Akkor most világklasszis Jorginho vagy nem?

1.0Sport24https://sport24.24.huBruckner Gáborhttps://sport24.24.hu/author/brucknerg/Akkor most világklasszis Jorginho vagy nem?Jorge Luiz Frello Filho, azaz Jorginho Brazíliában született 1991. december 20-án, de futballkarrierjét nagyon korán meghatározta olasz kötődése: 15 éves korában került családjával Itáliába. Ez nem meglepő, hiszen velencei származású dédapja révén Jorginhónak olasz állampolgársága is volt. A Hellas Verona ificsapatában kezdte el rúgni a bőrt, innen került 2010-ben, 18 évesen az első csapathoz. A 2010/11-es évadot még kölcsönben töltötte a negyedosztályban, ám 2013-ban már alapemberként vívta ki a sárga-kékekkel az élvonalba jutást. A veronaiak mezében mutatkozott be a Serie A-ban 2013 őszén, s a Napoli az első adandó alkalommal felfigyelt rá. https://www.youtube.com/watch?v=egyWknP7wn8 Már a téli időszakban leigazolták őt a kékmezesek, s még azon a tavaszon olasz kupagyőztes lett az akkor még Rafa Benítez vezette csapattal. Bár a spanyol mesternek Raúl Albioltól Marek Hamsikon át Dries Mertensig és Lorenzo Insignéig sok neves játékos állt rendelkezésére, a játék mégis sablonosnak és kiszámíthatónak tűnt, az olasz bajnokságban pedig ekkoriban csak egy-egy harmadik és ötödik helyre futotta az együttesnek, mindkétszer 24 ponttal lemaradva a győztes Juventustól. 2015-ben Maurizio Sarri lett a Napoli edzője, aki élete első élvonalbeli munkáját kapta. A következő három évben a nápolyiak rengeteg semleges szurkoló szívébe lopták be magukat a Sarri névjegyének számító rövidpasszos, kombinatív, de Pep Guardioláéhoz képest valamivel direktebb játékkal, amit a sajtóban gyakran „mélységi tiki-taka” névvel illettek. Ez az időszak hozta el Jorginho karrierjének felvirágzását is: Sarri rendszerében klasszikus, olasz típusú regista, azaz mélységi irányító volt, aki a védelem előtt játszva nem a védekezésével és a fizikai erejével, hanem a labdás játékával és a passzaival tűnt ki. A Napoli a pálya baloldalát túltöltve, a labdát mélységben mozgatva csalogatta ki az ellenfeleket, ahol Jorginho a védelem előtt őrjáratozva tökéletes triót alkotott a középső középpályás Allannal és a magasabban, majdhogynem tízesként játszó Hamsikkal (aki az ellenfél védővonalai között a Napoli támadásainak egyik gyújtópontja volt). Sarri első szezonjában Jorginho 5,6-del a mai napig a legmagasabb xA (várható gólpassz) mutatóját produkálta. Ez azon lövések xG-értékének az összege, amelyeket ő készített elő. Jorginho azonban már ekkoriban sem leginkább a gólpasszokért, hanem a labdák felvételéért és elosztogatásáért felelt a támadás első két fázisában. Ezt a legjobban az xGBuildup méri. Ez a mutató az xGChain-hez hasonlóan kumulálja az összes olyan támadás xG-értékét, amelyben a játékos részt vett, ám ebből kivonja a játékos saját kulcspasszait(xA) és lövéseit (xG). A 2015/16-os Serie A-évad egész mezőnyében két Napoli-játékos, Hamsik(22,34) és Jorginho(21,75) állt az első két helyen. E két játékos labdaérintései adták tehát a Sarriball lelkét. <div class="payable-content-section"></div> https://www.youtube.com/watch?v=jZR9mknSkDs Sarri 2018-ban elvállalta élete első külföldi munkáját: a Chelsea csapatánál váltotta Antonio Contét. lett. Hogy Jorginho mennyire fontos volt az ő rendszerében, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Jorginhót a londoni kékek a trénerrel egy időben igazolták le. Sarri egyébként három évvel korábban az Empoliból is több játékosát magával vitte a Napolihoz, ezúttal azonban egyedül Jorginho tartott vele korábbi csapatából. Egy megbízható mélységi irányítóhoz Sarrinak Londonban is szüksége volt. A kísérlet felemás eredménnyel zárult, Jorginho sok kritikát kapott első angliai évében. A Chelsea különösen a rangadókon szenvedett, amelyeken az ellenfelek agresszív letámadást alkalmaztak, és Jorginhóra gyakran külön, emberfogással ügyeltek. A brazil-olasz irányítónak így nem maradt elég területe a megszokott passzokhoz, és fizikailag sem tudott alkalmazkodni az erős presszinghez. Az ő esete tökéletesen megmutatta, hogy a két évtizeddel korábban a legtaktikusabbnak tartott olasz bajnokság mennyire lemaradt a Premier League-hez képest, amelyben a külföldi edzők időközben a modern futball szinte összes taktikai innovációját elhozták a szigetországba, legújabban Pep Guardiola és Jürgen Klopp jóvoltából. Az egykoron a védekezés nagymesterének tartott Serie A-ban a modern futballt meghatározó agresszív, kompakt, passzsávok lezárására épülő letámadást nemhogy a kiscsapatok, de még az élcsapatok is ritkán használják. A Premier League-hez vagy a Bundesligához képest sokkal nagyobb területen zajlik a játék, így egy Jorginhóhoz hasonló, fizikailag nem kiemelkedő játékosnak még a védelem előtt játszva, a pálya közepén is rendelkezésére állnak azok a területek, amelyek a Manchester City vagy a Liverpool darálójában egyszerűen nem léteznek. Ennek ékes példáját láthattuk 2019 februárjában, amikor a kékmezesek megsemmisítő, 6-0-s vereséget szenvedtek Guardiola Manchester Cityjétől. <img class="alignnone size-full wp-image-4639" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho1.png" alt="" width="1280" height="720" /> A már említett, régimódi védekezés egyébként Sarri csapataira is jellemző. Ennek Jorginho védekező középpályásként Angliában is kárvallottja lett. Bár az Olaszországban még mindig gyakran használatos emberfogás (gondoljunk az Allegri-féle Juventusra) helyett Sarri egyértelműen zónavédekezést játszatott csapataival, ezekből általában hiányoznak azok a csapdázó mozgások, amelyekkel a Liverpool már a saját tizenhatosuknál meg tudja zavarni az ellenfelek labdakihozatalait. Sarri csapata az említett 0-6 alkalmával is képtelen volt nyomást gyakorolni a manchesteriek labdakihozatalaira, folyamatos ütemkésésben volt a gárda, az égszínkékek pontosan úgy csalogatták ki a középpályájukat, ahogyan Sarri szerette volna azt látni saját csapatától… Jorginhónak így a védelem előtt játszva hatalmas területet kellett volna levédekeznie, amit fizikai párharcok helyett a passzok lefülelésével akart volna megoldani – nem sok sikerrel. <img class="alignnone size-full wp-image-4640" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho2.png" alt="" width="1280" height="720" /> Sarri azonban rövidesen távozott Angliából, és 2019 nyarán a korábbi klublegenda, Frank Lampard vette át a londoni Kékeket, ő azonban másfél év alatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Labdabirtoklásban a csapat soha nem volt kellően magabiztos, és egy idő után a kezdetben ígéretes letámadásintenzitása is vészesen lecsökkent. Pedig Lampard gyakran kifejezetten támadó szellemben állította össze középpályáját 4-3-3-as vagy 4-2-3-1-es felállásban: a védelem előtt Jorginho társa duplaszűrőben sokszor a kifejezetten labdaügyes középpályás horvát középpályás, Mateo Kovacic volt. Ez védekezésben törvényszerűen éreztette a hatását, és ami még rosszabb: a rendszer hiányosságai miatt támadásban sem sikerült profitálni belőle. 2020 tavaszán – Lampard eddigi egyetlen kieséses BL-párharcában – a Bayern München agresszív letámadása teljesen elszívta a levegőt a Jorginho, Kovacic duó elől. A Chelsea az alábbi képen is ívelésre kényszerül. <img class="alignnone size-full wp-image-4641" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho3.png" alt="" width="1798" height="850" /> 2021 telére a Chelsea a Premier League középmezőnyébe süllyedt vissza. Ugyan a járvány miatt gyorsított tempóban megrendezett idény felborította a ritmust, meg kell jegyeznünk: hiába Ziyech, Havertz vagy éppen Werner leigazolása, Lampard nem tudott rájuk működő rendszert építeni. Utólag Jorginho a sajtóban is kritizálta akkori menedzserét, mondván: Lampard játékosként legendának számít a Chelsea-nél, edzőként mégsem áll készen egy ilyen nagy klub irányítására. Lampard utódja Thomas Tuchel lett, aki amellett, hogy gyorsan stabilizálta a csapat védekezését, gyorsan adta át sikeresen játékosainak a Guardiolától ellesett pozíciós játék alapelveit. A 3-4-2-1-es vagy 3-4-1-2-es felállás jól illeszkedett a német edző játékstílusához: a három belső védő stabilitást adott a védelem közepén, a három belső támadós rendszer Havertz és Werner számára is helyet talált. Jorginho pedig mélységi irányítóként hatékony párost alkotott N’Golo Kantéval, hiszen a francia szűrő fizikuma és védőmunkája kitűnően kompenzálta Jorginho labda elleni hiányosságait. Erre láthatunk egy példát az alábbi képen: a Chelsea nagyszerűen védekezi le a City labdajáratását a 2021-es BL-döntőben. A három belső védő a pálya közepét őrzi, Kanté agresszíven kilép a labdásra, míg Jorginho – picit hátrébb – a passzsávot zárja. <img class="alignnone size-full wp-image-4642" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho4.png" alt="" width="1280" height="720" /> Tuchel húzása azért volt zseniális, mert ezzel a felállással csapata képes volt uralni a pálya közepét, mind labdabirtoklásban, mind védekezésben. A kisebb csapatok ellen egyre jobban nézett ki a pozíciós játék, a Bajnokok Ligájában pedig a védekezésben és a kontrajátékban remekelt Tuchel csapata – olyannyira, hogy a Chelsea 2012 után ismét Európa trónjára ülhetett, miután a döntőben Havertz góljával legyőzte a Guardiola vezette Manchester Cityt. Ahogyan kilenc évvel korábban, ezúttal is beugró edzővel lett BL-győztes a Chelsea – ám ezúttal kevésbé a szerencsének és sokkal inkább a minőségi játéknak köszönhetően. Jorginho a mostani szezonban is legtöbbször Kantéval együtt foglalta el a pálya közepét. Igaz, az évad vége felé mind kevesebbszer játszotta végig a 90 percet, a Real Madrid elleni párharc több mint 210 percéből összesen 78-at töltött a pályán; a visszavágón Kovacic volt Kanté társa. Hogy a két játékos kiegészíti egymást, azt a Chelsea-ben mutatott számaik is bizonyítják. Mivel az idei PL-szezonban Jorginho némileg többet (2285 perc) játszott, mint Kanté (1697 perc), így kettejük mutatóit érdemes 90 perccel átlagolva elemezni. Erre vetítve Jorginho 0,64-es, míg Kanté 0,61-es xGChain mutatót produkált eddig a szezonban, azaz nagyjából hasonló mértékben járulnak hozzá csapatuk helyzetkialakításaihoz. Ugyanakkor az xGbuildup-mutató 90 percre vetítve Jorginhónál 0,6, Kanté esetében viszont 0,4, vagyis a brazil-olasznak fontosabb szerepe van a labdakihozatalok megindulásában. Mindeközben a 90 percre vetített várható gólpassz mutatójuk (xA) 0,11-es értékkel teljesen megegyezik. Jorginho játéka az évek során tehát nagyban függött az adott liga taktikai kontextusától és attól, hogy mennyire illeszkedett az éppen aktuális edző csapatába. A 2014-től napjainkig összesített legfontosabb statisztikáit lentebb láthatjuk. Ebből leszűrhetjük, hogy a támadásépítésben történő részvétele (xGChain, xGBuildup) az angliai időszakban némileg visszaesett, különösen a kezdeti nehézségek, illetve a Lampard-korszak sikertelensége okán. A mostani évadban azonban szinte az összes releváns statisztikában javuló tendenciát mutat. <img class="alignnone size-full wp-image-4644" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho_understat.png" alt="" width="1416" height="484" /> Az olasz válogatottban Jorginho nehéz utat járt be, mire stabil csapattaggá vált. Még 2016 márciusában, Antonio Conte irányítása alatt mutatkozott be egy spanyolok elleni barátságos mérkőzésen, de a franciaországi Európa-bajnokságon nem került a keretbe. Conte utódja, Gian Piero Ventura 2016 és 2017 között nem számolt vele – egészen az utolsó mérkőzéséig, amikor is a Svédország elleni vb-pótselejtező visszavágóján szorult helyzetben dobta egyből a kezdőbe. Az olaszok az idegenbeli 1-0-s vereséget követően hazai pályán is csak gól nélküli döntetlent tudtak elérni, így 60 év után lemaradtak a világbajnokságról. Ventura utódja, Roberto Mancini a kezdettől fogva alapemberként számolt Jorginhóval, és a válogatottszinthez képest meglepően szervezett pozíciós játékot valósított meg a csapattal. A 4-1-4-1-es védekezés támadásban leggyakrabban 3-2-4-1-re váltott át, Jorginho pedig a pálya közepén olyan játszótársakat kapott, mint Marco Veratti vagy éppen Manuel Locatelli. Bár a több hasonló típusú játékos időnként kissé kioltotta egymást, Mancini csapata összességében jóval olajozottabban működött az átlagos válogatottnál. Erre láthatunk példát a törökök elleni 3-0-s olasz győzelemmel végződő Eb-nyitómeccsről, amelyen a labdabirtoklásban kialakított hármas védősor a Jorginho, Locatelli párossal együtt totálisan dominálja az ellenfél rendkívül rendezetlen középpályáját. <img class="alignnone size-full wp-image-4645" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/jorginho5-1.png" alt="" width="1280" height="720" /> A sztori többi része unalomig ismert: az egy évvel későbbre halasztott Európa-bajnokságon könnyű menetelés a csoportban, nehéz meccsek a kieséses szakaszban, majd Jorginho tizenegyest hibázik a döntőben, Olaszország ennek ellenére Eb-aranyérmes. Jorginho mégis a 2021-es Aranylabda egyik várományosa lett. Sokakat megosztott a kérdés: valóban világklasszisként emlegethetjük-e? Ha figyelembe vesszük, hogy a taktikailag mindinkább lemaradó Serie A-ból érkezett a Premier League-be, talán nemleges választ kapunk: az angol bajnokság „hatos” poszton mást követel meg egy játékostól, mint az olasz. Azzal is érvelhetnénk, hogy egy világklasszis játékos nem hibázik a döntő pillanatokban – gondoljunk csak a Real Madrid idei BL-menetelésére –, márpedig Jorginho az Eb-döntőben kihagyott tizenegyese mellett a világbajnoki selejtezősorozatban Svájc ellen mindkét meccsen hibázott a büntetőpontról, ez az olaszoknak a csoport első helyébe került, a pótselejtezőben pedig elvérzett az Európa-bajnok. Ugyanakkor egyetlen futballistát sem lehet csak önmagában értelmezni: a csapatjáték egyik lényege, hogy a különböző profilok kompenzálni tudják egymás gyengeségeit, miközben kidomborítják a másik erősségeit. [prefabricated_shortcode in_app="0" code="%3Cdiv%20class%3D%22article_box_border%22%20style%3D%22background%3A%20url%28%27https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fsport24-pattern.png%27%29%20no-repeat%20left%20-16px%20%23f3f3f4%3B%20border%3A%20none%3B%22%3E%0D%0A%3Cdiv%20class%3D%22article_solidheader%22%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2036px%3B%22%3E%3Cimg%20class%3D%22aligncenter%20size-full%20wp-image-141%22%20src%3D%22https%3A%2F%2F24.p3k.hu%2Fapp%2Fuploads%2Fsites%2F24%2F2021%2F05%2Fs24-logo-dt.png%22%20alt%3D%22%22%20width%3D%22408%22%20height%3D%2290%22%20%2F%3E%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3Ch2%20style%3D%22color%3A%20%23111115%21important%3B%20font-size%3A%2036px%3B%20font-weight%3A%20bold%3B%20margin-bottom%3A%2030px%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%20line-height%3A%2040px%3B%22%3ECsatlakozz%20a%20Sport24%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ghez%2C%20mondd%20el%20v%C3%A9lem%C3%A9nyedet%20z%C3%A1rt%20Facebook-csoportunkban%2C%20%C3%A9s%20vegy%C3%A9l%20r%C3%A9szt%20csak%20el%C5%91fizet%C5%91knek%20el%C3%A9rhet%C5%91%20exkluz%C3%ADv%20esem%C3%A9nyeinken.%3C%2Fh2%3E%0D%0A%3C%2Fdiv%3E%0D%0A%3Cp%20style%3D%22background%3A%20%2357A600%3B%20margin-top%3A%2020px%3B%20padding%3A%2020px%3B%20text-align%3A%20center%3B%22%3E%3Ca%20style%3D%22color%3A%20%23ffffff%3B%20font-size%3A%2026px%3B%20font-weight%3A%20600%3B%22%20href%3D%22https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgroups%2F212344460412327%22%3ECSATLAKOZOM%3C%2Fa%3E%3C%2Fp%3E%0D%0A%0D%0A%3C%2Fdiv%3E"]richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/05/gettyimages-1327352692-150x150.jpg150150