatban háromszor nyert, a DVSC (2004–2010) hat évadból ötször diadalmaskodott, míg az FTC (2018–2022) dominálta a legutóbbi négy bajnoki kiírást. Ha minden bajnoki eredményt hárompontos rendszerre konvertálunk, akkor láthatjuk, mennyire voltak meghatározóak az említett csapatok csúcsidőszakukban. Ha a közvetlen riválisok eredményeit is megvizsgáljuk, akkor már kontextust is kapunk: nemcsak azt látjuk, hogy mennyire volt erős a domináns csapat, hanem azt is, mennyire volt közel hozzá az első számú riválisa. A grafikonon az öt említett domináns csapatot és egészen kiemelkedő eredménysora miatt az 1949–1955 közötti MTK-t ábrázoltuk. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/10064234/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/10064234/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/10064234" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div>   A Ferencvárosnál csak a második világháború utáni magyar klubfutball legerősebb együttese, az Aranycsapat gerincét adó Honvéd volt dominánsabb, illetve a kispestiek akkori legnagyobb riválisa (MTK) is elképesztően kiemelkedett a mezőnyből. Az Újpest és a Debrecen nagy korszaka nagyjából hasonló erőfölényt hozott, de az FTC mostani dominanciája mindkettőnél kicsit erősebb. <div class="payable-content-section"></div> Ráadásul ott van még a konkurencia kérdése is. A Ferencváros átlagban 14,5 pont előnnyel nyerte meg a legutóbbi négy bajnokságot. <span class="highlight-block-small">Az Újpest egymás után hét kiírásban győzött, ám hárompontos rendszerre átszámolva átlagos előnye 1969–1975 között csak 8,5 pontnyi volt, jóval alacsonyabb, mint az utóbbi idők Fradijáé. </span> Szinte minden, a cikkben vizsgált domináns együttesnek erősebb riválisa(i) volt(ak), mint most a Ferencvárosnak, akár a pont/meccs mutatót, akár a győzelmi százalékot nézzük. Az, hogy a Fradi egy (a szintjén) rossznak mondható őszi szezont futott, edzőt kellett váltania és így is tükörsimán nyert, további dominanciát ígér. Szintén efelé mutat a tény, hogy a magyar rekordbajnok olyan bevételi forrást (UEFA-pénzdíjak) vívott ki nemzetközi szereplésével, amelyhez riválisai egyelőre közel sem férnek. Az olló nyílik, csak nyílik. „Záródásához” alighanem az kellene, hogy a Ferencvárost le tudja taszítani a hazai trónról egy riválisa, és bejusson a BL vagy az EL csoportkörébe, hozzáférve a „kasszakulcshoz”. Egy-egy esetleges Konferencia Liga-szereplés még nem csökkentené eléggé a differenciát. Őrségváltásnak azonban nincs nyoma, és ha az FTC-n múlik, ez még évekig szóba sem kerül. <h2>Légiós hatalomátvétel</h2> A jelenséggel már többször foglalkoztunk, hiszen meghatározó eleme az NB I jelenlegi érájának, de nem mehetünk el említés nélkül amellett, hogy az élvonal története során először több játékperc jutott az idegenlégiósoknak, mint a hazai játékosoknak. A számításhoz az FBRef rendszerét használtuk, amely sok határon túli magyart és a magyart második állampolgárságként megkapó, de válogatottunkban nem szereplő légióst külföldiként kezel, a nagy egész szemszögéből azonban ez vajmi keveset számít. Míg 2011 és 2018 között a játékpercek nagyjából kétharmada jutott hazai futballistáknak az NB I-ben, a 2015/16-os csúcspont óta egyre csökken a játékidejük. A légióskorlátozás megszüntetése után egyből 50-50 százalék környékére változott az arány, és 2021/22-ben – először a magyar futball történetében – többet játszottak légiósok az élvonalban, mint az itthoni futballisták. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/10064978/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/10064978/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/10064978" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div>   Érdekes lesz megfigyelni, hogy az MLSZ új ösztönző rendszere hoz-e bármiféle változást, valamint hogy a két feljutó (Vasas, Kecskemét) milyen utat követ. Lehet, hogy a légiósok „hatalomátvétele” színvonal-növekedéshez vezet, ám nagy kérdés, egészséges-e. Ugyanakkor, ha a szövetség hatalmi szóval rendel el korlátozásokat, azzal beavatkozik a rendszerbe, és csökkenti, csökkentheti a klubok európai versenyképességét. Érdemi változást alighanem csak az hozna, ha sokkal több jobban képzett magyar fiatal jelenne meg a rendszerben, és kapna rendszeres játéklehetőséget. <h2>Csapatról csapatra</h2> Idény-visszatekintőnk záró részében – téli értékelésünkhöz hasonlóan – csapatról csapatra summázzuk a klubok teljesítményét. <strong>1. FERENCVÁROS (71 pont).</strong> A sors fintora, hogy a decemberben menesztett Peter Stöger (10 győzelem–2 döntetlen–3 vereség; 2,13 pont/meccs) NB I-es mérlege gyakorlatilag azonos – sőt, hajszálnyival jobb – volt az őt követő Sztanyiszlav Csercseszovénál (11–3–3; 2,12), de mégis olybá tűnik, az edzőváltás fordította meg a Fradi szezonját. Az elődjénél jóval autokratább stílusú, az öltözőt „rendbe kapó” Csercseszov végül magabiztosan nyerte meg az elvárt bajnoki címet, mellécsapta a kupasikert is, a Ferencváros duplázni tudott. A zöld-fehérek erőfölényét nézve ez papírforma: a konkurencia addig tudott a Ferencváros nyomában maradni, amíg a címvédőt leterhelték az európai kupamérkőzések, és hátráltatta a betegséghullámmal együtt járó felkészülés. <span class="highlight-block-small">Csercseszovra ugyanaz igaz, mint Rebrovra vagy Stögerre: megítélését nem elsősorban a bajnoki cím, hanem az európai szereplés fogja meghatározni. </span> Kontinentális porondon pedig még nem láttuk. Az idényben a Fradi juttatta el a legtöbbször a labdát a támadó harmadba, illetve az ellenfél tizenhatosán belülre a bajnokság során; a konkurenciával jóval nagyobb hatékonysággal operált a kapu előterében, valamint passzpontosságban és az egy az egy elleni játékban is rangelső. A legerősebb keretű, legmagasabb minőséget képviselő csapat megérdemelten nyerte meg a bajnokságot, lehet továbbhaladni, nincs itt semmi látnivaló. <strong>2. KISVÁRDA (59 pont).</strong> A bajnokság nagy sztorija a Kisvárdáé volt: az NB I legkeletibb csapata története messze legjobb eredményét érte el mind a helyezést, mind a pontszámot tekintve, s kiléphet a nemzetközi porondra. Lehet, hogy <strong>Révész Attila</strong> megosztó figura, lehet, hogy kiváló az önmitologizálásban, lehet, hogy a plafonig van zsúfolva légiósokkal a csapat (és melyik nem, már a Paksot leszámítva?), de Révész joggal mondhatja: „Nézzetek a táblára!” A Kisvárda 59 pontjából 34-et szerzett az első 17 fordulóban és csak 25-öt a további 16-ban, de az idényt záró három győzelem ezüstfénybe borította a Várkerti Stadiont. Az NB I-es csapatok közül ebben az idényben a várdaiak nyerték meg legjobb arányban a párharcaikat és a második legkevesebb lövés az ő kapujukra irányult. Reálisan nézve ez a csúcs, de hová vezet innen az út? <strong>3. PUSKÁS AKADÉMIA (54 pont).</strong> A lehetőségeket és a játékoskeretet tekintve a PAFC mindenképpen dobogós csapat, jó kérdés, hogy a 3. hellyel a pohár félig tele van (éremszerzés, európai szereplés, három évadon belül harmadszor), vagy félig üres. Az idényzáró nyilatkozatok inkább az utóbbira utaltak. A Puskás Akadémia a legutóbbi három bajnokságban csak eggyel szerzett kevesebb pontot (166), mint a Fehérvár (167), így lassan második számú erőnek is tekinthetjük az NB I-ben. A PAFC listavezető volt az egyik statisztikai mutatóban: a felcsútiak tartották a legjobban távol a kapujuktól ellenfeleiket, csupán 319 kísérletet engedélyeztek a riválisoknak (összevetésül: a ligaátlag 396,6, és még a Ferencváros is 357-tel zárt). <strong>4. MOL FEHÉRVÁR FC (48 pont).</strong> Január 30. és március 13. között egymás után hét vereséget szenvedett el a Vidi, az idényről sokat elmond az a jelenet, amikor a <strong>Szabó József</strong> klubrekordját éppen beállító <strong>Nikolics Nemanja</strong> percekig sírt az M4 Sport kamerája előtt… A mélypontról aztán kilences veretlenségi sorozattal a 4. helyre küzdötte fel magát <strong>Michael Boris</strong> irányításával a Fehérvár, a Fradi kupagyőzelmének hála az európai szereplés is összejött, elégedett mégsem lehet senki. Sem az eredménnyel, sem a játékkal. <span class="highlight-block-small">Egy meghökkentő statisztika: a WyScout adatai szerint a Vidinél csak a DVSC és a Gyirmót kísérletezett kevesebbszer kapura lövéssel/fejessel 2021/22-ben. </span> Egy másik meglepő adat: csak az MTK kapott több gólt (15) fejesekből, mint a „légi elhárítással” hadilábon álló Vidi (13). A nyáron változások várhatók, a fehérváriak nyilván mindent megtesznek azért, hogy a Ferencváros nyomába érjenek. <strong>5. ÚJPEST FC (44 pont).</strong> Az ősszel még a kiesés réme kísértette az Újpestet, a tavaszi szezon végén már az európai porond is belátható közelségbe került. A januárban kinevezett<strong> Milos Kruscsics</strong> jól vezette csapatát, no meg az Újpesté a legjobb téli igazolás is: a Viditől kölcsönvett <strong>Budu Zivzivadze</strong> telitalálatnak bizonyult (14 tétmeccsen 11 gól, 2 gólpassz). Távoli lövésekből szerzett gólokat tekintve az Újpest járt az élen ebben a bajnokságban (12), ugyanakkor a lilák kapták a legtöbb gólt büntetőből (szintén 12). A folytatással kapcsolatban a legnagyobb kérdőjel a tulajdonosváltás: <strong>Roderick Duchatelet</strong> január végén aláírta a szerződést a klub eladásáról, viszont a tranzakció még hivatalosan nem zárult le. Az újpesti szurkolók persze mondhatják: bizonytalanság ide vagy oda, a közelmúlt megpróbáltatásainál csak jobb jöhet. Az Újpest a legutóbbi 13 évadban csak egyszer állhatott dobogóra, ilyen korábban nem fordult elő az élvonal egyik legnagyobb hagyományú klubjával. [caption id="attachment_4700" align="alignnone" width="2000"]<img class="size-full wp-image-4700" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/central-0685928665.jpg" alt="" width="2000" height="1333" /> Ferencváros–Újpest a Groupama Arénában, áprilisban. A háttérben Csercseszov.[/caption] <strong>6. PAKSI FC (43 pont).</strong> Láttuk a „Bognárball” vonzerejét és annak korlátait is: a nyílt sisakos támadófutballal előrukkoló tolnaiak messze a legtöbb gólt szerezték a bajnokságban, de közben a legtöbbet is kapták – ez a tisztes felsőházbeli tagsághoz volt elegendő. Az MK-ban a döntőig jutott a csapat, míg <span class="highlight-block">a gólkirály Ádám Martin egymaga többször talált be (31), mint az MTK (28). </span> A paksiak egészen kitűnően zártak a támadó mutatókat tekintve – a gólokat, az xG-t, a lövésszámot, a kulcspasszokat, a fejes gólokat tekintve első, a büntetőterületen belüli labdaérintésekben második volt a csapat –, a védekező mutatókra ez azért nem igaz. <strong>Bognár György</strong> az MTK-hoz távozott az idény zárása után, utódja kiválasztása kulcskérdés lesz, mivel kizárólag magyar játékosokkal számoló klubfilozófiájával és a Bognár-féle látványos játékkal a Paks sok semleges drukkert maga mellé állított. A kérdés az: meg tudja-e tartani a szimpátiát? <strong>7. DVSC (39 pont).</strong> A bemutatott játékot tekintve a Lokinál aligha lehetnek elégedetlenek a 7. hellyel, mert ez lehetett volna rosszabb is, nem véletlenül morgolódott az utolsó, MTK elleni meccsre elutazó néhány száz szurkoló. A debreceniek elsősorban támadásban gyengélkedtek: csak a Gyirmótnak volt náluk kevesebb lövése, kulcspasszokat és xG-t tekintve utolsó volt az NB I-ben a DVSC. Az már más kérdés (erre jók az olyan kiváló rúgótechnikájú játékosok, mint <strong>Dzsuzdzsák Balázs</strong> vagy <strong>Ugrai Roland</strong>), hogy a Loki egészen döbbenetes számmal, 9,62-vel múlta felül gólok tekintetében az xG-jét (35,38-as xG-re szerzett 45 gólt) és a második legtöbb gólt (9) szerezte távoli lövések után. Ezzel „csak” az a baj, hogy több idényen keresztül valószínűleg fenntarthatatlan. Mindenesetre a bennmaradás összejött, az előrelépést pedig elvárnák a szurkolók. <strong>8. ZTE FC (39 pont).</strong> Az őszi szezon után még az 5. helyen állt a Zete, a tavasz (pláne annak a vége) nem volt az igazi, ám így sem kellett hátrafelé tekintgetni, és ez önmagában is eredmény. A 2018/19-es visszajutás óta egy 7., 9. és 8. helyezés jött össze, az talány, hogy innen előre lehet-e lépni. Vagy legalábbis valamivel kitűnni a mezőnyből. A 2021/2022-es évadban a ZTE egy mutatóban „magaslott ki” a mezőnyből: messze a legtöbb gólt (12) kapta távoli lövésekből. <strong>9. BP. HONVÉD (38 pont).</strong> Lehet, hogy bennmaradt a Honvéd, de egymás után a második idényben kellett a véghajráig izgulnia. Finoman fogalmazva sem ezt ígérte az új vezetőség… A Honvéd az NB I Evertonja: jelentős befektetéssel nem ért el semmit a bajnokságban, sőt a megmenekülésnek is örülnie kellett. <span class="highlight-block-small">Az egész idény lehangoló volt, rothadás jelei mutatkoznak, ami különösen kontrasztos az új stadion gyönyörű kulisszái között. </span> A szurkolóknak már mindenből és mindenkiből elegük van, a nihilből ki kell törni, vagy ennek nem lesz jó vége. A nyáron nagytakarítás várható Kispesten. Rá is fér a házra. <strong>10. MEZŐKÖVESD (38 pont).</strong> Az első osztályú tagságot sikerült megőrizni, ha nem is könnyen, ettől eltekintve a kövesdiek is kevés pozitívumról számolhatnak be. A kaput egész idényben „bedeszkázták” (46,3-as xG-re csak 37 gól), a matyóföldiek nem ritkán virtigli kiesőjelölt képét festették. Ha ez így megy tovább, a következő idényben is a hátuk mögé kell pillantgatniuk. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://sport24.24.hu/foci/2022/05/16/113-ev-alatt-3-kieses-6-ev-alatt-meg-3-a-patinas-mtk-bol-uj-haladas-lett/" image="1" lead="1"] <strong>11. MTK BUDAPEST (36 pont).</strong> Az MTK-val már foglalkoztunk korábban, de szögezzük le megint: a nagy hajrá (és a megbízott edző <strong>Horváth Dávid</strong> sikeres belépője) egy dolog, de ha a magyar labdarúgás egyik meghatározó klubja hat éven belül harmadszor esik ki, akkor az minden további nélkül arcpirítónak nevezhető. Az MTK a 12. és a 33. forduló között egy fordulót leszámítva mindig kieső helyen állt… Teljes újratervezés jön, a szakmai munka a <strong>Verebes</strong>-féle csapattal bajnokságot nyert Bognár György kezébe került. Ahogy a Honvédnál, itt is elmondható: a nihilből ki kell törni. Ha az xG-nek van istene, hát haragudhatott a kék-fehérekre: az MTK 39,08-as xG-re csak 28 gólt szerzett, a legkevesebbet a mezőnyből. A gólképtelenség és a rengeteg kihagyott helyzet megpecsételte a Hungária körútiak sorsát, az pedig örök talány marad: <span class="highlight-block">mi van, ha Márton Gábort korábban menesztik?</span> <strong>12. GYIRMÓT (32 pont).</strong> Amennyiben a bajnokság előtt megkérdeznek száz szurkolót, melyik csapat lesz az utolsó, a többségük valószínűleg a Gyirmótot vágta volna rá. A csapat lehetőségeihez képest mindent megtett, de így sem tudták elkerülni az azonnali alászállást. A támadójáték végig csak döcögött: a harmadik legalacsonyabb xG, a második legkevesebb tizenhatoson belüli labdaérintés és támadó harmadba eljuttatott labda, illetve a legkevesebb lövés is az ő nevük mellett áll. A Gyirmót február 26-án zuhant (ismét) kieső helyre, és a 22. forduló után nem is tudott egyszer sem kikapaszkodni a veszélyzónából. Az ingacsapati státuszt – amelyet az MTK szégyenszemre az utóbbi időben nem tud elkerülni – ők meglehet, el is fogadnák. <h2>Nézőszám: csak a szokásos</h2> Végezetül a nézőszámról: a magyarfutball.hu számításai szerint az évad végére 2773-ra emelkedett az átlag nézőszám, tehát a járványhelyzet javulása, a korlátozások megszüntetése, a jobb idő és néhány plusz tényező (pl. az újpesti ultrák visszatérése) elég volt ahhoz, hogy az utóbbi években megszokott szintre jöjjön vissza a látogatottság. Az őszi 2554-hez képest kellett is a javulás, mert az 1918 óta csak egyszer látott alacsony nézőszámot vetített előre. Ennek ellenére az élvonal történetének valaha mért nyolc legalacsonyabb átlag nézőszámából öt a 2014–2022-es periódushoz köthető. Folytatás július utolsó hétvégéjén – kupacsapataink ekkor már mind játékban lesznek. <img class="alignnone size-full wp-image-4699" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/central-0685927643.jpg" alt="" width="2000" height="1330" /> <span class="highlight-block">Jöhet a 2022/23-as évad, amelyben meglepetés lenne, ha bármelyik rivális meg tudná törni a Fradi nagy sorozatát.</span> Mert, ugye, ott a dominancia, ráadásul egyelőre trónkövetelő sem nagyon körvonalazódik. [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/central-0685928268-2-150x150.jpg150150