1.0Sport24https://sport24.24.huFutó Csabahttps://sport24.24.hu/author/futocs/Nem mondhatjuk azt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség éves közgyűlésén teljesen rózsaszínben festette le a hazai futballvilágot. Ugyan az MLSZ irigylésre méltóan stabil anyagi helyzetben van – a magyar labdarúgás összességét sem rengette meg a koronavírus-világjárvány –, a jelentős állami hozzájárulással felfejlesztett infrastruktúra szintúgy irigylésre méltó, más területeken viszont nincs miért irigykedni – például a fiatal magyar játékosokra sem, akiknek a játékideje a hasonló méretű és lakosságszámú országokhoz viszonyítva kevés. <span class="highlight-block-small">Nem véletlen, hogy a szövetség ezen a területen megpróbál előre lépni, ám kétséges, hogy tud-e megfelelő ösztönzőket kitalálni, illetve a klubok partnerek lesznek-e ebben.</span> Ha a válasz nemleges, akkor attól lehet tartani, hogy közép és hosszú távon a válogatottak hátrányba kerülhetnek a fiatalok játékhiánya miatt. Kérdés, hogy mennyit ér a központi szabályozás, ha a klubok víziója eltérő az MLSZ-étől. Nem véletlen, hogy a szövetség prezentációját megtartó főtitkár, <strong>Vági Márton</strong> is kiemelte a közös gondolkodás fontosságát. „Az utánpótlásképzésnek erősebb ellenőrzés mellett kell működnie, a klubokkal való együttműködésre, közös stratégiai gondolkodásra van szükség. A magyar utánpótlás nemzetközi versenyképessége folyamatosan javuló tendenciát mutat, ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan csökkent a fiatalok, és nőtt a külföldiek játékperce az NB I-ben. A hasonló népességű és nagyságú országokkal való összehasonlításban az NB I jelentősen le van maradva az U21-es játékpercekben” – <a href="https://szovetseg.mlsz.hu/hir/megtartotta-eves-kozgyuleset-az-mlsz-29970">hangzott el a közgyűlésen</a>. [caption id="attachment_4228" align="aligncenter" width="2000"]<img class="size-full wp-image-4228" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/04/d__yt20220408005.jpg" alt="" width="2000" height="1333" /> Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke (b) beszél, mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (k) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke a szövetség évi rendes közgyűlésén Telkiben, a Globall Football Park & Sporthotelben 2022. április 8-án.[/caption] A prezentáción bemutatott egyik ábra sokatmondó, erre célzott Vági is. Ezen a hazai, U21-es játékosok játéklehetőségét szemléltette az MLSZ, összehasonlítva a dán, szlovák, horvát, osztrák és svájci fiatalokéval. A vizsgálat a 2018–2022 közötti játékpercekre vonatkozott, a perceket aztán mérkőzésszámra konvertálták. A dán, szlovák vagy horvát fiatalok kétszer annyi – vagy majdnem kétszer annyi – lehetőséget kaptak, mint a magyarok, de az osztrákok és a svájciak is jóval előttünk tartanak. Az elmaradás látványos, és ez befolyásolhatja a fiatal labdarúgók karrierívét, eladhatóságát is. Mindez egy olyan periódusban történt, amikor korábban alig-alig tapasztalt állami hátszélben élt a magyar labdarúgás, és sosem látott összegek érkeztek az utánpótlásfutballba, annak fejlesztésére. <div class="payable-content-section"></div> <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/9389964/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/9389964/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/9389964" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> A WyScout adatai szerint a 2021–2022-es NB I-es idényben 27 forduló után csak három, 21 éves vagy fiatalabb magyar futballista (<strong>Baráth Péter</strong>, <strong>Csongvai Áron</strong>, <strong>Zeke Márió</strong>) játékperceinek száma haladja meg a 2000-et és haté az 1500-at. Dániában csupán 22 fordulót játszottak le, de három hazai fiatal már átlépte a 2000 perces határt és egy kezdőcsapatnyi játékos tart 1500 fölött. Ausztriában 26 kört játszottak le, a „2000 perces” hazai fiatalok száma 5, az „1500-asoké” 9. Ahogy közelítünk az idény vége felé, az olló egyre jobban fog nyílni. A CIES futballkutató-intézet tavasszal megjelent, 2021-et és 2022 első hónapjait vizsgáló tanulmánya azt mutatja, hogy a szomszédos országok bajnokságai közül mindegyikben alacsonyabb az átlagéletkor, és több játékidőt kapnak az U21-es futballisták, mint Magyarországon. Ahogy a Nemzeti Sport a CIES-kutatásról készített összefoglalójában megjegyezte: <span class="highlight-block-small">ha messzebb tekintünk, <a href="https://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/az-emirsegekben-is-magasabb-az-u21-es-jatekpercek-aranya-mint-az-nb-i-ben-2885549">az Egyesült Arab Emírségekben is magasabb az U21-es játékpercek aránya</a>, mint az NB I-ben.</span> Ez természetesen a piaci értékesítési lehetőségeket is befolyásolja (magyar szempontból negatívan). A CIES egy másik kutatásában – ez az úgynevezett tapasztalati tőke nevű mutatóval foglalkozott, ami a lejátszott játékpercek mennyiségén és minőségén alapul – rámutat, hogy ez kiemelkedően fontos lehet fiatal játékosok felmérésénél a scouting-folyamatban. Bármily meglepő, a tapasztalatitőke-listán találunk top tízes magyar játékost a 2003-as születésűek között, igaz, <strong>Senkó Zsombor</strong> nem itthon, hanem a Juventus U23-ban, az olasz harmadosztályban gyűjti a tapasztalatot. Az MLSZ értékelése szerint, ha egy fiatal játékos 20–22 mérkőzésnyi lehetőséghez jut egy idényben, akkor jó eséllyel a csapatban is ragad. Ennek elősegítésére hoz létre a szövetség egy új ösztönzőrendszert, melyben a klubok a 21 éven aluli futballisták játszatása után krediteket kapnak – ez pedig a végén pénzre konvertálódik. A helyzetértékelés reális, a céllal nehéz lenne vitatkozni, ám ugyanazok a kérdések vetődnek fel, mint korábban. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://sport24.24.hu/foci/2021/10/22/fiatalszabaly-mlsz-magyar-foci-ausztria/" image="1" lead="1"] Az úgynevezett fiatalszabály időszaka azt mutatta, hogy a kötelező játszatásnak súlyos mellékhatásai vannak. Nem kizárólag képességük, érettségük, hanem koruk alapján kerülnek játékosok a csapatba, a fiatalok ára és fizetési igénye egyaránt „kilő”. Ráadásul – <a href="https://sport24.24.hu/foci/2021/10/22/fiatalszabaly-mlsz-magyar-foci-ausztria/">mint ezzel egy cikkben foglalkoztunk is</a> – a támogatott korú játékosok közül az ugyanilyen korú, ugyanakkor bemutatkozó osztrákokkal összehasonlítva sokkal kevesebben lettek stabil élvonalbeli játékosok. A kötelező játszatás az élvonalban nem hozta meg a kívánt eredményt – a fiatalok ugyan játéklehetőséghez jutottak, ám csak ideiglenesen, és a rendszer negatívumai is kiütköztek. A „fiatalkvóta” azóta az NB II-ben van érvényben, és ez így is marad, a másodosztályban kötelező lesz U20-as labdarúgót játszatni, a harmadosztályban pedig U19-est. Az MLSZ tehát azt szeretné elérni, hogy fiatal játékosok az élvonalban idényenként 20–22 mérkőzésnyi játéklehetőséghez jussanak. A prezentáció szerint arra ösztönöznék a klubokat, hogy egy U21-es labdarúgónak legalább a játékidő felében lehetőséget biztosítsanak. Ez 33 fordulóval számolva 1485 játékpercet (tényleges játékidőben a félidő végi ráadások miatt ez inkább 1500) jelentene. Ha 1500 perccel számolunk, az 1999-es vagy később született hazai játékosok között az előző idényben csak tíz ilyen akadt hét csapatból. <span class="highlight-block-small">A célkitűzés nem teszi magasra a lécet, ám a jelenlegi helyzethez képest még ez is javulást eredményezne.</span> <strong>Barczi Róbert</strong>, az MLSZ sportigazgatója <a href="https://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/itt-az-mlsz-terv-jojjenek-a-fiatalok-2879883">„nonszensznek” minősítette</a>, hogy az NB I-es csapatok közül 9–10 ne tartsa be a fiatalokra vonatkozó ajánlásokat és javaslatokat. Az utánpótlásba invesztált pénz (és erőfeszítés) láttán nehéz is lenne másképp vélekedni, hacsak ki nem mondjuk azt, hogy a hazai futballbuborékban – amelyben a klubok rendkívüli stabilitást élvezhetnek – nincs meg a motiváció a fiatalok felfelé áramoltatására, illetve az is lehet, hogy ez a munka egyszerűen nem éri meg a csapatoknak. Az egyre magasabb minőségű, korlátlanul bevethető légiósok egyre több játékpercet „szívnak el”. A 2021–2022-es idény hajrájára megfordult a mutató, a külföldi futballisták immár többet voltak pályán az NB I-ben, mint a magyarok. Ha ez a szezon végéig így marad, akkor az történelmi fordulat lesz, és ha a tendencia tartós, akkor tovább nehezedik a fiatalok dolga. [caption id="attachment_4230" align="aligncenter" width="2000"]<img class="size-full wp-image-4230" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/04/73978484.jpg" alt="" width="2000" height="1333" /> Barczi Róbert[/caption] A változásoknak vannak és lesznek ellenzői. Először <strong>Révész Attila</strong>, a Kisvárda sportigazgatója <a href="https://telex.hu/sport/2022/04/01/kisvarda-nemzetkozi-kupa-revesz-attila-magyar-futball-akademiak">kelt ki élesen</a>, mondván, a „fiatalszabály” első bevezetése sem volt hatékony, a mostani reform pedig nem kellőképpen előkészített és torzítja a versenyt. <a href="https://www.youtube.com/watch?t=125&v=Z4X1tV2pltQ&feature=youtu.be">Korábban arra célzott</a>, hogy jelentős teljesítménycsökkenés és minőségvesztés következik be a „buta szabály” miatt, ha az NB I-re nem érett fiatalokat kell pályára küldeni a jelentős – akár 300 millió forintos – ösztönző begyűjtése érdekében. Klubvezetőként neki egyrészt saját csapata eredményessége, másrészt az ehhez kellő építkezési folyamat kiszámíthatósága a lényeg, így érthető a berzenkedés, viszont ugyanennyire érthető, hogy az MLSZ előrelépést akar látni. Jelenleg ugyanis a nagyon erősen megtámogatott utánpótlásrendszer nem „termel” megfelelően, az elköltött rengeteg pénzből nem érkezett elegendő, megfelelő szintű futballista az NB I-be (sem). Figyelmeztető jel lehet a magyar futballnak az a tendencia, amely Görögországban, Törökországban és Cipruson látszik. A CIES által vizsgált európai országok közül ebben a három bajnokságban a legmagasabb az átlagéletkor. A légiósok aránya Görögországban (58,2 százalék) és Cipruson (61,8 százalék) is igen magas, az U21-eseknek juttatott játékperceké (Törökországban 2,3 százalék, Görögországban 3,2, Cipruson 4,8 százalék) nagyon alacsony. A klubok igen jó képességű külföldi játékosokat tudnak igazolni, viszont ennek döntően a fiatal hazai játékosok isszák meg a levét. Nem véletlen, hogy a fiatalok játékpercei szempontjából még elkeserítőbb a helyzet, mint itthon. A török élvonalban a hazai játékosok aránya valamivel 50 százalék fölött van, köszönhetően a hatalmas népességnek és a jelentős diaszpórának. Az említett országok topklubjai európai szinten is (nagyjából) versenyképesek tudnak lenni, viszont az elöregedő és légiósokkal teli bajnokság nem tesz jót a válogatottak eredményességének, főleg, hogy közben topligás futballistákat sem sikerül tömegesen kinevelni. A görögök válogatott szinten 2014 óta lejtmenetben vannak (a legutóbbi négy nagy torna egyikére sem kvalifikálták magukat), az utóbbi időben még klubjaik teljesítményére sem lehetnek nagyon büszkék; a ciprusiak pedig meg sem tudják közelíteni azokat az eredményeket, mint amit például az északmacedónok elértek – kevesebb erőforrással gazdálkodva. A törökök lemaradtak a legutóbbi öt világbajnokságról, a legutóbbi három Eb-ről kettőre ugyan kvalifikálták magukat, ám mindkétszer kiestek a csoportkörben, 2021-ben szerzett pont nélkül. Sem a görögök, sem a törökök nem voltak képesek a fényes sikereket elért „aranygenerációjuk” leváltását megfelelően levezényelni. Mindkét görög ajkú ország esetében kiemelik a szakírók, hogy nem kapnak elég bizalmat és lehetőséget a fiatal helyi játékosok, és ez negatív hatást gyakorol a válogatottakra és labdarúgásuk egészére. <span class="highlight-block-small">A CIES által vizsgált nem topligás, élvonalbeli bajnokságok között csak öt olyan volt, melynél az U21-eseknek juttatott játékpercek aránya 7,6 százalék alatti és az átlagéletkor 27 év fölötti: a török, a görög, a ciprusi, a magyar és (talán meglepő módon) a cseh.</span> A cseheknél nem a légiósokra építenek, a játékosok háromnegyede hazai. Az U21-eseknek jutó játékpercek 5 százalék alá csökkenése és a 28 év fölötti átlagéletkor már csak a török, görög, ciprusi trió jellegzetessége. <iframe class="flourish-embed-iframe" style="width: 100%;height: 600px" title="Interactive or visual content" src="https://flo.uri.sh/visualisation/9394799/embed" frameborder="0" scrolling="no"></iframe> <div style="width: 100%!;margin-top: 4px!important;text-align: right!important"><a class="flourish-credit" style="text-decoration: none!important" href="https://public.flourish.studio/visualisation/9394799/?utm_source=embed&utm_campaign=visualisation/9394799" target="_top" rel="noopener"><img style="width: 105px!important;height: 16px!important;border: none!important;margin: 0!important" src="https://public.flourish.studio/resources/made_with_flourish.svg" alt="Made with Flourish" /> </a></div> A török, görög, ciprusi élvonalban tapasztalható jelenség (nagyon magas átlagéletkorú első osztály, melyben nagyon kevés lehetőséget kapnak a fiatalok, közben 50 százalék környékén vagy afölött van a légiósok aránya) olyan, amit az MLSZ okkal szeretne elkerülni. A szabályozással kényszerítés – ezt mutatta a „fiatalszabály” első bevezetése – nem feltétlenül működik. Ha nincs szabályozással kényszerítés, akkor marad a különböző ösztönzőrendszerek, ajánlások kidolgozása, melyeket a klubok vagy figyelembe vesznek, vagy nem. A régi mondással élve: odavezethetsz egy lovat a vízhez, de nem kényszerítheted arra, hogy igyon. S hogy a magyar klubok mennyire akarnak majd inni? Ezt a következő évek eldöntik, de az eddig tapasztaltak alapján lehet bennünk egy jó adag szkepszis.richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/04/2_debre20211024019-150x150.jpg150150