{"version":"1.0","provider_name":"Sport24","provider_url":"https:\/\/sport24.24.hu","author_name":"Bruckner G\u00e1bor","author_url":"https:\/\/sport24.24.hu\/author\/brucknerg\/","title":"Katar 0, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia 100 \u2013 az argentinver\u0151 szomsz\u00e9dra csak irigykedhetnek a h\u00e1zigazd\u00e1k","html":"Minden hazai szurkol\u00f3 jobb j\u00e1t\u00e9kra sz\u00e1m\u00edtott ann\u00e1l, amit Katar ny\u00fajtott a 2022-es vil\u00e1gbajnoks\u00e1g nyit\u00f3m\u00e9rk\u0151z\u00e9s\u00e9n. A h\u00f3napokig egy\u00fctt k\u00e9sz\u00fcl\u0151, edz\u0151t\u00e1borr\u00f3l edz\u0151t\u00e1borra j\u00e1r\u00f3 h\u00e1zigazd\u00e1t az els\u0151 f\u00e9lid\u0151ben lemosta Ecuador (0-2 volt, de 0-4 \u00e9pp\u00fagy lehetett volna), amely a m\u00e1sodik f\u00e9lid\u0151ben m\u00e1r sem a futballt, sem a g\u00f3lszerz\u00e9st nem er\u0151ltette. Katar j\u00f3form\u00e1n helyzetbe is alig ker\u00fclt, nem volt kaput eltal\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rlete \u00e9s az els\u0151 f\u00e9lid\u0151 r\u00e1ad\u00e1s\u00e1nak utols\u00f3 perc\u00e9ig labda\u00e9rint\u00e9se sem az ecuadori tizenhatoson bel\u00fcl.\r\n\r\nF\u00e9lix S\u00e1nchez<\/strong> v\u00e1logatottja mun\u00edci\u00f3t adott azoknak, akik \u00fagy v\u00e9lekedtek,\r\n\r\nKatar a valaha volt leggyeng\u00e9bb vb-h\u00e1zigazda, <\/span>\r\n\r\n\u00e9s saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l nem jutott volna el a torn\u00e1ra. A stadion lel\u00e1t\u00f3ir\u00f3l a nyit\u00f3m\u00e9rk\u0151z\u00e9s v\u00e9g\u00e9re ezr\u00e9vel elt\u00fcnedez\u0151 drukkerek pedig azt c\u00e1folt\u00e1k, hogy ez egy futball\u0151r\u00fclt orsz\u00e1g. A nyit\u00f3m\u00e9rk\u0151z\u00e9s csak n\u00f6velte a katari torn\u00e1val kapcsolatos k\u00e9rd\u0151jelek sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s a h\u00e1zigazd\u00e1nak nagyon sokat kellene javulnia ahhoz, hogy ak\u00e1r Szeneg\u00e1lnak, ak\u00e1r Hollandi\u00e1nak m\u00e9lt\u00f3 ellenfele legyen.\r\n\r\n[caption id=\"attachment_6609\" align=\"aligncenter\" width=\"5287\"]\"\" A megnyit\u00f3 a Katar\u2013Ecuador m\u00e9rk\u0151z\u00e9s el\u0151tt.[\/caption]\r\n\r\n\u00d3ri\u00e1si csal\u00f3d\u00e1s lehetett a katariaknak a m\u00e9rk\u0151z\u00e9s, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g fokozta is ezt, hogy a region\u00e1lis riv\u00e1lis sza\u00fadiak mindent megval\u00f3s\u00edtottak Argent\u00edna ellen, amit nekik nem siker\u00fclt. A kis Katar hatalmas szomsz\u00e9dja az \u00e1zsiai arab v\u00e1logatottak legnagyobb vb-diadal\u00e1t aratta Messi\u00e9k ellen. Katar \u00e9s Sza\u00fad-Ar\u00e1bia hasonl\u00f3an k\u00e9sz\u00fclt fel, mindk\u00e9t csapat kiz\u00e1r\u00f3lag hazai j\u00e1t\u00e9kosokra \u00e9p\u00edtett, de a p\u00e1ly\u00e1n \u00f3ri\u00e1sinak t\u0171nt a szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t egy\u00fcttes k\u00f6z\u00f6tt arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy a fanatikus sza\u00fadi drukkerek j\u00f3val fergetegesebb hangulatot teremtettek, mint a rendez\u0151 szurkol\u00f3i. Katar (majd Ir\u00e1n) teljes\u00edtm\u00e9nye nem mutatta j\u00f3 f\u00e9nyben az \u00e1zsiai z\u00f3na (AFC) csapatait, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia v\u00e1ratlan sikere viszont felcsillantotta a t\u00e9rs\u00e9gben rejl\u0151 potenci\u00e1lt.\r\n

Megk\u00e9sett fejl\u0151d\u00e9s<\/h2>\r\nKatarban csak az 1940-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kezdett elterjedni a labdar\u00fag\u00e1s. 1963 \u00f3ta van (eleinte nem hivatalos) bajnoks\u00e1g, a v\u00e1logatott 1970. m\u00e1rcius 27-\u00e9n j\u00e1tszotta le els\u0151 m\u00e9rk\u0151z\u00e9s\u00e9t, \u00edgy a most r\u00e9sztvev\u0151 32 nemzeti csapat k\u00f6z\u00fcl a \u201elegfiatalabb\u201d. Braz\u00edlia arra k\u00e9sz\u00fclt ekkor, hogy harmadszor is elh\u00f3d\u00edtsa a Rimet Kup\u00e1t, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00fcnnepelt\u00e9k a labdar\u00fag\u00f3-t\u00f6rt\u00e9nelem els\u0151 v\u00e1logatott m\u00e9rk\u0151z\u00e9s\u00e9nek (1872, Sk\u00f3cia\u2013Anglia) centen\u00e1rium\u00e1t.\r\n
<\/div>\r\nAz \u00e1zsiai z\u00f3n\u00e1ba tartoz\u00f3 arab v\u00e1logatottak \u2013 melyek a WAFF, azaz a Nyugat-\u00e1zsiai Labdar\u00fag\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9gisze alatt szerepelnek region\u00e1lis szinten \u2013 szinte mind k\u00e9s\u0151n \u00e9rkeztek a nemzetk\u00f6zi futball\u00e9letbe. <\/span>\r\n\r\nAz 1934-es \u00e9s 1938-as v\u00e9b\u00e9 selejtez\u0151in ugyan elindult Palesztina, \u00e1m a v\u00e1logatott kezdetben szinte kiz\u00e1r\u00f3lag, majd kiz\u00e1r\u00f3lag izraeli j\u00e1t\u00e9kosokb\u00f3l \u00e1llt (a palesztinai arabok bojkott\u00e1lt\u00e1k a csapatot). Sz\u00edria az \u00f6tvenes \u00e9vekben jelent meg a sz\u00ednen, de er\u0151s nyugat-\u00e1zsiai kontingens el\u0151sz\u00f6r csak az 1978-as vil\u00e1gbajnoks\u00e1g selejtez\u0151in indult. Hogy az \u00e9szak-afrikai arab v\u00e1logatottak hol tartottak? Egyiptom 1934-ben deb\u00fct\u00e1lt a v\u00e9b\u00e9n, Marokk\u00f3 1970-ben l\u00e9pett ki a nagysz\u00ednpadra, 1978-ban Tun\u00e9zia pedig Afrika \u00e9s az arab t\u00e9rs\u00e9g els\u0151 vil\u00e1gbajnoki siker\u00e9t sz\u00e1ll\u00edtotta a Mexik\u00f3 elleni gy\u0151zelemmel. N\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Alg\u00e9ria legy\u0151zte az NSZK-t, nyolc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Marokk\u00f3 vb-nyolcadd\u00f6nt\u0151be jutott.\r\n\r\nA lemarad\u00e1s a t\u00f6bbi \u00e1zsiai riv\u00e1lissal szemben is l\u00e1that\u00f3 volt. Indon\u00e9zia (Holland Kelet-India n\u00e9ven) 1938-ban deb\u00fct\u00e1lt a vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon, India 1950-ben kijutott, \u00e1m a k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s a k\u00f6zelg\u0151 1952-es olimpia miatt nem v\u00e1llalta a szerepl\u00e9st. D\u00e9l-Korea 1954-ben mutatkozott be, \u00c9szak-Korea pedig 12 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00f3ri\u00e1si szenz\u00e1ci\u00f3t okozott azzal, hogy legy\u0151zte Olaszorsz\u00e1got \u00e9s bejutott a negyedd\u00f6nt\u0151be, amelyben h\u00e1romg\u00f3los el\u0151nyt t\u00e9kozolt el az Eus\u00e9bio<\/strong> vezette portug\u00e1lokkal szemben. A ma m\u00e1r az eur\u00f3pai z\u00f3n\u00e1ban szerepl\u0151 Izrael 1970-ben k\u00e9pviselte \u00c1zsi\u00e1t a v\u00e9b\u00e9n, Ir\u00e1n 1978-ban mutatta meg tud\u00e1s\u00e1t.\r\n\r\nAz els\u0151 \u201efecske\u201d 1982-ben Kuvait volt, \u00e9s az\u00f3ta \u00e1lland\u00f3 k\u00e9pviselete van az \u00e1zsiai arab \u00e1llamoknak a vil\u00e1gbajnoki mez\u0151nyben. K\u00f6vetkezett Irak (1986), az Egyes\u00fclt Arab Em\u00edrs\u00e9gek (1990), Sza\u00fad-Ar\u00e1bia (1994, 1998, 2002, 2006, 2018, 2022), v\u00e9g\u00fcl Katar (2022, rendez\u0151k\u00e9nt nem kellett selejtez\u0151ket j\u00e1tszania). Az eddigi 43 \u00e1zsiai vb-szerepl\u00e9sb\u0151l csak 10 k\u00f6t\u0151dik arab orsz\u00e1ghoz, \u00e9s egyed\u00fcl Sza\u00fad-Ar\u00e1bia lett rendszeres vend\u00e9g a vil\u00e1g legnagyobb v\u00e1logatott labdar\u00fag\u00f3torn\u00e1j\u00e1n.\r\n\r\nAz \u00e1zsiai arab v\u00e1logatottak eddigi vb-szerepl\u00e9se nem volt diadalmenet. Egyetlen tov\u00e1bbjut\u00f3juk Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, amely (tal\u00e1n az ismeretlens\u00e9g erej\u00e9t is kihaszn\u00e1lva) 1994-ben brav\u00farosan szerepelt, legy\u0151zte Marokk\u00f3t \u00e9s Belgiumot, majd a nyolcadd\u00f6nt\u0151ben b\u00facs\u00fazott Sv\u00e9dorsz\u00e1g ellen. A meglepet\u00e9scsapat t\u00f6bb kulcsj\u00e1t\u00e9kosa \u2013 mint a remekl\u0151 Fuad Amin<\/strong> vagy a kontinens valaha volt egyik legjobb kapusa, Mohamed al-Daia<\/strong> \u2013 kor\u00e1bban U16-os vil\u00e1gbajnoks\u00e1got nyert. Ett\u0151l eltekintve a r\u00e9gi\u00f3 csapatainak szerepl\u00e9se gyeng\u00e9cske: a 2022-es torna el\u0151tt 3 gy\u0151zelem, 3 d\u00f6ntetlen, 19 veres\u00e9g volt a m\u00e9rleg, a g\u00f3lk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g 16\u201360. A sza\u00fadiakon k\u00edv\u00fcl senki sem tudott meccset nyerni a vb-n.\r\n\r\nhttps:\/\/twitter.com\/fifacom\/status\/1277520251119374336\r\n\r\nPedig kontinent\u00e1lis szinten a nyugat-\u00e1zsiai csapatok j\u00f3l teljes\u00edtenek. 1985 \u00e9s 2021 k\u00f6z\u00f6tt az arab klubcsapatok kilencszer h\u00f3d\u00edtott\u00e1k el az \u00e1zsiai tr\u00f3nt (a sza\u00fadi v\u00e1logatott gerinc\u00e9t ad\u00f3 al-Hilal n\u00e9gy siker\u00e9vel \u00e9s n\u00e9gy vesztett d\u00f6nt\u0151j\u00e9vel a legeredm\u00e9nyesebb klub mind k\u00f6z\u00f6tt), az \u00c1zsia Kup\u00e1t pedig Sza\u00fad-Ar\u00e1bia h\u00e1romszor, Kuvait, Irak \u00e9s Katar egyszer-egyszer nyerte meg. Az arab csapatok 6 v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelme ugyanannyi, mint amit a T\u00e1vol-Kelet k\u00e9t vezet\u0151 futballhatalma, Jap\u00e1n (4) \u00e9s D\u00e9l-Korea (2) aratott. Sza\u00fadi, katari, arab em\u00edrs\u00e9gekbeli, iraki \u00e9s sz\u00edriai j\u00e1t\u00e9kos is nyert m\u00e1r kontinent\u00e1lis egy\u00e9ni d\u00edjat (AFC \u00c9v J\u00e1t\u00e9kosa). Sza\u00fad-Ar\u00e1bia teljes joggal tartja mag\u00e1t kontinent\u00e1lis futballhatalomnak, de ezt a vb nagysz\u00ednpad\u00e1n az 1994-es kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve eddig nem tudta bizony\u00edtani.\r\n\r\nHa \u00f6sszevetj\u00fck a t\u00e1vol-keleti csapatok \u00e9s a nyugat-\u00e1zsiai arab v\u00e1logatottak vil\u00e1gbajnoki szerepl\u00e9s\u00e9t, akkor az el\u0151bbiek j\u00f6nnek ki jobban az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sb\u00f3l. A t\u00e1vol-keletiek (s\u0151t Ir\u00e1n) pont\u00e1tlaga is jobb a v\u00e9b\u00e9ken, s m\u00edg az arab orsz\u00e1gok Sza\u00fad-Ar\u00e1bia egyetlen tov\u00e1bbjut\u00e1s\u00e1t tudj\u00e1k felmutatni, t\u00e1vol-keleti riv\u00e1lisaik k\u00f6z\u00fcl \u00c9szak-Korea (1), D\u00e9l-Korea (2, benne egy el\u0151d\u00f6nt\u0151) \u00e9s Jap\u00e1n (3) is tov\u00e1bb tudott m\u00e1r jutni a csoportk\u00f6rb\u0151l.\r\n\r\n