<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sport24</provider_name><provider_url>https://sport24.24.hu</provider_url><author_name>Dajka Balázs</author_name><author_url>https://sport24.24.hu/author/dajkab/</author_url><title>Huszti domináns futballt akart a Debrecentől, de már tudjuk, hogy ez túl bátor vállalás volt</title><html>Kezdetnek egy kis visszatekintés: &lt;strong&gt;Huszti Szabolcsot&lt;/strong&gt; és segítőjét, a megfelelő végzettséggel rendelkező, és ezért papíron vezetőedzőnek tekintett &lt;strong&gt;Toldi Gábort&lt;/strong&gt; idén februárban nevezték ki a debreceni csapat élére.

Bár a másodosztály tavalyi idényét &lt;strong&gt;Kondás Elemér&lt;/strong&gt; vezetésével a csapat jól kezdte, a tavaszi szezon első heteiben a Siófok elleni győzelmet zsinórban két vereség követte a Szolnok és a Gyirmót ellenében. A hirtelen edzőváltás általános meglepetést okozott, hiszen a hajdúságiak még ekkor is öt pont előnnyel vezették a Merkantil Bank Liga tabelláját a Vasas előtt.

A meglepő döntést a klub vezetése azzal indokolta: nem elég egyszerűen visszajutni az élvonalba, olyan játékot is kell produkálni, amely méltó a klubhoz, és a debreceni identitást szimbolizálja. A Loki végül az új stáb vezetésével két pont előnnyel megnyerte a másodosztályt, és a Gyirmóttal együtt feljutott a magyar futball első vonalába.

Nagyon érdekes kérdés persze, milyen játékstílus az, amely a debreceni identitást szimbolizálná, és amely képes megtölteni a lelátókat. Huszti Szabolcs egy május végén adott interjúban így beszélt saját edzői filozófiájáról:
&lt;blockquote&gt;Szeretem a rövidpasszos játékot, ha a csapatom a földön tartja a labdát. Dominálni akarok, a labdabirtoklás nagyon fontos, így lehet kezdeményező egy csapat, amelynek így több gólhelyzete is lehet. Sok gólt is szereztünk az idényben&lt;/blockquote&gt;
Huszti nyilatkozatának tükrében már van honnan elkezdeni a vizsgálódást: miért nem tudta megvalósítani a DVSC a hőn áhított, domináns játékfelfogást?
&lt;div class=&quot;payable-content-section&quot;&gt;&lt;/div&gt;
Vessünk először egy pillantást a csapat személyi összetételére: a négyfős védelem tengelyében&lt;strong&gt; Baráth Péter&lt;/strong&gt; és a francia &lt;strong&gt;Sylvain Deslandes&lt;/strong&gt; helye állandónak mondható. A középpálya közepét legtöbbször a két ősdebreceni alkotja: &lt;strong&gt;Varga József&lt;/strong&gt; szűr, &lt;strong&gt;Dzsudzsák Balázs &lt;/strong&gt;pedig mélységből irányít.

A védelem szélein az utóbbi hetekben általában két támadóbb szellemű játékos, &lt;strong&gt;Ferenczi János&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Bévárdi Zsombor&lt;/strong&gt; kaptak helyet, illetve a bal oldalon még egy másik helyi kötődésű játékos, &lt;strong&gt;Korhut Mihály.&lt;/strong&gt; Egy sorral előrébb, a szélső posztokra így &lt;strong&gt;Sós Bence,&lt;/strong&gt; a szélsőként és irányítóként egyaránt bevethető &lt;strong&gt;Bódi Ádám&lt;/strong&gt; vagy a fiatal &lt;strong&gt;Soltész Dominik&lt;/strong&gt; került. Érdekesség viszont, hogy Huszti általában két középcsatárral játszatja a csapatot. Az utóbbi két mérkőzésen főleg &lt;strong&gt;Ugrai Roland&lt;/strong&gt;, a fiata&lt;strong&gt;l Bárány Donát&lt;/strong&gt; vagy a rutinos, friss igazolás, az exválogatott &lt;strong&gt;Németh Krisztián&lt;/strong&gt; szerepelt.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;Ami a labdabirtoklást és a labdakihozatalokat illeti, a DVSC eléggé reménytelen képet mutatott ebben a tekintetben, noha Huszti elvileg nagy hangsúlyt szeretett volna fektetni a játék ezen fázisára.&lt;/span&gt;

Mint az imént szó volt róla, a Debrecen leggyakrabban 4-4-2-es felállásban lép pályára. Két csatárral és két belső középpályással a Lokinak nem meglepő módon nehéz dominálnia a pálya középső területeit és kellően folyékonyan, stabilan megtartani a labdát.

Ráadásul a két szélső is leginkább szélesen, az oldalvonalhoz közelebb játszva keresi a lehetőségét, a két szélsőhátvéd csak időszakosan, és általában nem optimális ütemben csatlakozik a támadáshoz. A két szélső emiatt csak időszakosan játszik befelé, így gyakran a két csatár egyikének kell visszalépnie összekötni a csapatrészeket. Mindezt védővel a nyakukon, hiszen a magyar csapatok többsége a kompakt, kollektív területvédekezés helyett még mindig gyakran játszik emberfogással, az eredeti pozíciókat elhagyva.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2470 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki1.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;594&quot; height=&quot;344&quot; /&gt;

A képen azt látjuk, hogy Dzsudzsák lép vissza a labdáért, de el van szigetelve. Bévárdi túl korán lép fel az ellenfél térfelére, ráadásul három társával együtt a labdától elfelé mozog, egyikük sem megjátszható. Ugrainak kell visszamozogni, ráadásul a szél irányába, így könnyedén elszigetelik.

A debreceni játékosok között tehát gyakran túl nagyok a távolságok labdabirtoklás közben, ami igen nehézkessé teszi a sikeres labdakihozatalt, egy agresszívan letámadó ellenféllel szemben pedig ez különösen nagy gondot tud okozni. Ezt láthattuk az előző két mérkőzésen is, amikor a Puskás és a Mezőkövesd letámadása is komoly problémát okozott a hajdúságiaknak.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2471 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki2.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;612&quot; height=&quot;342&quot; /&gt;

Bévárdi Dzsudzsákhoz passzol, akit a felcsútiak sikeresen körbevesznek. A csapattársak túl távol vannak, senki sem megjátszható, a csapakapitány így kénytelen előre ívelni a labdát.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2472 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki3.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;605&quot; height=&quot;334&quot; /&gt;

Hasonló jelenet a Mezőkövesd ellen: Deslandes teljesen oldalra szorul, &lt;strong&gt;Jurina&lt;/strong&gt; oldalra szorítja, &lt;strong&gt;Cseke&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Vutov&lt;/strong&gt; pedig szemből támadják. A Loki gyakorlatilag összes játékosa az ellenfelek árnyékában, senki nem tud a megfelelő ütemben passzsávot kialakítani.

A Debrecen a felállás természetéből adódóan tehát nehézkesen tudja megfelelő számban elfoglalni a pálya közepét, csak eseti jelleggel sikerül társakat találni az ellenfél védővonalai között.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2473 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki4.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;341&quot; /&gt;

Ilyen egy sikeres támadásépítés: Varga a védekező középpályás pozíciójából lép fel a vonalak közé, és passzol Barányhoz, aki a jelenet végén tizenhat méterről lő mellé.

Ezen a ponton érdemes megemlítenünk Dzsudzsák Balázs szerepét is: a válogatottból kimaradó, sok vitát kiváltó csapatkapitány immár nem a szélen, hanem a középpálya közepén kap szerepet, és keresztlabdái, hosszú indításai a folyamatos labdabirtoklás hiányában a csapat egyik első számú támadó fegyverévé lépnek elő. A debreceni ikon több nagyon hasonló gólpasszt is adott az idény elején: mélységben visszalépve, hosszan indította a magasan hagyott védelmi vonal mögé beinduló két csatár egyikét.

Kérdéses azonban, az ilyen indítások mennyire hatékonyak egy nemzetközi szintű védekezés ellen, amely a középpályán több nyomást helyez a labdás játékosra, a védősorban pedig a játékosok fegyelmezetten, vonalban helyezkednek a több emberfogás helyett.

&lt;span class=&quot;highlight-block-small&quot;&gt;Az utóbbi fordulókban pedig úgy tűnt, az ellenfelek is egyre inkább kiismerik ezt.&lt;/span&gt;

Egy labdabirtoklásra épülő, domináns csapat általában labda nélkül magasan letámadja ellenfeleit, hiszen így tudja őket labdavesztésre kényszeríteni, hogy aztán a labda újbóli birtoklásával ismét a komfortzónáján belül játszhasson. A fizikailag megterhelő, egészpályás letámadást azonban nem lehet a mérkőzés egész ideje alatt fenntartani. Ráadásul a magyar csapatokra általában még ritkán jellemző a Liverpoolhoz vagy a Bayern Münchenhez hasonló kompakt, fizikailag intenzív letámadás, amikor a labda oldalára tolódva a labdás játékost ketten-hárman is körbeveszik.

A Debrecen labda ellen számos problémával küzd: a magas presszing alkalmával hiányzik az intenzitás, sokszor egyáltalán nincs nyomás az ellenfél labdabirtokló játékosán a megfelelő pillanatban, akinek így általában több helye és ideje marad a jó döntés meghozatalára.

A Loki-játékosok ugyanakkor a saját térfelükön is gyakran adósak maradnak a rendezett védekezéssel, a sebezhető letámadás ugyanis láncreakciót indít be, a játékosok gyakran nem tudnak kompaktan visszazárkózni a labda mögé, ráadásul a szélen beinduló ellenfeleket is gyakran emberfogással követik visszafelé, ami még reaktívabbá teszi a védekezést.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2475 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki5.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;605&quot; height=&quot;340&quot; /&gt;

A letámadás problémái: Bárány kezdetben oldalirányba tereli &lt;strong&gt;Pillárt&lt;/strong&gt;, majd hirtelen megszakítja mozgását, a kövesdi védőnek így elég ideje van a labdával. Bódi rossz szögből olvassa az eseményeket, Cseke így a mezőnnyel szemben, probléma nélkül fordulhat a labdával. Végül &lt;strong&gt;Karnickijhez&lt;/strong&gt; passzol.

&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-2476 size-full&quot; src=&quot;https://sport24.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/loki6.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;607&quot; height=&quot;342&quot; /&gt;

A folytatás: Varga lemarad a tolódással, pedig neki kellene kilépni a labdásra. Soltész visszafelé követi a felfutó balhátvédet, aki szabadon kapja a labdát, a DVSC csak reagálni tud az eseményekre.

A kétezres évek legsikeresebb csapatának vezetősége nemes célt tűzött ki maga elé azzal, hogy az elmúlt két év kudarca után a csapat ismét felismerhető identitást kapjon. Friss feljutó csapatként nyilván bátor vállalás volt a domináns futballt zászlóra tűzni, különösen egy viszonylag magas átlagéletkorú csapattal.

A célkitűzés ugyanakkor eddig nem bizonyult sikeresnek: a klasszikus, két szélsővel és két középcsatárral operáló 4-4-2-ben Huszti csapatának komoly nehézséget okozott a folyamatos labdabirtoklás, és se labdával, se labda ellen nem tűntek letisztultnak a Loki játékának legfontosabb alapelvei.

A következő mérkőzéseken átmenetileg megbízott edzőként &lt;strong&gt;Jeremiás Gergő&lt;/strong&gt;, illetve pályaedzője, a debreceni legenda &lt;strong&gt;Dombi Tibor&lt;/strong&gt; irányítja majd a csapatot, a végleges vezetőedző személyéről a következő hetekben várható döntés.</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://s.24.hu/app/uploads/sites/24/2021/10/20ti-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>