1.0Sport24https://sport24.24.huDajka Balázshttps://sport24.24.hu/author/dajkab/<h2>1943. február 28.:</h2> Első NB I-es mérkőzésén az Elektromos 1-1-et ért el a Latorca utcai pályán a vendég Törekvéssel. Az újonc kritikája kedvező volt: „Hidegkuti egy-két mozdulatán meglátszott, hogy lesz belőle valaki, csak még le kell higgadnia. Ha nyugodtabb lett volna, megnyerhette volna a mérkőzést csapata számára.” <h2>1945. szeptember 30.:</h2> Első válogatottságára nézőként ment ki a 35 ezer nézővel zsúfolt Üllői útra. A magyar–román mérkőzés előtt aztán kiderült, hogy <strong>Szusza Ferenc</strong> nem tudja vállalni a játékot, és <strong>Gallowich Tibor kapitány</strong> meghökkentő ukázt adott: <blockquote>Meg kell keresni Hidegkutit, biztosan itt van valahol!</blockquote> Majd, amikor megtalálták a szurkolóként érkező újoncot, lemarta őt, hogy elkésett, már öltözni kellene. Nem mondható, hogy Hidegkuti megijedt volna a lehetőségtől: a 7-2-es mérkőzésen ő lőtte az első és az utolsó gólt. <h2>1946. szeptember 1.:</h2> Először játszott az MTK-ban, amely az Üllői úton 2-1-re legyőzte a Szentlőrincet. Hidegkuti, aki átigazolása idején – vérszegénysége miatt – vérátömlesztésen esett át, az első gól előtt gólpasszt adott <strong>Bircsák Gusztávnak</strong>, a későbbi neves játékvezetőnek. A Népsport nem lelkesedett. Azt írta: „A Hidegkuti, <strong>Palatinus</strong>, Bircsák belső hármas papíron jól fest.” A nap második ferencvárosi mérkőzésén a Kispest szintén 2-1-re nyert a házigazda FTC ellen. Az érdeklődés akkora volt, hogy a közönség három helyen is betörte a pálya kapuit. Mire a rendezők felocsúdtak, már vagy kétezer ember nyomult be a sporttelepre jegy nélkül. <h2>1951. október 28.:</h2> Hidegkuti csúcsformában futballozott a Megyeri úton, a Dózsa ellen aratott 4-2 alkalmával: mesterhármast ért el, és gólpasszt adott <strong>Sándor Károlynak.</strong> Abban az évben nyert először bajnoki címet az akkoriban az ÁVH-hoz csatolt, Bástyának nevezett MTK-val. Az idő tájt a válogatott edzőmeccsén is triplázott, mégpedig jobbszélsőként, a sérült Sándort helyettesítve a poszton. A mérkőzés után azzal froclizta Csikart: <blockquote>Láttad, pupák, hogyan kell szélsőt játszani?</blockquote> Sándor hamiskásan felelt: „Jó, jó, de ki volt az összekötőd?” „Ki lett volna, Kocsis Sanyi!” „Úgy könnyű. De próbáld meg egyszer Hidegkuti mellett!” – vágott vissza Csikar. <h2>1952. szeptember 20.:</h2> A fordulat mérkőzése: a vendéglátó svájciak 2-0-ra vezettek a magyar válogatott ellen, amikor <strong>Sebes Gusztáv</strong> cserét határozott el, és <strong>Palotás Péter</strong> helyett Hidegkutit küldte a pályára. A váltás nyomán honfitársaink 4-2-re nyertek, <strong>Hofi Géza</strong> erről a meccsről írta azt a jelenetét, amelyben a „Guszti bácsi, van pénz?” jegyében oktattuk Doxáékat. A Süddeutsche Zeitung azt írta: „Aki a magyarokat még nem látta játszani, az nem tudja, milyen az igazi labdarúgás.” <div class="payable-content-section"></div> <h2>1953. november 25.:</h2> Az évszázad mesterhármasa. Hidegkuti úgy triplázott az angolok ellen a londoni Wembley-stadionban, hogy egy gólt jogtalanul elvett tőle <strong>Leo Horn</strong> holland játékvezető. A 6-3 előtt Sebes Gusztáv szakvezető azt mondta: „Hidegkuti az elején előretolt középcsatár lesz, hogy az angolok azt higgyék, így játszunk. Aztán Nándi majd hátrább helyezkedik, és mélyebbről indul.” Mondhatjuk, hogy a húzás bevált. A Daily Telegraph ekképen kommentált: „Hidegkuti nemcsak olyan nagyszerűen lő, mint <strong>Lawton</strong> vagy <strong>Lofthouse</strong>, hanem pehelykönnyen fut a pályán.” A brillírozó magyar center a találkozó után arról beszélt: olyan idegfeszültségben volt, hogy nem is tudja, hány gólt lőtt valójában. [caption id="attachment_3835" align="alignnone" width="1024"]<img class="wp-image-3835 size-large" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/03/hidegkuti2-1024x576.jpg" alt="" width="1024" height="576" /> Hidegkuti a magyar csapat hatodik gólját lövi az angolok ellen[/caption] <h2>1954. június 30.:</h2> A világbajnokság lausanne-i elődöntőjében a magyar válogatott úgy győzte le 4-2-re a címvédő Uruguayt, hogy Hidegkuti mind a négy gólt megelőző támadásban szerepet játszott. A másodikat maga fejelte. Megelevenedhetett volna a jelenet, amelyet<em> A csodacsatár</em> című, két évvel később forgatott klasszikus filmszatírában előbb Puskással, majd a leghíresebb magyar disszidálása után Hidegkutival vettek fel: „Monsieur Hidegkuti, kérem, mondjon néhány szót a győzelemről a Gazette de Lausanne számára!” „Úgy érzem, jól ment a játék.” <h2>1954. szeptember 13.:</h2> A Népstadion kettős mérkőzésének első felvonásán az akkor éppen Vörös Lobogónak hívott MTK 14-0-ra nyert a Szegedi Haladás ellen, amely négy nappal korábban 6-2-re legyőzte a Dózsát. Hidegkuti, <strong>Molnár János</strong> és Palotás egyaránt három, <strong>Kovács IV István</strong> és Sándor két-két, <strong>Zakariás József</strong> egy gólt szerzett. A legnagyobb kárvallott a szegedi kapus, <strong>Mészáros Károly</strong> volt. A második találkozón, az FTC–Dorogon (2-1) 40 000 néző morgott, amiért a 62. perctől elzárták a gólcsapot. <h2>1955. január 9.:</h2> A Honvéd 9-7-re győzött az Üllői úti matinén a Vörös Lobogó ellen. Hidegkuti négy gólt szerzett – akárcsak Puskás –, és két gólpasszt tálalt.  Ragyogó alakításáról így áradoztak: „A Vörös Lobogó legjobbja Hidegkuti volt. Élete egyik legjobb játékát nyújtotta ezen a mérkőzésen. Kitűnően kezelte a labdát, ördöngösen cselezett, fáradhatatlanul harcolt, lendületesen épített, és minden megmozdulása gólveszélyt jelentett.” <h2>1957. szeptember 15.:</h2> A bolgár–magyar vb-selejtezőn (1-2) már a második percben befejelte <strong>Machos</strong> beívelését, majd <strong>Bundzsák Dezső</strong> átadását lőtte a hálóba. Így tűnődött harmincöt évesen: „Hányszor mondtam magamnak, hogy öreg vagy te, Nándi, miért nem hagyod már abba?” Jó, hogy a valóban Öregnek becézett extraklasszis nem sietett befejezni. <h2>1958. június 15. :</h2> Utolsó válogatott mérkőzésén a magyar válogatott 4-0-ra győzött a Mexikó legjobbjaival vívott vb-mérkőzésen. A svédországi Sandvikenben rendezett találkozó unikuma volt, hogy két jobbszélső szerepelt hazánk együttesében: <strong>Budai II László</strong> a saját posztján, míg <strong>Sándor Károly</strong> a balszélen játszott. A csapat a csoportmérkőzéseket követő playoff-találkozón 2-1-re kikapott Walestől, és kiesett. [caption id="attachment_3828" align="alignnone" width="1024"]<img class="wp-image-3828 size-large" src="https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/03/2_gettyimages-52765801-1024x682.jpg" alt="" width="1024" height="682" /> 39 gólt szerzett a válogatottban, itt éppen csukafejessel talál be Uruguay ellen[/caption] <h2>1958. július 13.:</h2> Utolsó bajnoki mérkőzésén: MTK–Honvéd 2:2. Hidegkuti Nándor bajnokként vonult vissza, de nem egyszer kikezdte már a hálátlan Hungária körúti publikum. Jó barátja, Sándor Károly évtizedekkel később is elborzadva idézte a gúnyos bemondást: „Majd hozatunk az Öregnek egy karosszéket!” <h2>1961. május 27.:</h2> Miután engedélyt kapott, hogy Firenzébe szerződjön edzőnek, KEK-győzelemre vezette a Fiorentinát. A Rangers elleni döntőben Glasgow-ban 2-0-s, a visszavágón 2-1-es sikert arattak <strong>Kurt Hamrin</strong> és társai, Hidegkutit pedig Maestrónak nevezték az opera hazájában. <h2>1963. november 27.:</h2> A Győri ETO edzőmeccset játszott Sopronban a helyi Textilessel, amikor Dorogról megérkezett a hír: a Bányász 2-1-re legyőzte a Ferencvárost. Ezzel – a magyar labdarúgás történetében először – az a Győr lett a bajnok, amelyet az Itáliából hazatérő Hidegkuti irányított. <h2>1965. április 30.:</h2> Az ETO BEK-elődöntőt vívott, a legjobb négy mezőnye így festett: Benfica, Győr, Internazionale, Liverpool. <span class="highlight-block-small">Vidéki csapat azóta sem jutott ilyen messzire az első számú európai klubtornán, pesti is csak kettő volt a négyek között: 1958-ban a Vasas, majd 1974-ben az Újpest.</span> A Győr–Benfica találkozót a Népstadionban rendezték, a kisalföldiek először játszottak 70 000 néző előtt. A portugál együttes <strong>José Augusto</strong> góljával 1-0-ra győzött, de ez a szereplés is ott van a halhatatlan Hidegkuti Nándor mestermunkái között.richhttps://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2022/03/hidegkuti2-150x150.jpg150150